Mi a közös az 1956. október 23-i forradalomban és az azt követő szabadságharcban, valamint az eseményeket témájává tevő modern magyar történelmi társasjátékban? Az, hogy mindkettőnek számos szimpatizánsa volt (és van) külföldön. Csak míg az '56-os magyar hősök és mártírok harcát nem támogatta meg a forradalom végkimenetelét számukra kedvezően befolyásoló nemzetközi erőfeszítés, addig az eseményeket feldolgozó asztali társast egy globális platformon igen, hogy aztán hivatalos magyar nyelvű kiadást is kapjon. Kipróbáltuk a Pesti Srácokat, az 1956-os forradalmat feldolgozó játékot.

A Pesti Srácok 1956 angol nyelven (Day's of Ire címmel) külföldön már sikeres társasjátéknak számított egy elképesztő ütemben fejlődő piacon, elsősorban a közösségi finanszírozásnak, sikeres Kickstarter-kampányának köszönhetően, mire magyarul is megjelent 2016-ban, az ötvenhatos események 60. évfordulójára. A játékot mind a szakma, mind a játékosok többsége elismeréssel fogadta. Ez persze részben a magyar történelmi témák feldolgozását felkaroló kiadónak is szólt, amely felvállalta a játék gondozását.

Ezekért remek dolog egy történelmi játék 1956-ról

Nem rejtvényeket szeretnénk adni, de a cikk bevezetőjében és a fenti bekezdésben, a játék keletkezéstörténetét érintve, több fontos körülményre utaltunk. Olyanokra, melyek mentén jobban érthetővé válik, hogy néhány évvel a megjelenése után is, miért érdemel különös figyelmet egy történelmi témájú játék 1956-ról, annak évfordulóján. Egyrészt azért, mert a társasjátékozás népszerűsége egészen elképesztő mértékben növekedett az utóbbi nagyjából két évtizedben Magyarországon is. Mind kulturális jelentőségének erősödése, mind a piac bővülése, követi a nemzetközi trendeket. Társasjátékozni nem pusztán divatos lett, hanem a családi és baráti időtöltés új(ra felfedezett) minőségi formája, amihez persze az is kellett, hogy a játékok elképesztő fejlődésen menjenek át a közelmúltban. Új mechanikák, koncepciók, témák beemelése - köztük a történelmi témáké is -, és kivételesen igényes kiviteli megvalósítások jelzik ezt.

Egyre népszerűbb időtöltést jelentenek az asztali társasjátékokFotó: Life.hu

Másrészt lényeges, hogy annak a magyar vonatkozású játéknak a nemzetközi kiadása, mely egyszerre szórakoztató és tanító módon vonja be az asztalnál ülőket egyik nemzeti ünnepünk előzményeinek feldolgozásába és az emlékezésbe, közösségi finanszírozásban valósult meg (némi leegyszerűsítéssel: a leendő vásárlók bizalma révén, előzetes szponzorálással). Harmadrészt pedig, 1956 kapcsán három nemzeti ünnepünk egyikéhez úgy kínál a fejlesztés már a nagyobb gyerekek számára is kapcsolódási pontokat, ahogy azt más beszédmódok '56-ról, minden jó szándék mellett sem feltétlen képesek megtenni.

Mert '56-os forradalmárnak lenni egészen menő dolog lehet a játék fölé hajolva. S a budapesti Corvin-közben a benyomuló szovjet tankokra dobott Molotov-koktélok kapcsán az is eszünkbe juthat: a kötelező olvasmány Egri csillagokat is a remekbeszabott ostromfejezet, és a bátor magyar vitézek tetteiért olvasták egyesek maguktól újra.

Ünnepelni azt, fejet hajtani 1956 méltósága előtt több módon lehet, ahogy egyénileg és közösségileg, fiatalabbként és idősebbként is, számos formáját megtalálhatjuk az emlékezésnek. Ezek között pedig minden további nélkül elfér, '56 valódi hőseit megidézve, a segítségükkel megállítjuk a benyomuló támadókat a szabadság dicsőségére – úgy, hogy közben tanulunk is a valós eseményekről.

A Pesti Srácok társasjáték az 1956-os eseményekről szólFotó: Hirling Bálint - Origo

Egyedül most sem megy

A Pesti Srácokban a legfeljebb egyszerre négy játékosnak azt kell tennie, amire Debrecenben, Budapesten és máshol az 1956-os forradalom idején is a legnagyobb szükség volt: összefogni egymással. Enélkül a katonai túlerő ellen még annyi esélye sem lett volna az utcán harcolóknak, mint amennyi valójában volt. A kooperativitás, a „mindenki a játék ellen", és az „együtt győzünk vagy veszítünk" koncepciója a társasjáték-világ amúgy is egyik legnépszerűbb tervezői megközelítése, 1956 témájához pedig olyan megfellebbezhetetlenül illik, hogy mindjárt kétféle játékmódban is kipróbálható. Az egyszerűbb változatot talán a „családi" jelzővel lehetne illetni, míg a némileg összetettebb, az 1956-os forradalmat, illetve az arra befolyással lévő külső fejleményeket nagyobb hangsúllyal kezelőt kamaszok, felnőttek – és persze a történelmet tanítók választhatják (a játékban van egy harmadik játékmód is, amikor az egyik játékos a szovjet beavatkozást irányító szerepét vállalja magára).

