Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
1925. október 4-e hajnalán Krampner borbélymester a gyomai Holler Szálloda báltermében mulatozik, vele vigad a fia is, ugyancsak borbély. Nem csak a frizurákhoz értenek. Fogat húznak, eret vágnak, köpölyöznek. Az idősebb Krampner mindamellett az úri társaság mókamestere, olykor főrendek kacagják tréfáit. A nagy mulatozásban mindketten ki-kipillantanak a terem ablakából, amely pont a fiú otthonára nyílik. A hálószoba függönyén átszűrődik egy sürgölődő árnyalak sziluettje.
A bába az, aki a ifjú Krampner asszonyát, Gálos Ilonát segíti a vajúdásban.
Ácsi!
- kiáltja aztán a bandának az idősebb Krampner, mikor hajnaltájt szétnyílik a függöny, s ott áll mögötte a bába, karjai közt fehér gyolcsban az újszülött.
A szálló ablakából is látszik, teli torokból hallatja hangját a jövevény, ahogy hunyori szemeit érinti a felkelő nap fénye.
A két Krampner átrobog a házba, az idősebb kibontatja a gyolcsot, kedvtelve nézi, amit lát. Összecsapja kezeit, felkiált:
Hát, ez egy tuti gyerek!
Kállai Ferencet a hozzá közeliek még azután is Tutinak becézik majd - a rokonok, barátok, kollégák - , hogy a színi pályára lép.
Kállai Ferenc maga úgy vélte: egyben s másban a humoráról, zsivány kedvéről ismert apai nagyapjára hasonlított, az ő életigenlő kedve kódolódott a génjeiben.
Szerelmes természetét anyai nagyapjától eredeztette.
Utóbbi a gyomai vasútállomáson vitt egy kis restit, kocsmát inkább. Akkor kapta kárpótlásul, amikor még vasúti dolgozóként levágta a fél lábát egy sebesvonat. A férfiúi hév azért cseppet sem csökkent benne. A baleset után szeretett bele egy Zsuzsa nevű mutatós nőbe, akiért ott is hagyta leánya anyját. Számos gyereket szült az új asszony is, Kállai Ferenc mostoha nagyanyja.
Az sem volt titok akkoriban, hogy Gálos nagyapát úgy hajtja a vére, hogy Zsuzsa asszony olykor eldugja a mankóját, hátha lesz egy kis nyugta az urától.
Sosem lett különben, a féllábú kocsmáros szökdécselve is mindig utolérte, mindig hozzájutott a jussához.
Különös ember volt az anyai nagyapa, különösebb még az apai nagyapánál is. Mikor a háború után államosították a restit, 1956-ig őrizte magában a haragot, dúlva-fúlva lépett át megnyíló határt. Amerikából írt aztán ingerült leveleket a hátrahagyott rokonságnak. Akkor már nem a resti miatt mérgelődött, más bosszantotta, de nagyon:
Az amerikaiak nagyon hülyék. Annyira hülyék, hogy még magyarul is képtelenek megtanulni!
Kállai Ferenc színésznek született.
A miértre nincs képlet, csak a tünetek nyilvánvalóak.
Még nincs négyéves, amikor órákat tölt az otthonuk mosókonyhájában és érdekesnek látott embereket utánoz. Nem különcöket, hanem például a Bakos nevű háziurat, aki amúgy bankigazgató. Kapcsolata a kisfiúval annyi: ha arra jár, időnként a fejére nyom egy barackot, s megkérdi:
Na, hogy ityeg a fityeg?
Feri elképzeli az életét, főként Bakos úr hivatali óráit. Bemegy a mosókonyhába, s délig nagy odafigyeléssel levélpapírokra firkál az asztal mellett, azt gondolva, hogy ő most bankár. Írni még nem tud, ezért firkál,
de nem gyermeki hevességgel, hanem vasalt testtartással, oldalához szorított könyökkel teszi a dolgát.
