Soha nem beszélt gyűlölettel az Operaházról

A Magyar Táncművészeti Egyetem kuratóriumának elnöke, a Győri Balett egyik alapítója, Kiss János az Origónak azt mondta: egészen fiatal volt, amikor először találkozott Fülöp Viktorral.
"Talán hatodik évfolyamos voltam, amikor a Seherezádé című darabot próbáltuk. Fülöp Viktor a folyosóról rohant be a színpadra. Ő nem belépett, hanem berohant. Mi pedig - akik fiatalként ott álltunk -, nem tehettünk mást, mint hogy letérdeltünk. Láttam őt Spartacusként Seregi László koreográfiájában is. Ki volt feszítve, és én tényleg elhittem, hogy ő az igazi Spartacus. Megkönnyeztem. Ő volt Fülöp Viktor."- mondta Kiss János.
Amikor az Operaházból elbocsátották a kivételes táncművészt, hosszú évekig nem gyakorolt, nem táncolt. A Győri Balett ekkor hívta meg, hogy táncolja el vendégművészként a Szamurájt.
Markó Iván Fülöp Viktornak szánta a szerepet.
Amikor a Szamuráj témája eszembe jutott, azonnal Viktorra gondoltam. Úgy érzem, ő az egyetlen művész, aki ezt a szerepet száz százalékosan meg tudja valósítani. A brüsszeli hét év alatt és a turnékon is rengeteg világnagysággal ismerkedtem meg, és az ő ismeretükben mondhatom, hogy Fülöp Viktorhoz hasonlót közöttük sem láttam. Amit ő tud, és ahogyan ő tudja, az valami egészen egyedülálló a maga nemében."- mondta később egy nyilatkozatában Markó Iván.

Fülöp Viktor vívódott, hogy újra színpadra lépjen-e. Csaknem hét éve nem gyakorolt - építőiparban segédmunkásként, vízvezeték-szerelőként dolgozott, hímzett és restaurált.Évekig egyetlen percet sem táncolt. Ezt nem is rejtette véka alá. Így vallott erről az időszakról:
Én akkor már évek óta le nem guggoltam. Semmi olyat nem csináltam fizikailag, aminek a szakmához a legcsekélyebb köze is lett volna. Óriási rizikó volt igent mondani. Azt mondtam Markó Ivánnak, hogy ha három hét alatt vissza tudom hozni azt a formámat, ami igazol téged és az együttest, nem utolsósorban engem, akkor vállalom."Túl az ötvenen elkezdődött számára egy második élet. A Szamuráj című mű alapkonfliktusa „kuroszavai": a szamuráj akaratlanul megölte az egyik tanítványát, s emiatt lelkiismeret-furdalás gyötri, majd az önként vállalt halált választja. A Pesti Műsornak adott interjúban Fülöp Viktor sokkal többről beszélt, mint az alkotásról. „[...] Én soha nem úgy gondolok a Szamurájra, mint aki generációs harc áldozata, és ezért harakirit követ el. Én úgy látom, hogy a harakiri itt nem öngyilkosság, hanem a megsemmisülés gesztusa; ahogy az ideák semmisülnek meg, átadva a helyüket az utánuk jövőknek. Számomra ő egy ideának, magának a szamuráj-mivoltnak a megtestesülése. A szamurájság: erő, tehetség – egy egész életvitel. Még pontosabban, az életnek egy olyan minősége, amire nem mindenki képes. Ezért olyan kevés a „szamuráj"."
A szerepet egészen különlegesen álmodta meg Markó Iván. Fülöp Viktor így nyilatkozott erről:
Szokatlan. összetört, és összetör ma is. Ugye, ismeri azokat az alulról irányítható játékfigurákat. A cérna az egyik oldalon megfeszíti, a másik oldalon elernyeszti őket. Hát, így kell működnöm. A klasszikus balett nyújtottsága helyett itt a feszítettség és az összehúzottság váltakozik. Bizony, meggyötör."

Markó Iván felesége, alkotótársa megrendítően festette le a művész vívódását egy posztumusz levélben, amelyet a táncművész halála után néhány évvel írt.
Közeledett a premier, még volt egy szabadnap, és fel szerettél volna menni Pestre. Én vittelek ki kocsival az állomásra. Beszélgetni kezdtünk. Előkerültek félelmeid, rettegéseid a bemutatótól, hogy talán nem is kellene visszajönnöd a színpadra, fel kéne adnod. Váratlanul elsírtad magad. Elment egy vonat, a másik, majd az utolsó. Szépen visszavittelek a Bartók Béla úti szállásra. A bemutatón fergeteges siker született. Férfiasan viselted."

Bahcsiszeráji szökőkút, Fülöp Viktor Girej kán szerepébenForrás: Pongor Ildikó, ő Zarémát táncolta

Kiss János, a Győri Balett egyik alapítója az Origónak elmondta: soha nem gondolta volna, hogy Győrben, a Bartók Béla út 53. szám alatt egy harmadik emeleti garzonlakásban - ami az ő kis lakásával szemben volt -, lakik majd Fülöp Viktor, mint a Győri Balett vendégművésze.
"Az első darab, amelyben fellépett, az a Szamuráj volt. Akkor ő, mint vízvezeték-szerelő dolgozott, úgy került a Győri Baletthez. Hihetetlen kézügyessége volt, csodálatosan hímzett is. Sokat beszélgettünk, és később a családjával is nagyon összebarátkoztunk, rendszeresen összejártunk. Sokat köszönhetek neki, mert fiatal táncosként rengeteget kaptam tőle. A művészi pályája, a világról alkotott képe és a hite volt az, ami engem lenyűgözött. A fiatalokban - bennünk - folyamatosan próbálta tartani a lelket akkor is, amikor a legnehezebb próbákon voltunk túl, amikor a testünkkel küzdöttük. Ráadásul mi, fiatalok láttuk, hogy ő, aki évek óta nem táncolt, hogyan jött vissza, micsoda energiával, fegyelemmel és kitartással gyakorolt, hogy újra színpadra álljon. A Szamuráj pedig egy egészen különleges produkció volt, amit Markó Iván és Gombár Judit alkotott."

