2021. október 3-án rendezték meg a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében A füzérradványi Károlyi-kastély turisztikai célú funkcióbővítő fejlesztése nevű projekt ünnepélyes megnyitóját.

A megnyitón többek között részt vett Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője; Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa; Kiss Nándor, Füzérradvány polgármestere, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

(b-j) Kiss Nándor polgármester, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos, Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, Glázer Tamás ügyvezető igazgató az átadási ünnepségenForrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket Magyarország jelentős műemléki helyszínei. A program keretében egyszerre valósul meg az épített örökségi értékek megőrzése és a műemlékek hiteles bemutatása.

A Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogram első ütemében 30 műemlék – 18 kastély és 12 vár – újul meg nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva, hogy adottságaikhoz méltó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek.

A füzérradványi Károlyi-kastély felújítása

A füzérradványi Károlyi-kastély felújítása a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térségében az egyik legnagyobb turisztikai attrakció. Központi tematikája az egykori, 1930-as évekbeli kastélyszálló életének megidézése archív fotók, régi filmek, festmények, épület- és levéltári kutatások, valamint visszaemlékezések alapján.

Dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa (Miniszterelnökség)Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

A fejlesztés során cél, hogy a fogadó és vendéglátó terek berendezése, a parki attrakciók, illetve a kiállítási tematika is felidézzék az egykori kastélyszálló világát, mindennapjait. A „kastélyszálló meglátogatása" jelenti a vezérmotívumot, amely végigkíséri a kastélyba érkező vendéget az épületben és a parkban is.

A projekt megvalósulása
Az európai uniós támogatás összege: 1.723.500.000 forint, a hazai támogatás összege pedig: 1.399.665.017 forint. A projekt összesen 3.123.165.017 forint forrásból valósult meg.

A kastélyépület jelentős része megújult, valamennyi építészeti elem restaurálásra került. Az épület teljes homlokzata a nyílászárókkal együtt, valamint a tetőszerkezet felújításra került. A lodzsa a beüvegezés eltávolításával visszanyerte eredeti kialakítását. A homlokzat színét tekintve az egyik leglátványosabb változáson ment át a kastély az eddig ismert sárgához képest. Az alapos fal-, és restaurátori kutatásoknak köszönhetően előkerült az épület eredeti színe, az úgynevezett  szín. A földszinti egykori reprezentatív terek közösségi funkciót kaptak, kialakításra került a jegypénztár, az ajándékbolt és a kastély kávézója, valamint az egykori nagyebédlőből fogadótér lett, amely rendezvényteremként is funkciónál. Az épület tereinek többsége archív fotók alapján, de modern, interaktív eszközökkel is kiegészítve kiállítótérként újult meg. A kastélyparkban a korábbi rekonstrukcióból kimaradt részek kertépítészeti rendezése valósult meg, a kastély közvetlen környezete és a díszudvar a történeti források alapján került helyreállításra. A gyü-mölcsös faápolási és tereprendezési munkái is megvalósultak, a portaépület mellett pedig kialakításra került egy látogatói parkoló.

Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójaForrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

A kiállítás

Kedvcsinálónak egy kis betekintés az elkészülő kiállításba: a kastélyba lépve a néhai kastélyszállót megidéző fogadótérbe, voltaképpen egy szállodai recepcióhoz érkezünk. Innen indulva a korabeli személyzetet és a kastély lakóit, vendégeit megjelenítő „beszélő képek" (a szobalánytól a filmrendezőn és az Afrika-vadászon át a grófig) vezetésével, interaktív játékok és makettek, sztereoszkópok, érintőképernyők, VR élmények segítségével ismerhetjük meg a Károlyi család és a kastélytörténet legendáit, valamint az épület elegáns tereit, egykori berendezését, lakóinak és vendégeinek életét a hétköznapok és a vendégségek idején. Sok egykori játékot és különféle társasjátékokat mi magunk is kipróbálhatunk, a márványfolyosón pedig bridzsasztalokon kártyázhatunk.