Bárhogy is, a játékosok együttműködéséből fakadó közös döntések a Pesti Srácok világában is szó szerint életbevágóak a sikerhez – ha egyetlen játékos karaktere is meghal, a játék azonnal véget ér mindenki számára. A katonák, ÁVH-s mesterlövészek és szovjet tankok formájában megjelenő ellenfelet pedig maga a játék irányítja, egyfajta analóg mesterséges intelligenciaként, fordulóról fordulóra a főbb budapesti helyszínekre emelve be új egységeket. Ez a típusú aszimmetrikusság az utóbbi másfél évtized egyik legtöbbet hivatkozott játékából, a koronavírus-járvány miatt a figyelmet újra magára irányító Pandemic-ből lehet ismert.

Melyik pesti srác legyek?Fotó: Hirling Bálint - Origo

A Pesti Srácok le sem tagadhatja, hogy a budapesti forradalmi helyszíneken megjelenő, a felkelés vesztére törő ellenségek, valamint a történelmi kontextust megteremtő hír- és eseménykártyák koncepciója hasonlít az abban látottakra. De nem is kell letagadnia. A területkontroll motívuma éppúgy megjelenik a játékban, ahogy a mindig szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás mechanikája, ahogy az összehasonlítási alapként hivatkozott játékban. Lőszerrel, élelmiszerrel, elsősegély-csomagokkal kell megoldanunk az egyes forradalmi helyszíneken véletlenszerűen jelentkező eseményeket.

Ha pedig túl sok szálat hagyunk elvarratlanul, mire letelik a forradalomból lejátszott hét nap, megint csak leáldozott a reménynek, hogy az ország levethesse magáról a kommunista rendszer béklyóját. Csak úgy arathatunk sikert, ha összedolgozva az éppen kellő erőforrásokhoz segítjük egymást. Vagyis okosan használjuk fel akciólehetőségeinket, karaktereink egyéni képességét, és az erőforrások kiegészítését biztosító forradalmár kártyáinkat egymás között cserélgetve oldjuk meg a felmerülő problémákat (eseményeket). Magányos utcai harcosként ugyan kiiktathatunk egy-egy szovjet tankot, elkaphatunk a tömegre fentről tüzelő orvlövészt, de szinte kizárt, hogy ezeket megússzuk sérülés nélkül – abból pedig nem kell sok a játékbeli halálhoz.

Szórakoztató hitelesség

„Egyik legnagyobb erőssége szerintem épp a történelmi események kezelésében rejlik, legyenek azok akár a forradalom, akár a nemzetközi színteréről beemelve a játékmenetbe. Véletlenszerűen jelentkeznek, de mégsem borítanak fel semmit. A játék történelmi marad, és jól is játszható" – foglalta össze az egyik tesztelőnk a szinte mindenki másban is megfogalmazódott gondolatot. Érdemes ezt kicsit kifejteni, hiszen itt az egyik nemzeti ünnepünk kapcsán tett sajátos, de nagyon ötletes interpretációról van szó. A tematika hiteles bemutatását történész-szakértő segítette, a szabályfüzetben külön függelékben mutatják be a készítők a történelmi hátteret. A játék pedagógiai értéke megkerülhetetlen, ám ugyanakkor korántsem didaktikus.

500 játék ajándékba
Amikor a játék magyar nyelven is elérheőtvé vált, az 1956-os Emlékbizottság megbízásából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által kiírt pályázat keretében 500 darab, a szabadságharcot és a hozzá kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és az áldozatoknak emléket állító tudományos, ismeretterjesztő Pesti Srácok 1956 című társasjátékot kínáltak fel a magyarországi tanintézményeknek.

Az 1956. október 23-i napot követő hazai és nemzetközi vonatkozású fejleményeknél kifejezetten elegáns, hogy azok bizonyos mértékig véletlenszerűen kerülnek a játékba, mégsem gáncsolják el a társasjátékos feldolgozás hitelességét.

Kicsit komolyabban megfogalmazva: a Pesti Srácok, bár elsősorban szórakoztató, másodsorban edukációs játéknak készült, mindig megtartja referenciális kapcsolatot az 1956-os valósággal, a történelmi múlttal.

