„Nagy szeretettel, csodálatos címekkel tervezzük a következő évadot" – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója. Hozzátette: ahogy már évek óta, így most is
augusztus 20-án bemutatják a Csíksomlyói passiót – most a kolozsvári színházban.
Az évadban több előadást is visznek külföldre, például Bécsben mutatják be a Vitéz lélek című előadást, Újvidéken és Szarajevóben a Woyzeck-et láthatja majd a helyi közönség, és több előadással Belgrádban is szerepelnek majd.
Októberben mutatják be Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör című darabot, amelyet a grúz rendező, Avtandil Varzimasvili visz színre.
Ő az egyik legismertebb és Európában is keresett rendező. Számos nagy európai színházban dolgozott. A sajtótájékoztatón videón jelentkezett Tbilisziből.
Boldog vagyok, hogy előadást rendezhetek az önök gyönyörű és jelentős színházában. Brecht szavaival élve: a nehéz idők veszélyessé teszik az emberiességet az ember számára. A nehéz időkben nem segít sem a törvény, sem a megszokott igazságosság. Csakis az emberiesség megnyilvánulása menthet meg bennünket, csakis a belső szabadság, csakis a jóság, A jót terjeszteni az egyetlen lehetőség, hogy túléljük ezt a káoszt, és segítsünk túlélni másoknak is. Egy olyan előadást állítunk színpadra, amely arról szól, hogy a világon minden azoké kell legyen, akik a jóságot, a jót terjesztik el"
- mondta a grúz rendező.
A nagyszínpadon mutatják be decemberben Vidnyánszky Attila rendezésében Kodály Zoltán: Székely fonó című művét
a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, a Winer Leó Katolikus Zeneiskola és a Zeneművészeti Szakgimnázium tanulóinak közreműködésével.
A gyerekek úgy énekelnek, mintha nem is e világból valók lennének, pedig hitem szerint nagyon is e világból valók"
- mondta a rendező. Azt is hozzátette: ennek az előadásnak is lesz egy nagyobb változata, hatalmas gyerekkórussal, rengeteg táncossal, amelyet majd az MVM csarnokban mutatnak be. És lesz természetesen egy kőszínházi változata is.
Nagy, szívet melengető mese kerekedik ki belőle, egy soha nem volt, de nagyon is volt, egy régen eltűnt, de még ma is létező aranykorról, paradicsomról szeretnék majd mesélni"
- mondta Vidnyánszky Attila.
Szintén Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be 2023 márciusában a Bánk bánt,
amiről a rendező úgy fogalmazott: sokadszorra viszi színpadra a művet, de a jövő évadban látható előadás igazán mai produkció lesz. A főszerepben Berettyán Sándort láthatjuk, aki azt mondta: hálás, hogy harmincévesen eljátszhatja Bánk szerepét.
Januárban láthatja majd a közönség Aleksandar Popovski rendezésében a Don Juan-t.
Aleksandar Popovski szlovén rendező a Maribori Szlovén Nemzeti Színházban debütált a Don Quijote rendezésével, dolgozott független színházi csoportokkal, valamint Észak-Macedónia, Szerbia és Horvátország színházaiban is. Rendezett Olaszországban, Görögországban, Ausztriában, Törökországban, Svédországban, Dániában, Angliában és Németországban. Évek óta a Maribori Szlovén Nemzeti Színház művészeti vezetője. Az idei évadban A mester és Margarita című előadást rendezte a Nemzeti Színházban.
Már próbálják Tamási Áron Tündöklő Jeromosát Márkó Eszter rendezésében, amelyet szeptemberben mutatnak be a Gobbi Hilda színpadon.
A helység kalapácsa a Kaszás Attila teremben lesz látható Vidnyánszky Attila rendezésében.
„Létrehoztuk a Magyarországra kényszerült beregszászi társulattal az előadást, és Pécsett már be is mutattuk" - mondta a rendező. Hozzátette: a beregszászi társulatot befogadta a Nemzeti Színház, de az egész magyar színházi szakma. A Petőfi évhez kapcsolódva jött létre a produkció, ősszel látja majd a közönség.