Mikor egy szomszéd rányit egyszer, szalad a fodrászatba, hogy hazahívja Feri édesanyját, mert azt hiszi, elment a kisfiú esze.
Máskor azért ugrasztják az anyát, mert ott áll Feri a ház előtt egy nagy terméskövön,
tógaként borul rá az ágyterítő, izzó szenvedéllyel prédikál a világba.
Mondandóját nemigen lehet követni, s aki látja, nem is csak azért aggódik, hogy tán' megkergült a gyerek, hanem a földre lógó ágyterítő miatt is, ami körül tyúkok kapirgálnak, és oda is pottyantanak egyet-egyet a szövetre.
Mikor bankárszerepe miatt hívják haza az édesanyját, az asszony csak mosolyog, kedvtelve nézi a produkciót. Fia a szónoki karakterében sem rémiszti meg, de az ágyterítő miatt ez esetben leteremti.
Utána azért megenged magának egy kis somolygást, amikor nem látja a gyerek.
Feri édesanyja egykor színésznő szeretett volna lenni – vándortruppok szédítették meg –, de a maga édesapja, a féllábú kocsmáros egy mondattal oltotta ki álmait:
Már csak nem fogsz kurvának állni!
Amikor Kállai Ferenc 1962-ben először játssza el a a Bánk bánt a Nemzeti Színházban, s rajongók sokasága várja a művészbejáró előtt, a közöttük ácsorgó édesanyja majd a következő szavakkal készteti pirulásra Bánk megformálóját:
Tutikám, hogy te milyen aranyos voltál!
Kállai Ferenc Gyomán járja ki az elemit. Nem tanul jól, de tanul.
Az ünnepeket szereti, nemcsak azért, mert akkor nincs iskola, hanem azért, mert március 15-én mindig nagy beszédet mond valaki a Petőfi-szobornál.
Mondandóját nemigen tudja követni, de tetszik neki a szónoklat heves hullámzása, a szónok kiállása – az ágyterítő bánja majd.
Kedveli a főtisztelendő prédikációit is, ő másféle módon beszél, szinte énekel, emelkedett, szeme félig hunyva. Akkor sem haragszik meg a tiszteletesre, amikor az nyakon vágja egyszer, miután Feri másodszor is sorba áll az áldozati ostyáért, hogy újra megélhesse az áldozás áhítatát.
Feri énekelni is szeret, abbéli képességét a vasútállomáson prezentálja.
Öt-hatéves, amikor a befutó szerelvény érkező utasainak rendre eldalolja:
Vágyom egy nő után!/ Egy nő után/ kerget a vágy,/ Vágyom a két kezét,/ fehér kezét,/ Mely olyan lágy.
Abban bízik, akad egy hozzáértő az érkezők között, aki felfedezi a tehetségét.
Abban is bízik, hogy mielőbb szerelemre talál, mert már gyerekkorában elkapja valami bódulat, hevesebben dobog a szíve, ha csinosabb, természetében is megragadó kislány kerül a közelébe.
Hétéves, amikor szerelem lesz a bódulatból, hiába tűri rosszul a harangozó leánya, Akántisz Évi, hogy Feri állandóan őt bámulja a nagy borjúszemeivel.
Egy osztályképen azért jegyespárnak tűntek, amikor Feri azt mímelte, hogy a mellette álló Évike vállára hajtja a fejét, amikor a kislány nem vette észre a cselt.
Aztán más lányok vonzották magukhoz a figyelmét. Tizenkét évesen a nyomdász Kner Izidor unokájának, Jucinak még a kezét is megkérte a bakfis édesanyjától, s bár az igent mondott, Juci igen elutasító, amikor Feri a majdani házasság biztos tudatában megcirógatja a nyakát. Évtizedekkel később Kner Juci és Kállai Ferenc majdani felesége majd jó barátnők lesznek.
Juci után érettebb nőbe, Gyoma legszebb asszonyába, Zsókába szeret bele.
