Ismét műsorra tűzte a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila formabontó rendezését, Józsa Péter Pál Agón című művéből rendezett előadást. Szokták a madách-i mű 20. századi folytatásaként is említeni, műfaját tekintve opera-oratórium; tragédia.

Vidnyánszky Attila a mű látomásos jellegéről beszélt korábban az Origónak, mert miközben évszázadokra nyúlik vissza, nagyon is érvényes dolgokat fogalmaz meg a jelenre nézve.

Az Ember egyetlen hatalmas monológja ez: éles diagnózis és apokaliptikus látomás. Számomra az elmúlt harminc-negyven év legjobb színházi szövege Józsa Péter Pál műve. Műfajilag nehezen megfogható. Leginkább operára hasonlít, ahol az áriákat monológok helyettesítik. Az előadást egy arénaszerű térben, nyolc színművész, négy operaénekes, a Honvéd Férfikar és egy 39 fős zenekar előadásában visszük színre. Az Agón az ókori görög tragédiák, a színház legősibb gyökereihez nyúl vissza. A világ – a kórus – és az Ember szellemi viaskodását (az agón szó jelentése verseny), (halál)tusáját mutatja be" - fogalmazott korábban a rendező. 

Elementáris, közeli hatást szeretnénk elérniFotó: Szabó Gábor - Origo

Az Origonak adott videóinterjúban elmondta, Szokratész védőbeszéde áll valahol a darab mélyén. „Van egy vádlott, egy bíró, van egy esküdtszék, és megszületik az ítélet. Az anyagon való munkálkodás alatt jött az ötlet, hogy készítsünk egy arénát, próbáljuk így felültetni a zenekart, a kórust és 
egészen elementáris, közeli hatást igyekezzünk elérni, ahhoz illőt, amilyen indulatból született maga a szöveg és amilyen fájdalmak és sikolyok vannak benne"- mondta még a bemutató előtt a Nemzeti Színház igazgatója. 

Hozzátette: a komplex mű megannyi utalást tartalmaz: történelmi, egyházi mitikus, és politikai utalásokat, ennélfogva ahhoz, hogy ez egy egésszé álljon össze, majdnem olyan, mintha idegen nyelven kéne megtanulni. „Minden egyes sora után kellett nézni, minden sorát meg kellett fejteni, utánajárni. Alig tettünk bele mából utalást, de félelmetesen aktuális a mű, igazában profétikus műről van szó."A világot megélni és megérteni akaró, sodródását látó, azt se elfogadni, se megváltoztatni nem tudó, érzékenyen gondolkodó, törékeny, önmagát is felemésztő Ember éles, fájdalommal és aggodalommal teli sikolya az Agón.

Az Origónak adott interjújában a rendező azt is elmondta: az előadást többféleképpen lehet értelmezni, ezért is írták a plakátra a mondatot: Csak Te érted.

A Helyőrség korábban így írt a darabról: "Az előadás végén ücsörgünk még egy kicsit az amfiteátrumban, (atom)támadás után vagyunk, a színpad romokban, törmelék és talán vulkáni hamu temeti be. Romokon állunk, és romokban végezzük."

Agón előadás, Nemzeti SzínházFotó: Szabó Gábor - Origo

Igaz, hogy az emberiség mindig újra és újra ki tudta mondani az IGEN-t, s föl is állt, de milyen áron.

A 2019-ben meghalt, csaknem elfeledett író már nem érhette meg a darab ősbemutatóját márciusban.


Józsa Péter Pál, filozófus, eszmetörténész, zeneszerző, lapszerkesztő
1960. január 21., Budapest – 2019. április 24., Kismaros

A budapesti Bartók Béla Zenei Szakközépiskolában tanult, hangszere a brácsa volt. Egész életét a kutatásnak, a zeneszerzésnek és az írásnak szentelte. Fontos tanulmányokat írt, egyik ilyen a Huszárik Zoltánról készült esszéje. Kulturális és teoretikus folyóiratokat szerkesztett, többek között a Pannon Frontot 1997 és 2003 között. Évtizedeken keresztül dolgozott a Lángoló hold című, 1956-ról szóló filmen. A harmadik csigolya című, hat nagybőgőre komponált művét halála után, 2019-ben mutatták be a Budapest Music Centerben rendezett A hallgatás napja című rendezvényen. Régóta írta és tervezte az ókori görög színház ihlette Agón című drámáját és zeneművét, amelynek ősbemutatójára a Nemzeti Színházban kerül sor.