Idén a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a vallási határokon túllépve a zsidó és protestáns felekezetek részvételével zajlik, amely példátlan a rendezvénysorozat történelmében – mondta el Semjén Zsolt az eseménnyel kapcsolatos háttérbeszélgetésben, ahol hozzátette: Ferenc pápa látogatása rendkívüli megtisztelő, hiszen a katolikus egyházfő általában nem vesz részt a rendezvényen. A szeptember 5 és 12 között zajló kongresszus nemzetbiztonságilag kiemelt eseménynek számít.

A mai nap megalakult az az Operatív törzs, amely a Budapesten zajló Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) lebonyolításáért felel majd, összefogva az esemény szervezésével, előkészítésével, lebonyolításával és biztonsági intézkedéseivel kapcsolatos szerveket, mondta el Kovács Zoltán Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára csütörtök délelőtt a rendezvénnyel kapcsolatos sajtó háttérbeszélgetésen.

Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta,

a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nemezbiztonságilag kiemelt rendezvénynek minősül. Minderre azért szükséges, mert számos olyan méltóság érkezik Budapestre – köztük a szírai vagy az iraki püspök -, akik nemzetbiztonsági szempontból védelmet igényelnek.

 

Semjén ZsoltForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Semjén Zsolt hozzátette: a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust és a Vadászati és Természeti Világkiállítást a kormány ugyanúgy a turizmus újraindításának és az ország promóciójának szempontjából kiemelt eseménynek tekinti.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a pápa látogatása hatalmas megtiszteltetés, hiszen általában nem vesz részt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusokon, legtöbbször pápai legátust küld.

Külön megtisztelő, hogy Ferenc pápa, Pietro Parolin bíboros, vatikáni miniszter és Paul Richard Gallagher vatikáni külügyminiszter találkozik Orbán Viktorral, Áder Jánossal és Semjén Zsolttal a Szépművészeti Múzeumban. 

Ferenc pápaForrás: MTI/EPA/Vatikáni Média

Hozzátette: a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus abból a szempontból különösen rendhagyó, hogy keleti egyházfők is érkeznek, és ez egyáltalán nem szokványos a rendezvény történelmében. Ennek fő oka, hogy az eucharisztika, azaz az oltári szentség a kereszténységen belül az egyik legkényesebb teológiai kérdés. 

Emiatt példátlan, hogy az Eucharisztikus Kongresszus a vallási határokon túllépve a zsidó és protestáns felekezetek részvételével zajlik. Semjén Zsolt kiemelte, Magyarország kulturális és földrajzi adottságai miatt is jelképes erejű hogy a rendezvényen a nyugati és a keleti egyházi vezetők is képviseltetik magukat.

Magyarországon második alkalommal rendezik meg az Eucharisztikus Kongresszust, első alkalommal 1938-ban zajlott, amikor is a vallási esemény politikai színezetet kapott: miként akkoriban fogalmaztak, a katolikus egyház a neopogányságot jelképező két eszme, a kommunizmus és a nácizmus ellen szólalt fel; Adolf Hitler meg is tiltotta a német és osztrák püspököknek, hogy Budapestre látogassanak. Semjén Zsolt szerint az idei esemény részben szintén a neopogányság elutasításáról szól a kereszténység - és a józan ész - értékrendje alapján.

1938. Hősök tere. Eucharisztikus VilágkongresszusForrás: Origo

Ferenc pápa megosztó személyiségével kapcsolatban a miniszterelnökhelyettes kiemelte, hogy bár a kereszténységet dogmatikai és egyházfegyelmi kérdésekben a legutóbbi zsinat óta nem terhelték hasonló konfliktusok, a magyar kormány maximális tisztelettel tekint Szent Péter mindenkori utódjára. Ferenc pápa migránskérdésekkel kapcsolatos – általában a baloldali média által alaposan kiforgatott – kijelentéseivel kapcsolatban hozzátette: a pápa és a magyar állam állapotbeli kötelessége eltérő. A pápa a világegyházat képviseli, így számára minden ember szempontja azonos súllyal bír. Ezzel szemben a magyar állam kötelessége a magyar állampolgárok védelme; mások mellett a terrorizmussal, a párhuzamos társadalmakkal és az identitáspolitikával szemben. És miként az egyes embereknek, úgy egy nemzetnek is megvan a joga az önvédelemhez.