Két éve a Filmpiknik mintegy előfutára volt a Magyar Mozgóképfesztiválnak és annak a Káel Csaba vezetésével kitalált koncepciónak, hogy a magyar film éves ünnepét nyáron, a Balaton körül érdemes megrendezni. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat részeként tartották meg a hétvégén a filmfesztivált, a múlt évhez képest több helyszínen és más időpontban: ezúttal a nyár legelejére került. A filmek jó részét láthatta már a közönség, de több premierfilmet is vetítettek, például szombat este a Bereményi kalapja című dokumentumfilmet, amelyet a Hangvilla nagytermében telt ház mellett mutattak be.
„Az egész múlt század benne van ebben a filmben" – hallom a hátam mögül a lelkes nézőt a Bereményi kalapja című dokumentumfilm ősbemutatója után.
Ha volt igazán nagy sikerű premierfilm, amelyet nagy várakozás előzött meg, akkor a Bereményi Gézáról szóló 82 perces film biztosan az.
Pedig azon gondolkodtam, milyen nehéz lehet egy olyan emberről portrét készíteni, akit már annyi interjúban, televíziós riportban, portréban próbáltak megrajzolni, vagy megfejtve lényegét annak a sokrétű és nagyon gazdag életműnek, amit íróként, dalszövegíróként, forgatókönyvíróként és rendezőként alkotott. A szombat esti premier után kimondható, hogy sikerült Bereményi esszenciáját megragadni, várakozáson felüli film született. Sőt,a Bereményi életműn keresztül egy sajátos átfogó korrajz született az ötvenes évektől máig ívelően,de nem túlzás a sorok közül hallatszó lelkesedés sem, mert nyomaiban, az egész elmúlt századunk benne ebben a munkában.
Különösen izgalmasak azok az „átmeneti időszakok", mint a rendszerváltás utáni néhány év, amelyeket szinte csak Bereményi Géza tudott megragadni forgatókönyvekben és dalokban és amelyek – szavai szerint - pillanatok alatt, nyomtalanul eltűntek. Vagy éppen az 1956 ihletésében született dalok és filmek amelynek képei gyermekként rabul ejtették, bevallása szerint a mániájává vált a forradalom, és sohasem tudott szabadulni tőle.
Bereményi Géza interjúkat a fesztiválon nem ad, a színpadon azonban elmondta, az volt a legnehezebb, hogy időnként színésznek is kellett lennie, pedig megszokta, hogy ő irányít itt azonban egyes megrendezett jelenetekben „szerepelnie" is kellett. Először látta a kész munkát és mint mondta, maga is meglepődött az eredményen és nagyon is elégedett vele. (A rendező Papp Gábor Zsigmond.)
Az '56-os forradalom Pigniczky Réka dokumentumfilmjének is alaptémája, a Memory Project azokat szólaltatta meg, akiknek szülei a forradalom után kezdek új életet Kanadában és az Egyesült Államokban.
Elbeszélői sajátos szemszögből beszélnek a kommunista diktatúráról, hiszen ők úgy élték meg, hogy örökre elszakadtak innen. Noha több ilyen történetet hallottunk már filmen, mégis fontos egyéni élmények és látásmódok szólalnak meg a Pignicky Réka filmjén keresztül, aki maga is 56-ban menekült szülők gyermekeként Amerikában nőtt fel. Egyik megszólaló szülei hallották a műegyetemen beszédet mondó fiút, aki feltette a kérdést, „hogy létezik az, hogy az orosz hadsereg még mindig itt állomásozik?