Fel is ugrik egyszer utána a vonatra, amikor Zsókának Pesten akad dolga. Ott vallja meg érzelmeit a fiúcska, s szavalja el az asszonyhoz írt pársorosát:
S ha majd nagy szőke hajad/ őszbe kuszálja az élet,/ jusson eszedbe az a kis/ komédiás,/ aki most önvívódásaiban elbukni készül.
A asszony könnyű kacajjal fogadja az Ady hatását tükröző versikét, Feri pedig a következő állomáson leszáll a szerelvényről, majd hazazötykölődik az első oda tartó gőzössel.
Az első igazi ölelést tizenhét évesen éli meg, akkor már Pestről látogat vissza Gyomára.
Sára hivatásos, de Ferit grátisz szereti, s utána kéri a fiút, maradjon még mellette.
Feri nem marad, de hamarosan ott kuncsorog megint a huszonnyolc éves cigány lány portája körül, aki persze bebocsátja, akkor is, meg még jó párszor.
Feri felkeresné a háború végén is, de megtudja majd:
Sára odaveszett, kilenc gépfegyverlövést találtak rajta, ahogy feküdt holtában, az ágyára hajolva.
Kállai Ferenc tizenkét évesen jön fel Budapestre a szüleivel és a húgával 1937-ben, amikor felmenői kénytelenek megélhetés után nézni, mert a gyomai borbélyműhely alig termel már valamit. A liget közelében, az Elemér utca 6.-ba költöznek, a lakhatást már elrendezte a gyerekek édesapja. Kállai Ferenc ligeti vagányok körül kuncsorog, előbb elhajtják, idővel maguk közé engedik.
Mindemellett szülei beíratják a Rákóczi Felső Kereskedelmi Iskolába. A reáltárgyakat nem kedveli, de Pongrácz Elemér magyartanár, az önképzőkör vezetője felfigyel rá:
Feri sokkal átéltebben szaval az ünnepségeken, mint a többiek.
Pongrácz tanár úr az önképzőkörben is foglalkozni kezd a fiúval, egyebek között Csongor szerepét is ráosztja. Szülei időközben visszamennek Gyomára, ahol Gálos nagyapa ad nekik kereseti lehetőséget a restijében. Feri az Elemér utcai albérletből jár az iskolába, lakhatását szülei fizetik Gyomáról.
Ferinek dunsztja sincs az algebráról, matematikáról, könyvelésről,
de önképzőköri teljesítménye miatt a szaktanárok is átengedik a vizsgán, és az érettségit is leteszi.
Tanári javaslatra jelentkezik a színiakadémiára.
A felvételin Makay Margit és Kiss Ferenc elnököl. Kállai – akkor még Krampner – Ferenc belekezd Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versébe.
Négy sor után leállítják, közlik, hogy felveszik.
Kiss Ferenc ugyanakkor ellentmondást nem tűrően felszólítja: változtasson nevet. Szó szerint azt mondja:
Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai!
Kiss Ferenc Kállay Miklós, az aktuális miniszterelnök után választja a nevet. /Kiss Ferenc akkoriban komoly politikai súllyal rendelkezett. 1938-tól 1944-ig a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnöke volt, Szálasi Ferenc megbízásából pedig 1944. október 15-től a Nemzeti Színház igazgatójának nevezték ki. Utóbb néhány év börtönnel „jutalmazták" akkori működését. Sz. Á./
Kállai Ferenc 1944 szeptemberében kezdi meg akadémiai tanulmányait, mások mellett Darvas Iván osztálytársaként. Tanulmányaik 1944 novemberében véget érnek, miután a tanintézmény bombatalálatot kap.
Kállai Ferencet hamarosan behívják munkaszolgálatra. Az Almássy téren temet halottakat, majd
az EMKE kávéházból hordja ki a körútra a székeket, amelyekkel elöljárói az orosz tankokat kívánják feltartóztatni.
