Valami ősi erő van bennünk, vezet minket egy sugárzóbb világ felé

Vágólapra másolva!

Az Aranyhajú hármasok című drámakötet bemutatójával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a Nemzeti Színházban, ahol Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója bejelentette: a könyvből színházi előadás is készül. A darabot a Nemzeti Színház jövő évben tűzi műsorra Vidnyánszky Attila rendezésében. Toót-Holló Tamás műve ősi magyar naphéroszainkról, az aranyhajú gyermekekről szól. Az író az Origónak azt mondta: a mai „cancel culture" világában, ahol az abnormalitás tombol, szellemi misszió megmutatni ezt a gyönyörű ősiséget, ami máig élő és eleven erő. Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott, hogy nagyon régen érintette meg ennyire egy szöveg, mint az Aranyhajú hármasok. „Tele van hittel, reménnyel, meggyőződéssel, hogy valami ősi erő itt mozog, jelen van bennünk, vezet minket egy sugárzóbb, tisztább, csillogóbb világ felé." - mondta az Origónak a Nemzeti Színház igazgatója. A darab zenei anyagát Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői alkották meg. Molnár Levetne, világhírű operaénekes a darabhoz készült zeneműben az öreg király szerepét énekeli. Úgy fogalmazott: ez egy folk-opera, egy új műfaj, az elnevezést pedig ő találta ki. Boldog, hogy talán egy új műfaj születik, amelynek ő is részese.

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila Aranyhajú Hármasok Toót-Holló Tamás Molnár Levente

Ebben a mítoszban a magyar megmaradás titkai rejtőznek

Az Aranyhajú hármasok egy ismert népmese feldolgozása, a kötet szerzője szerint azonban ősmítoszról van szó. Toót-Holló Tamás a mítosz rekonstrukciójáról szólva elmondta: olyan, mintha elfelejtettük volna ezt az örökségünket, de valójában ez nem így van, mert népmeséink, népdalaink, gyerekmondókáink őrzik ezt a kincset, ez a tudás benne rejtőzik minden magyarul beszélő és érző ember lelkében.

„Ebben az ősmítoszban a magyar megmaradás olyan titkai rejtőznek, amelyekből ma is okulhatunk. Az aranyhajú lányokat megölik, de csodás metamorfózisokon keresztül újra meg újra visszatérnek közénk. Az aranyhajú fiút elűzik, sorsára akarják hagyni, de a magyar vidék oltalmazza őt és megmarad nekünk"

– mondta az darab írója.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója ésToót-Holló Tamás író. Fotó: Csudai Sándor - Origo

Toót-Holló Tamás kötetében ez áll:

„Kincses hírvivőink az aranyhajú gyermekek. Amiként egyikük »áldott napjeggyel«, másikuk »áldott holdjeggyel« érkezik a homlokán. Akik ellen tehetnek bármit, mindig visszatérnek hozzánk. S mindig a fényt, a magyar Aranykor fényét hozzák vissza közénk."

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója bejelentette, hogy

a művet a következő évadban bemutatja a színház, amelyet ő rendez majd.

Arról is beszélt, hogy a darab sokkal több, mint egy színpadi mű, titkokat, kincseket rejt, felfedezése útján kapuk nyílnak meg előtte.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Toót-Holló Tamás író, Bársony Bálint és Elek Norbert zeneszerzők Fotó: Csudai Sándor - Origo

„A Nemzeti Színházban mindig is a saját gyökerekből táplálkozó színpadi világot próbáltuk újraszülni, saját színházi nyelvünket keressük, próbáljuk újra felfedezni. Ezen az úton fontos esemény lesz a darab bemutatója. A műben csodálatos irányok vannak, a szöveg asszociációkat ébreszt." - mondta. Kitért arra, is, hogy újra pályázik a színház vezetésére, és ha sikerrel jár, a harmadik öt éve első évadának reprezentatív előadása lesz a zenés darab, amely a Nemzeti Színház saját változata lesz, de reményei szerint még sokszor és sok más színházban is színpadra kerül a mű.

Toót-Holló Tamás a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent könyv mellett felhívta a figyelmet a hozzá kapcsolódó internetes oldalra, az aranyhajuharmasok.hu-ra, valamint a darabhoz készült zeneműre, egy crossover folkoperára is, amelynek szerzője Bársony Bálint szaxofonművész és Elek Norbert zongoraművész, a Magyar Rhapsody Projekt két frontembere.

Vadkerti Imre, Szemerédi Bernadett és Molnár Levente Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az eseményen az Aranyhajú Hármasok Produkció kiadásában megjelent folkopera stúdiófelvételére felkért három főszereplő, Vadkerti Imre, Szemerédi Bernadett és Molnár Levente egy-egy dalt adott elő a darabból.

Molnár Levente Fotó: Csudai Sándor - Origo

Toót-Holló Tamás: ezt a györnyörű ősiséget felmutatni szellemi misszió

„Irodalomtörténészként, folkloristaként is régóta a magyar ősmúlt-szellem emlékének búvára vagyok. Prózaíróként a garabonciás diákok körüli hiedelemvilágot próbáltam meg új értelmezésben megmutatni és a régi magyar Istenpantheon örökségeit, a magyar naphéroszokat - amelyek csak látszólag mesehősök - szeretem felfedezni, akik közül az aranyhajú gyermekek messze a legizgalmasabb szellemi jelenések, istenalakok számunkra, magyarok számára. Róluk beszélni csodás feladat a mában is." - mondta az Origónak Toót-Holló Tamás.