Válaszul egységesen indult el a tömeg skandálása, a forradalom emblematikussá vált jelmondata a „Ruszkik haza". A fenyegető orosz haderő egy másik elbeszélő szavain keresztül válik hátborzongatóan átélhetővé, aki úgy emlékszik:
a visszatérő orosz hadsereg annyi tankkal indult meg Budapest felé, mint annak idején Hitler indult Franciaország leverésére".A Memory Project szól az újrakezdésről is, az új világba való beilleszkedésről: „Amerikába érve úgy éreztem magam, mintha a Mennyországban lennénk, senkit nem ismertem, teljesen egyedül voltam, de mégis mintha Mennyországba kerültem volna"- idézi fel az megérkezés pillanatait az egyik emigráns. Az 1956-ban gyerekként menekült Andy Vajna elmondja, hogy számára 1956 azt is jelenti, hogy sohasem válhatott volna azzá, akivé lett. A film beszél a sikerről, de a soha nem múló honvágyról, a hazatalálásról, a családok szétszakadásáról és az egyesítésről, a magyar diaszpórák összetartásáról is.
A dokumentumfilmes szekció nagyon gazdag és erős a szemlén, A 90 perc szabadság szintén érdekes ábrázolása a kommunista diktatúrának. A rendszerellenes drukkerek és a titkosszolgálat viszonyát dolgozza fel Ördög Kovács Márton munkája.
Az unoka az Oscar-díjas Deák Kristóf egészestés játékfilmje nagy sikerrel már január óta látható a hazai mozikban. Fontos témát dolgoz fel: az idősek kiszolgáltatottságának kérdését járja körül. Jó látni, hogy több fiatal filmes fontosnak találja ezt a témát, például Dombrovszky Linda több filmjében foglalkozik ezzel a témával.
Több új játékfilmet is bemutattak. A játszma volt a fesztivál nyitófilmje, amit csütörtöki veszprémi bemutatása óta már sikerrel játszanak a mozikban.
A hatvanas években játszódó kémtörténet nemcsak önmagában ünnepelt film, A vizsga (2011) méltó folytatása a szemlén, de a néhány éve stroke-ot kapott Kulka János visszatérése miatt is.
A közönségtalálkozók nagy érdeklődés mellett zajlanak, minden film után megtartják a film készítőivel és szinte minden nézőt érdekelnek. Kálomista Gábor producer Elk.rtuk című filmje ősszel volt nagy siker a mozikban. Helmeczy Dorottya társproducert és Bendi Balázs forgatókönyvírót a veszprémi vetítés utáni közönségtalálkozón Német Dániel, az Origó munkatársa kérdezte. Szavaik szerint létre akartak hozni egy olyan filmet, amely a legkockázatosabb, egyrészt mert politikai krimiként műfajteremtő, másrészt mert élő magyar politikusról szól és mert soha senki nem fogja elhinni, hogy nem politikusok, hanem huszonéves filmírók találták ki a történetét.Helmeczy Dorottya beszélt arról, hogy a színészeken mind a mai napig van egy bélyeg, alig hívják castingokra, akik szerepet vállaltak az Elk..rtuk-ban. A film azonban abszolút siker, megdöntötte a nézettségi rekordokat, mind a mozikban, mind a televízióban - a Google keresőben pedig a második legkeresettebb szó lett az Elk..rtuk.
A terveikről szólva elmondták, a politikai tartalmú játékfilmmel új műfajt nyitottak, amelyet folytatni szeretnének és olyan témákat elővenni, amelyekről nem mernek beszélni a filmesek.
A szemle legnagyobb vetítőterme Veszprémben a Hangvillában van, a premierfilmeket itt láthatta esténként a közönség, kivétel nélkül nagy érdeklődés és telt ház mellett. Rohonyi Gábor romantikus vígjátéka éppúgy, mint az említett Bereményi-dokumentumfilm és A játszma nagy érdeklődés mellett zajlott.
A veszprémi helyszínek között új a Históriakert szabadtéri mozi, ami romantikus vetítőhely, de a fesztivál napjainak első estéjén még túl hűvös volt egy egész estés film élvezetéhez.
Veszprém minden részletében készülődik 2023-ra az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatra: ahogyan a polgármester Porga Gyula a megnyitón fogalmazott Veszprém most a daruk városa. Rengeteg épületet renoválnak, köztük megújul a veszprémi vár is, az óváros már tatarozva, rendezettek a közutak és új a buszok szállítják a tömegközlekedőket.
(A díjazottakról külön cikkben számoltunk be.)