Kállai Ferenc nem sok értelmét látja a dolognak, pár nap után megszökik. Akkoriban már a családja is újra Pesten van, édesanyjuk testvérénél húzzák meg magukat, főként a pincében. Kállai Ferenc számára is hasznos búvóhely, máshova amúgy sem mehetne, mert az Elemér utcai házat időközben lebombázták.
Hamarosan a búvóhelyük feletti házat is lebombázzák.
Akkoriban Kállai Ferenc húgának Kállai Ferenc majdani feleségének bátyja udvarol, így átköltözhetnek a Csima vezetéknevű fiatalember családjának óvóhelyére, a Király utca 82.-be. A bombázások végén, az óvóhelyről kikerülve a Csima fiú szülei felajánlják, hogy az egész Krampner família maradjon a tágas lakásukban, amíg nem tudnak valamiképpen hazajutni.
Amikor Budapest nagy része a szovjet csapatok fennhatósága alá kerül, a Krampner lány apósjelöltje egy uradalmi kovács, szánkót eszkábál vendégeiknek. A Krampnerek felpakolják rá maradék bútoraikat és elindulnak Gyomára.
Kőbányán már olvad a hó, visszafordulnak.
Ferenc – a Krampnerek között az egy szál Kállai – másnap, egy napilapot lapozgatva hirdetésre bukkan:
A Képzőművészeti Főiskola, az Iparművészeti Főiskola, valamint a Zeneakadémia és a Színiakadémia hallgatói jelentkezzenek jan. 27-től febr. 3-ig 10-től 14 óráig a Damjanich u. 4.-ben.
Kállai Ferenc úgy dönt: jelentkezik.
Érkezése napján Both Béla, a városligeti Szabad Színház frissen pozícióba került igazgatója tart meghallgatást.
Kállai Ferenc – tekintettel a zavaros, ad hoc megoldásokat követelő háborút követő körülményekre – zsakettnadrágban, piros női övvel átkötött fekete télikabátban, kalapban, nyakában fehér sállal, kezében sárga bottal (utóbbira támaszkodva tetteti magát nyomoréknak, amikor oroszokkal találkozik, hogy el ne vigyék málenkij robotra) adja elő Ady Endre Imádság háború után című versét.
Both Béla azonnal leszerződteti a színházához, ám a szükséges nyomtatvány híján csak szóban. Kállai Ferenc két héttel később irodájában keresi fel Both Bélát – amely történetesen a Nemzeti Színház épületében van –, aki megerősíti szerződtetési szándékát,
ám tekintettel a zavaros körülményekre, még mindig nincs birtokában a szükséges formanyomtatvány.
Az igazgatótól távozóban Kállai Ferenc összefut a Nemzeti Színház folyosóján Bárdos Artúrral, a Belvárosi Színház igazgatójával, aki szóba elegyedik a fiatalemberrel, s mikor megtudja ott tartózkodásának okát, felajánlja, hogy bármennyit is ajánlana Both Béla, annak dupláját ígéri, ha inkább az ő színházához szerződik.
Bárdos Artúr – ezt Kállai Ferenc több későbbi interjújában is megerősítette – kizárólag érzeteire hagyatkozott, mert korábban soha nem látta semmiben, személyesen sem találkoztak.
/Bárdos Artúrnak mágikus képessége volt ez ügyben: több sikeres színészpályát indított el egy kurta beszélgetésre alapozva. Tőkés Annának azt követően adott komoly szerepeket, miután a civil leány arra kérte: legalább jegyszedőnek vegye oda a társulatához. Sz. Á. /
Amikor Kállai Ferenc elmeséli néhány korábbi színinövendék társának, hogy milyen helyzetbe keveredett, azok egyöntetűen azt tanácsolják:
inkább Bárdos színházát válassza.
Úgy is tesz, ám néhány nap múlva Both Béla, aki hírét veszi a történteknek, szigorú hangú levélben figyelmezteti, hogy bontsa fel a Bárdossal kötött érvénytelen szerződését, és jelentkezzen az ő társulatánál.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!