Szintén a Kaszás Attila Teremben mutatják majd be ősszel Hubay Miklós: Ők tudják mi a szerelem című előadását, amelyet Rátóti Zoltán rendez majd.
„Adósságot törlesztünk ezzel a bemutatóval, és nemcsak azért, mert már korábban meghirdettük, hanem azért is, mert Hubay darabjai kezdenek kikopni a színpadokról. Olyan idilli színházi világot sugall az ő életműve, amikor a színész, a rendező és az író egy légtérben alkotott és együtt lélegzett a darabok megszületéséért. Ez közel áll az én színházi eszményemhez, ezért is nagy öröm, hogy megrendezhetem ezt a darabot" - mondta Rátóti Zoltán. A főszerepekben Udvaros Dorottyát és Blaskó Pétert láthatja majd a közönség. Blaskó Péter úgy fogalmazott: Kedves, érzékeny darab lesz, amely azt mutatja meg, hogy a lélek nem öregszik.
Múlnak az évek, telik az idő, de a lélek ugyanolyan fiatal marad, és ugyanolyan tűzzel éghet a szerelem idősebb korban is, mint fiatalon"
- mondta a nagyszerű színész.
Arról is beszélt, hogy húsz éve tagja a Nemzeti Színháznak, és most egy nagy ajándékot kapott az igazgatótól, Vidnyánszky Attilától. „Családi vállalkozásban elkészítettünk egy előadást Grane – avagy képzelgések a Peer Gynt nyomán címmel. Ez Ibsen Peer Gynt című művének egy érdekes megjelenítése. A lányom. Blaskó Borbála rendező-koreográfus rendezte, és a fiam zenei betétekkel kíséri az előadást. Már bemutattuk a Bethlen Téri Színházban korábban. Most a Nemzeti Színház repertoárjába is bekerült. Évtizedekkel ezelőtt láttam a Peer Gynt című előadást Miskolcon, amelyben elindul egy fiatalember, és öregen ugyanoda tér vissza – a hazájába, a házába. A lányom ötlete alapján most az öreg ember kezdi az előadást, aki visszaemlékezik az életére, szerelmekre, csalódásokra, bűnökre, és elkezd alkudozni a halállal, hogy adjon még neki időt, még ne vigye el, hiszen még dolga van. Erről szól a mi előadásunk, és köszönöm Vidnyánszky Attilának, hogy a Gobbi Hilda Színpadon bemutathatjuk ezt a produkciót" - mondta Blaskó Péter.
Szintén a Gobbi Hilda Színpadon mutatják be az ukrán Volodimir Klimenko Zavaros idők című darabját, a szintén ukrán Vlad Troickij rendezésében, aki a kortárs színház színes egyénisége.
Kirill Fokin: Rex című darabját jövő márciusban mutatják be Valerij Fokin rendezésében. A mű a jövőbe viszi a nézőt, egy szatirikus utópiát láthat majd a közönség.
Bemutatják még Lukácsy György Hazatérés című darabját is a Kaszás Attila teremben – a premier októberben lesz.
Tíz bemutatóval készül a Nemzeti Színház a jövő évadban. Milyen szempontok alapján válogatták, hogy mely darabokat mutatják majd be?
Egyrészt ragaszkodunk azokhoz az elvekhez, amelyek mentén évekkel ezelőtt elkezdtük a színházat működtetni. Dolgunk van a magyar klasszikusokkal – egy olyan repertoárt kell összeállítani, ahol folyamatosan jelen van a Bánk bán, Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde. Újra és újra gondolva, újabb és újabb változatban mutatjuk meg a közönségünknek, reagálva a világ történéseire. De rendkívül fontosak a világ klasszikus darabjai is. Ezért választottuk a jövő évadra például A kaukázusi krétakört és a Don Juant. Harmadik célunk a magyar kortárs darabok bemutatása, negyedik pedig a nemzetközi kortárs darabok megismertetése. Hubay Miklós és Tamási Áron darabjait, és a Székely fonót ezért visszük színre. A külföldi kortárs darabok közül a Zavaros időket láthatja majd a közönség Vlad Troickij rendezésében, aki nem ismeretlen a magyar nézők számára. Rendezett már Debrecenben és Miskolcon is. Ő a világ színházaiban ismert művész, most Franciaországban él és Nürnbergben rendez – éppen ott, ahol a per zajlott. De külföldi kortárs darab a Rex is, amely a jövőben játszódó, rendkívül izgalmas, friss színházi szöveg, és amelyet Valerij Fokin rendez majd. A mindenkori Nemzeti Színház tehát ezen a négy lábon áll: magyar- és világklasszikusok, valamint magyar- és nemzetközi kortárs darabok.