Az író hozzátette: A mai korban is üzenetet hordoz a mű.

„Annál szebbet nem lehet üzenni, hogy a vaskor után újra körbeérnek a fénykorszakok, és újra visszatér a fény. Azt gondolom, hogy a mai »cancel culture« világában, ahol az abnormalitás tombol, szellemi misszió megmutatni ezt a gyönyörű ősiséget, ami máig élő és eleven erő. Ezt egy csodás zene segítségével tudjuk felmutatni, ami által - őszintén remélem - még inkább sokakhoz juttatja el a produkció jó hírét."

Az író hangsúlyozta: nyolcvan-száz népmese-variációval dolgoztak. A mesevariánsok szinte minden cselekményfordulatot húsz-harmincféleképpen mondanak el. Ezekből kellett egy izgalmas sűrítményt összeállítani.

„Ebben a darabban egyesül az a típusa a meséknek, ahol megölik az aranyhajú gyerekeket, és az a típusa is, ahol bujdosásra kényszerítik őket. A két aranyhajú lány sorsában megmutatjuk az elpusztíthatatlan magyar megmaradás példázatát, a bujdosó aranyhajú fiú sorsában pedig megmutatjuk bujdosó magyar sorsot."

mondta Toót-Holló Tamás.

Vidnyánszky Attila: egy ősi erő vezet minket egy tisztább világ felé

„Ritkán van a Nemzeti Színházban olyan könyvbemutató, ahol bejelentjük, hogy a mű bekerül a repertoárba. Ezt a darabot a következő évadban műsorra visszük, ugyanis nagyon izgalmas, inspiratív mű. A Nemzeti Színház meglévő repertoárjához remekül igazodik."

-mondta az Origónak Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.

Hozzátette: az Aranyhajú hármasok tökéletes mű a szándékhoz, igyekezethez, amely megvan a Nemzeti Színház szellemiségében, miszerint próbál a saját, magyar gyökereinkből, zenénkből, gesztusainkból, meséinkből, mítoszainkból építkezve történetet mesélni, dialógust folytatni a közönséggel.

„Annak a sornak lesz az egyik darabja, amelyben a Körhinta és a Csíksomlyói passió is szerepel. Régen érintett meg így szöveg, mint az Aranyhajú hármasok. Kétszer olvastam el, elindult bennem a nagy felfedezés időszaka. Utoljára a Szarvassá változott fiú kapcsán éreztem ilyen zsongást, zsibongást, akkor éreztem utoljára azt, hogy valamiféle titkok közelébe kerültem."

- mondta.

Azt is hozzátette, hogy jövőre ő rendezi majd a darabot, a Nemzeti Színház színészei szerepelnek majd az előadásban. Mivel zenés műről van szó, az énektudás is meghatározó lesz a szereplőválogatásnál – mondta.

„Ez a darab a miénk, tele van hittel, reménnyel, meggyőződéssel, hogy valami ősi erő itt mozog, jelen van bennünk, vezet, visz minket egy sugárzóbb, tisztább, csillogóbb világ felé."

- hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.

Molnár Levente: A múltunkból, igazi értékeinkből kell táplálkozni

Az öreg király szerepét énekli a folkoperában Molnár Levente, világhírű operaénekes. „Én neveztem el folkoperának" – mondta az Origónak a kivételes művész.

„A folkopera most születik. Egyik próbán csúszott ki a számon ez az elnevezés, mert rajtam kívül még két operaénekes is énekel a darabban. Valójában nagyon szeretem azokat a műveket, amelyekben a zene úgy van megfogalmazva, hogy az énektudást komolyan igénybe veszi, de benne vannak az ősi magyar motívumok, dallamok. Ha megnézzük a Székely fonót, vagy a Kékszakállút, tele van népi motívumokkal. Azt látom, hogy a múltunkból, igazi értékeinkből kell táplálkozni."

- mondta Molnár Levente.

Azt is hozzátette, hogy az Aranyhajú hármasok című darab a régi nagy magyar értékeket hangsúlyozza, de megszólaltat kalsszikus motívumokat is, amely komolyan igénybe veszi a hangot.
„Visszanyúl az operához. A jól képzett operaénekes egy rock- vagy egy folkbandában is megállja a helyét. Bársony Bálinttal rájöttünk, hogy nagyon passzol a folk és az opera. Új dolog születik, és örülök, hogy ennek részese lehetek. Akár egy új műfajt is teremthetünk. Nagyon nyitott vagyok a kísérletezésre, és meggyőződésem, hogy egy operaénekesnek ilyennek kell lennie. Otthon kell lenni más műfajokban is. Boldog vagyok, hogy részese lehetek ennek a munkának, próbálom a magyarságot szolgálni olyan emberekkel, akik értéket teremtenek." - mondta Molnár Levente.

Molnár Levente, operaénekes, Bársony Bálint fúvós hangszeren és a zongoránál Elek Norbert Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az öreg király szerepéről úgy fogalmazott, hogy visszavonult a királyságtól, de fontos szerepe van, az értékeket őrzi, mindenáron. „Kulcsfigura a műben az öreg király, aki folyamatosan hezitál – kicsit hasonlít Bánk bánhoz. Vállalva minden felelősséget végül amellett dönt, hogy kemény, karakteres marad, és megpróbálja menteni az ősi értékeket."