Az egyes eseménykártyákon szereplő fejleményeket akár időrendi sorrendbe is rendezhetnénk a kronologikusság jegyében. Ugyanakkor felbukkanásuk csak annyiban rendelődik alá az újrajátszhatóságot elősegítő véletlennek, hogy azzal ne dobja sutba a játék történelmi vállalását. 

Fontos különbséget kell megfogalmazni: nem oktatójátékról van szó. Hanem olyan modern, a kor tendenciáinak megfelelően az évtizedekkel korábbról ismert játékmechanikákat jócskán meghaladó komoly társasjátékról, mely alkalmas arra, hogy az 1956-os forradalmat oktatásába és feldolgozásukba pedagógiailag bevonják. Ezt segítik elő az elsőre furcsának tűnő, másodjára viszont telitalálatnak bizonyuló grafikai megoldások: az archív felvételek használata az egyes akciókártyák képregényes stilizációjával találkozik. Ez elsőre különösen nagy kontrasztnak tűnik a játék kivitelét tekintve. Ám a roppant súlyú eseményeket megidéző archív felvételek között a nagy gonddal, néha meghökkentő aprólékossággal megrajzolt forradalomkártyákkal saját, játékbeli forradalomtörténetüket szőhetik bele a játékosok a lejátszott hét nap történetébe.

Nézze meg galériánkat!

Nézze meg a képeket!Fotó: Hirling Bálint - Origo

Küzdeni kell a szabadságért

Persze könnyű lenne azzal a fordulattal élni: kooperáció ide vagy oda, a Pesti Srácokat azért nem könnyű megnyerni, mert 1956-ban sem volt könnyű a szembeszállás a kommunista diktatúrával, amit később az ijesztő szovjet hadigépezet támogatott meg. De ez a körülmény itt nem feltétlen szimulációt jelent, mint inkább a játék alapvető mechanikáiból fakad. A forradalom harci társasjátékának készült termék ugyanis a játékosok cselekvéseit tekintve valóban a harci akciók kivitelezéséről és az erőforrások eseményekhez rendeléséről szól. Ezeken keresztül viszont valójában a felkelés lendületét jelző a morálmutató minél magasabbra tornászásáról, ha ugyanis az lenullázódik, éppúgy bukás a vége, mint a forradalmárok halálakor - bármennyire is jól harcoltak addig.

A Pesti Srácok komoly játék, komolyan veszi magát és a játékosokat is, akár egy család játszik az egyszerűbb változattal, akár felnőttek az összetettebb, nagyobb taktikai érzéket kívánóval. Foglalkozni kell vele, különösen az abban való sikeres szerepléshez. A kooperatív játékok eredendően nem tartoznak a túl könnyen nyerhető játékok közé – nekünk a nehezebb, Bajtárs játékmódban nem is sikerült nyernünk –, azaz ritkán kecsegteti gyors siker a játékosokat. Ezt egyébként részben épp a már említett szerencsefaktorral érik el a tervezők, amit viszont, ahogy más elmondtuk, kivételes eleganciával kezel a Pesti Srácok a hír- és eseménykártyák kapcsán. Így itt épp a játék koncepciója illeszkedik az '56-os forradalom könnyűnek semmiképp nem nevezhető témájához.

Együttműködés, összedolgozás, adott algoritmus szerint felbukkanó ellenséges egységek, és a nemzetközi helyzet fokozódása vagy épp a magyarországi helyzet iránti külföldi érdektelenség: fojtogató, de egyszerre izgalmas lejátszani a felkelés hét napjának történetét barátokkal vagy családi körben, új és új taktikákkal reagálva az eseményekre. A társasjátékos műfaj sajátosságaiból fakadóan, valamint 1956 okán is egészen eltérő élményt nyújt a Pesti Srácok, mint az emlékezést segítő és az emlék elevenen tartását szolgáló filmek, tanulmányok, vagy az ünnepi felszólalások az évfordulón. Az asztalnál megélt forradalom minden edukációs lehetősége mellett, megmarad elsősorban szórakoztatónak: világos célja van, és arról szól, hogy veszíteniük vagy nyerniük kell a játékosoknak a felkelésben, de valamelyiket bizonyosan. Ez bármilyen banálisnak is tűnik, mégis fontos, különösen egy olyan játéknál, mely a XX. századi magyar történelem egyik sorsfordító eseménysorozatát idézi meg, és több generációt is megszólítana. Nem '56 még élő forradalmárainak készült, hanem '56 élő emlékével, a súlyos témához eddig szokatlan műfajban a jelen és a jövő nemzedékeinek.

a játék kipróbálásának lehetőségét a rendelkezésünkre bocsátott példánnyal a Kard és Korona Kft. (Kékjáték) vezetőjének, Lenhardt Balázsnak köszönjük