Ismét láthatjuk majd a Bánk bánt - most nagyszínpadon. Milyen lesz ez az új rendezése?
A Bánk bán folyamatosan érik bennem. Sikeres előadásunk volt korábban a Gobbi Hilda Színpadon, de a koronavírus közbeszólt, és nem tudtuk annyiszor játszani, ahányszor szerettük volna. Vettem egy nagy levegőt, és úgy éreztem, hogy nagyszínpadra kívánkozik az előadás. Rendeztem már nagyszínpadon 2002-ben is, nem annak lesz az ismétlése.
Tovább gondoltam, és ez most nagyon a máról szól majd.
A mi világunkról. Ráadásul fiatal színészekkel viszem színpadra az előadást. Ez a Bánk bán lesz a leginkább mai produkció, amit eddig rendeztem.
A Székely fonó hatalmas előadás lesz – gyerekkórussal, táncosokkal. Hogyan találtak egymásra Sapszon Ferenccel, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítójával?
Már korábban is dolgoztunk együtt, hiszen a Johanna a máglyán című előadásban az ő kórusa is jelen volt. Akkor ismerkedtünk össze, és mivel már régóta szerettem volna megrendezni a Székely fonót, és gondolkodtam a gyerekkóruson, újra egymásra találtunk. A tanár úr úgy mondja: halálos vállalkozás, de én bizakodó vagyok.
A jövő évad második felében a világ legnagyobb színházi eseményének, a Színházi Olimpiának lesz a központja a Nemzeti Színház. A repertoárból mit láthat majd a közönség az olimpián?
Számos előadást bemutatunk majd:
lesz például egy Best of Nemzeti Színház-hét, ahol a legsikeresebb és legjelentősebb darabjainkat láthatja majd a közönség.
Lesz közötte olyan, amelyiket már ritkábban játsszuk, és remélem, hogy érdekes lesz a nézők számára.
Milyen előadásokat láthatunk majd a Best of-héten?
Ezt még most tervezzük, de biztosan lesz A Mester és Margarita, a Rocco és fivérei, a Bakkhánsnők, a Woyzeck. Lehet, hogy a Részegeket is bemutatjuk, valamint a Rómeó és Júliát is – ami nagy örömünkre hihetetlenül sikeres előadás.
A Székely fonó című előadásban a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékei is énekelnek majd. Az iskola alapítója és művészeti vezetője, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas Sapszon Ferenc úgy fogalmazott: nagyszabású produkció lesz, amellyel nagy kockázatot vállalnak, ugyanis a Székely fonót profi előadókra készült.
A zenei anyagban szinte lejátszhatatlanul nehéz szólamok vannak, az énekszólamoknál pedig óriási hangterjedelemre van szükség. Nagyon nehéz a feladatunk. Először azt gondoltam, hogy lehetetlen vállalkozás. Talán még most is egy kicsit így látom. De lelkesít, hogy a gyerekek valami olyat tudnak, amit a profik nem. És ez a tudásuk nagyon közel áll a népdalhoz. A népdalnak van egy eredeti tisztasága, nemes természetessége, amit ha egy gyerek előad, akkor megmutatja annak hamvas, hiteles oldalát"
- mondta az Origónak Sapszon Ferenc.
Hozzátette: „Kodály nemcsak az eredeti népdal tökéletes zeneműszerűségét mutatta meg, hanem azt is, hogy mit érdemes rólunk, magyarokról, a magyar identitásról tudni. Talán ez az előadás a legszebb népdalainkat közel tudja vinni a gyerekekhez, akik körében manapság nem divat a népdaléneklés."