A mi Báthorynk
A Magyar Ház hosszú asztalának végén négy tizenéves középiskolás. Orosz Dávid, Kovács Tamara, Ambrus Viktória és Székely Dóra ugyancsak Sallay tanár úr hívására csatlakoztak a Játékakadémiához a nyár végén - a járvány miatt kilépett tagok helyére érkeztek. Van a diákok között, aki kisiskolás korában már helyezett is volt amatőr seregszemlén. Mind azt mondják, jó más alakot ölteni, szerepet játszva elfelejteni a tinédzservilág ügyes-bajos dolgait. Ám, van más is, ami ide köti őket: a nyitottság, az elfogadás, az adható és kapható szeretet. Mire kifogynak a szóból, a felnőttek arrébb rakják a vendégváró kalácsot, üdítőket. Kivetítő kerül a helyükre. Videóról játsszák le a pesti újságírónak a Játékakadémia rendhagyó történelmi előadását.
A mi Báthorynk című produkció a Mezőgazdasági Középiskola dísztermében került színre. Vászonra vetítve is erős hatású. Pocsveiler Ilona történelmi dokumentumok, egyéb írásos emlékek alapján állította össze. Ilona maga mondja a jelenetek közötti összekötő szövegeket - egyik-másik jelenetben azért színészként is részt vesz -, amelyek Báthory István politikai pályafutásának legfontosabb epizódjait helyezik kontextusba.
A történetet a Játékakadémia tagja által eljátszott „betétek" teszik élővé. Hitelesek a saját maguk által készített jelmezek. Hibátlan a játszók által archaikus nyelven elmondott párbeszédek dikciója. Humornak is van helye, ahogy megérintő pillanat is akad. Pátosznak nincs nyoma. Jelenhez szóló produkció.
Báthory István életének epizódjai igazolják az egykori lengyel mondást: "Vagy ne született volna, vagy ha született, örökké élne!" A négyszáz éve trónra lépő államférfi egyéb hadi sikerek mellett Rettegett Iván cár felett is győzelmet aratott, miközben stabil gazdaságot, modern haderőt teremtett, egyetemet alapított Erdélyben és Lengyelországban. Mindemellett a maga korában ritka vallási tolerancia jellemezte. Karizmatikus ember jelenik meg a Játékakadémia előadásában. Bárki is alakítja az adott epizódban, pékség sofőrje, vagy más.  Ugyanakkor az is világos: ilyen karakter egyetlen korban sem helyettesíthető.

A mi Báthorynk. Sallay Károly (balra), Orosz Dávid (középen) és Kis Krisztián (jobbra)Forrás: Pocsveiler Ilona

 

Múlt és jelen
Pár évvel a Zsil-völgyi, bethleni időszak után a Pocsveiler házaspár visszaköltözött Szilágysomlyóra. Sándor a közeli Sarmaság bányájában kapott állást. Előbb felszínit, majd ment a föld alá, ahol az előhajtások, támfalak kiépítésénél volt szükség a tudására. Napra nap lélegezte a szénport. Mégis azt mondta a felségének, amikor lekerült a mélybe: először érzi úgy, hogy olyan emberek között van, akik összetartanak. Ilona az Ipari Líceumban tanított tovább. Volt diákja, akit irodalmi versenyre is felkészített. Akit nem érdekelt a literatúra, attól csak a minimumot várta el – de azt minden körülmények között. Öröme volt a hivatásában. Nyugdíj után is visszament az iskolába.

A Pocsveiler házaspár annoForrás: Pocsveiler Ilona

Négy évvel később adta fel a tanítást, amikor egy diák cifrázva feleselt vissza a tanári figyelmeztetésre.  A Ceaușescu-éra tanulóinak gyerekei jártak már középiskolába. Voltak, akik azt gondolták: tőlük se követelhetnek többet, mint a felmenőiktől. Szüleiket akkor sem lehetett megbuktatni, ha semmit sem tudtak. A rezsim büszkélkedni akart nyugat felé az érettségizettek statisztikájával. Ilona amúgy Ceaușescu idejében is küldött pótvizsgára diákot, de akkor még kevésbé mertek feleselni. A Pocsveiler szülök Zoltán fia gépészmérnöki és informatikai diplomát szerzett, Magyarországon él. Adél lányuk ifjan jól sportolt, de magyarsága hátrányt jelentett a testnevelési szak felvételijén. Maga is Magyarországra költözött, a vendéglátásban dolgozott, miközben elvégezte az Államigazgatási Főiskolát.
A romániai forradalmat még Zoltán és Adél is Szilágysomlyón élték át a szüleikkel. Ilona akkoriban még tanított. A változások után egyik kezdeményezője lett, hogy az Ipari Líceumban megindítsák a magyar tagozatot. Azt követően továbbképzésekre járt. A Bólyai Akadémia Csíkszeredán rendezett nyári irodalmi, filozófiai kurzusainak kilenc éven át volt résztvevője. Hosszú évtizedek marxista szemléletű irodalomoktatása után eleinte úgy érezte: kínaiul magyarázzák a vonatkozó ismereteket.