Kiss János arról is beszélt, hogyFülöp Viktor soha nem kesergett, nem panaszkodott, nem sajnáltatta magát azért, mert elküldték az Operából.Szeretett dolgozni, imádta a családját, a gyerekeit - csak ez volt neki fontos. Akármit csinált, azt teljes odaadással tette.

"Beszéltünk az Operaházról is, persze, sokszor kérdeztem, hogy hogyan élte meg azt a helyzetet. Ő csodálatos ember volt. Soha nem beszélt gyűlölettel az Operáról. Pedig tudom, hogy óriási fájdalom volt ez az életében, de ő elfogadta. Nekünk - fiataloknak - mindig azt tanította, hogy a legszebb emberi tulajdonság a megbocsátás. Óriási küzdelem volt neki, hogy velünk, fiatalokkal próbált. Nekünk pedig hatalmas élmény. Amikor túl voltunk már több előadáson, akkor döbbentünk rá, hogy a közös munka leginkább a tiszteletről szólt. Fülöp Viktor igazi példakép. A Szamuráj pedig elképesztő siker volt, és ő hihetetlen méltósággal élte meg a hatalmas visszatérést, a bámulatos sikert. Pedig ezt kevesen tudták volna megcsinálni, amit ő megtett. De ő kemény ember volt. Kemény, mint a szikla. Azt is tudtam, hogy tart a premiertől. Rendkívül precíz ember volt, az előadás napján már kora délután bejött. Ő készítette magának a sminket, és a szamurájhajat is. Órákkal az előadás előtt minden egyes perce meg volt tervezve rendkívüli részletességgel, például, hogy mikor mit iszik és mit eszik. Csak az előadás volt számára fontos. Kizárta a világot. De ugyanilyen pontos volt akkor is, amikor vízvezetéket szerelt - ugyanolyan maximálisan végezte azt a munkát is. Amikor erről beszélek, megszakad a szívem. Tudom, elfogult vagyok, de biztos vagyok abban, hogy a Győri Balett többi tagja, és Markó Iván is azt mondaná, hogy a Szamuráj Fülöp Viktornak, nekünk és a csodálatos közönségnek is ajándék volt." - mondta Kiss János.
Fülöp Viktor a Győri Balett vendégművészeként a Szamuráj után több darabban, köztük az Évszakokban és Az igazság pillanatában alakított maradandót.

A mellőzés után újra ünnepelték

Ezután térhetett vissza az Operaházba, ahol több korábbi szerepét táncolta el ismét új felfogásban, emellett az Almássy téri kultúrházban amatőröket tanított. Több játékfilmben is játszott: a Mennyei seregekben Zrínyi Miklóst, a Vörös Colibriben egy neves koreográfust, A nagy postarablásban egy magára maradt öregembert játszott, és ő volt a Táltos a Honfoglalásban. 1994-ben fellépett Az ember tragédiájának előadásain a Nemzeti Színházban, ahol az Úr szerepét alakította.
1995-ben a Táncművészeti Kamara életműdíjjal tüntette ki.Szabó Balázs zenetörténész így emlékezett Fülöp Viktorra évekkel ezelőtt:
A táncos képes lehet arra, hogy a puszta jelenlétével éljen. És ez a csúcs. Valaki bejön, megáll, és megtelik vele a színpad. Voltaképpen az is mozgás. A mozdulatlanság mozgása. Fülöp Viktor például mester ebben. Fülöp Viktor egyéniség. Olyasmit tud, amit nem lehet tanítani, ami túl van az iskolán. A belső állapotnak a testtel való tükrözéséről beszélek."

Gyógyíthatatlan betegsége leküzdéséhez a boszniai Medjugorje zarándokhelyen keresett erőt. 1997. július 13-án - huszonöt évvel ezelőtt - Budapesten halt meg.

Emlékére 1998-ban Fülöp Viktor-ösztöndíjat alapítottak balettművészek számára, amelyben évente tízen részesülhetnek.

Az ösztöndíjat minden évben április 29-én, a Tánc Világnapján adják át.2001 decemberében posztumusz Magyar Örökség-díjas lett.„Alakjával megváltozott a balettszínpad atmoszférája" – írta Fülöp Viktorról Maácz László előbb az Ezredvégben, majd a Tánctudományi Tanulmányokban megjelent nekrológjában. Így folytatta: „Új művekről nem is szólva, még a régi darabok konvencionálisra kopott színvilága is felfrissült az általa hordozott igazságtartalom következtében. A mese mesébb lett, a rabszolgavezér igazsága és áldozata sokkal nagyobb és elhihetőbb, a mandarin többszörös kínhalála meggyőzőbb."

 

Forrás: https://szinhaz.org/mozgasban/tanc-mozgasban/2019/07/14/alakjaval-megvaltozott-a-balettszinpad-atmoszferaja-fulop-viktorra-emlekezunk/
https://papageno.hu/featured/2019/07/fulop-viktor-a-legcsodalatosabb-mandarin/
https://kultura.hu/tanc-10-eve-halt-fulop-viktor/
https://intezet.nori.gov.hu/esemenyek/fulop-viktor-a-tancolo-szamuraj/
Wikipedia