A képre kattintva megnyílik a galéria a csodálatosan felújított kastélyról készített képekről:

A képre kattintva megnyílik a galéria!Forrás: Nemzeti Kastélyprogram/Nemzeti Várprogram/NÖF - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

Egy pillanatra belecsöppenünk a kastélyban és kertjében forgatott filmek világába, a legkisebbeket pedig a környékbeli egykori hegyközi kisvasutat bemutató Lego kisvonatok várják. Ha pedig piknikkosárral, vagy sportszerekkel felszerelt hátizsákkal kilépünk a kertbe, izgalmas camera obscura segítségével fedezhetjük fel a park rejtett zugait. Az épületegyüttes a felújítás után rengeteg újdonsággal és új funkciókkal nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára.

A füzérradványi Károlyi-kastély története

A Zempléni-hegységben álló füzérradványi kastély páratlan természeti környezetben fekszik, a Pajna-domb és a Korom-hegy lábánál, az egykori Károlyi-birtokon vízmosások, források, tisztá-sok között. Egy 1844-es leírás szerint „gyönyörű vadakkal bővelkedő erdő" terült el a kastély mellett.

A mai kastély elődjének számító épületet a 16. század végén Réthey Péter építette, az akkor még Radvány nevű településen. I. Lipót király 1686-ban báró Károlyi Lászlónak, Szatmár vármegye örökös főispánjának adományozta az uradalmat. Ezt követően a radványi kastély a Károlyi család rezidenciájaként és uradalmi gazdasági központjaként működött. Károlyi László fia, gróf Károlyi Sándor kötötte meg a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben. A hatalmas asztal, amelyen a békeszerződést aláírták, ma is ott áll a füzérradványi kastélyban.

Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselőjeForrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

Az épület historizáló stílusa

Az épület historizáló stílusát gróf Károlyi Edének köszönhetjük. A tervezést Ybl Miklósra bízta, de ő maga is részt vett benne. A nyolcszögletű torony az ő ötlete nyomán született.

Ybl Ervin feljegyzése szerint:
A család tagjai állandóan gúnyolták Károlyi Edét, különösen a tornyot kifogásolták."

A gróf persze büszke volt az alkotására, különösen a magas toronyra, amelynek tetején Károlyi-címeres zászló lobogott. Ybl jellegzetes, árkádos, könnyed architektúrája és a neoreneszánsz ablaksorok máig meghatározó jegyei a kastélynak. Ő tervezte a nemrégen felújított kőhidat is a parkban.

A kastélytermek máig lenyűgöző reneszánsz látványát Ede fiának, Károlyi Lászlónak köszönhetjük, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával hozzákezdett a kastélybelsők átépítéséhez. Az újjáépített déli szárny földszintjén impozáns térsort alakítottak ki, az udvari oldalon pedig létrehozták a hosszú földszintes termet, a márványfolyosót. Csaknem húsz évig járták a bécsi és itáliai műkereskedéseket, hogy egy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki Füzérradványban. Firenzében Stefano Bardini műkereskedőtől vásároltak reneszánsz és késő reneszánsz műtárgyakat, amelyek révén valóságos múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a kastélyban. A termeket reneszánsz kőkeretek, gótikus és reneszánsz bútorok, barokk és rokokó falikárpitok, kínai és japán porcelánok és fajanszok gazdagították.

A „luxusszálló" ötlete László fiától, István gróftól és feleségétől származott. A gróf Lehoczky György építészt kérte fel a tervek elkészítésére. Az új funkció teljes műszaki és építészeti átalakítást igényelt. Több termet kisebb szobává alakítottak át. A falakat trófeák és állatbőrök díszítették, ugyanis István gróf szenvedélyes vadász volt. Hat hónapig vadászott oroszlánokra és elefántokra Kelet-Afrikában a híres Afrika-vadásszal, gróf Széchenyi Zsigmonddal.