Pocsveiler Sándor gyermekeivel: Zoltánnal és Adéllal, annoForrás: Pocsveiler Ilona

Idővel megtanulta az új „nyelvet", az új pedagógiai módszereket. Aztán mégis úgy esett: jobbnak látta feladni a hivatását. Az abszurd nem a diktatúrák sajátja. Ám a tudás nem veszik el. Ilona önkéntesként lett részese a szilágysomlyói Magyar Ház életének. Könyvtárat szervezett, irodalmi beszélgetéseket moderált, illetve előadásokat tartott. Utóbbiak egyik lelkes látogatója, a már megidézett Zsigmond Piroska kezdeményezésére lett vezetője a 2015-ben alapított Játékakadémiának. Nem volt ismeretlen terület: a továbbképzéseken szerzett ismereteinek a drámapedagógiai is része volt. 
Kezdő csapatával kabaréjeneteket vittek színre. Első fesztiválfellépésükön civil zsűri biztatta őket a továbblépésre. A következőn már színházi emberek. Ilona akkor Örkény-egyperceseket dramatizált. Abból készült produkciójukon, egy újabb seregszemlén a Kolozsvári Színház vezető művésznője is könnyesre nevette magát a zsűriben. A nagyobb díjakat persze olyan társulatok nyerték, amelyek nemcsak elszántságból léptek színpadra, de finanszírozójuk is akadt. A Játékakadémiát azért ismét továbblépésre bíztatták.
Pocsveiler Ilona rendíthetetlenül törte a fejét annak mikéntjén.
2019-ben tüdőrák vitte el a férjét, hamarosan a pandémia tépázta meg a társulatot. A maradók a járvány idején online próbáltak. Februárban dramatizált Čapek- és Julio Cortázar-novellák kerültek színre. Az adott helyzetben tíz néző előtt. Aztán 2021 őszén, a 29. alkalommal megszervezet szilágysomlyói Báthory Napokon a Játékakadémia kétszáz néző előtt vitte színre a legújabb produkcióját.

2017-ben elnyerték az 'Ígéretes csapat' díjat a XXV. Színpad FesztiválonForrás: Pocsveiler Ilona

Maroknyi sereg
A vetítés végén, akárcsak a hivatásos színháziak, a Játékakadémia társulata is a bakikat veszi sorra elsőként. Szabadkoznak, mondják, sietve született a produkció. Őszinte a válasz: külső szemmel fel sem tűnik, amin sajnálkoznak. Kérdezem: a Báthory Napok közönsége miként fogadta az előadást? Mondják, mind figyelmes csendben, vagy nevetve, ahol kellett. Aztán tapsolták erősen.
Kiderül, azért akadnak irigyeik is. Voltak, akik úgy vélték: szerencsések, hogy van idejük színházzal bíbelődni, míg mások dolgoznak. Akadt, aki a gazdagabb kiállást, a komolyabb szcenikai apparátust tette szóvá. 
Szponzornak senki sem ajánlkozott. Sallay Károly kolléganője, Fekete Szabó Katalin nagy látogatottságú közösségi oldalon méltatta a látottakat. Megszólítva azokat is, akik távol maradtak a Báthory előadásától. Kérésemre idéznek belőle vonatkozó részletet: Nagyszerű élménytől fosztották meg magukat. Mert bizony ez a maroknyi sereg most "emberségről példát, vitézségről formát" adott. XXI. századi csata ez. Ezek a "vitézek" legyőzték az internet, Tv, bárok... minden buzgalmat lankasztó csábítását és jókedvükből mindent hátra hagytak és tanultak, próbáltak, illegtek és billegtek, ráadásul olyan régi nyelven beszéltek, mint amilyen régen használatos gúnyát varrtak és öltöttek magukra. Dicsérő szavaim nem leendenek olyan fényesen ragyogók, mint az megérdemlendtek, ezért átadom a szót "kortársotoknak" s véle kivánandom: "Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten..." Kérdezem: mikor lesz a következő, élőben látható Báthory-előadás?
Nem terveznek újabbat. Megszokták már, hogy a nagy munkát egyetlen előadás követi.

Játékakadémia a XXV. Színpad Fesztiválon Erdőszentgyörgyön. Balról a második az együttes vezetője, Pocsveiler IlonaForrás: Pocsveiler Ilona

Azt mondják, mindent meg lehet szokni. Tőtös Zsuzsa magyarázza:  Szilágysomlyó tizennégy és fél ezres lakosságából már négyezren sincsenek magyarok. Románia más vidékein, ahol még sűrűbb a magyar lakosság – van, ahol nyolcvan százalék -, ott öt-hat előadást is megérnek a helyi színjátszó körök produkciói. Azt is hozzáteszi: mindettől függetlenül az is érthető, ha az emberek a millió dolguk között nem a színházat tartják a legfontosabbnak. Maga is tehernek érzi olykor a próbákat egy nehezebb nap után. Azért igyekszik egyet sem elmulasztani. 
A hetvenen túli Sallay Károly azt mondja erre: ha változtatni akarunk a világon, előbb magunknak kell változni. Végszóra érkezik Zsuzsa férje, Tőtös Gyula. Elnézést kér, sok volt a dolga. Foglalkozása szerint lakatos, autószerelő. Öröme van az itteni munkában, szeret szerepelni. A Báthory-darabban ő is több karaktert alakított, hol hóhér volt, máskor a fejedelem. Felesége bíztatására csatlakozott a csapathoz, de nem nagyon kellett bíztatni. Úgy véli,  olyan vállalás ez, amit a játék kedvéért és a magyarságért is megtesz az ember. Nem sztentori mondat. Csendesen szól.