Kirakták az öltözőjéből a nemzet színésznőjét

Komlós Juci színész színésznő
Budapest, 2002., március 7. Komlós Juci Jászai Mari-díjas magyar színésznő otthonában. A 83 éves színművésznőt március 4-én választották a Nemzet Színészének, március 8-án pedig elhelyezi kéznyomát Budapesten, a Magyar Csillagok Falán. MTI Fotó: Sándor Katalin
Vágólapra másolva!
A második világháború előtt kezdte a pályáját, operettszubrettnek készült, de hamarosan prózai szerepek sorában is bizonyíthatta kivételes színészi tehetségét. Komlós Juci a második világháború után Várkonyi Zoltán Művész Színházának lett egyik meghatározó művésze, majd a színházak államosítását követően nem várt fordulatokat vett a pályafutása. Ugyanakkor az akkoriban Néphadsereg Színháza néven üzemelő Vígszínházban is jelentős alakítások fűződtek a nevéhez, ahogy később a József Attila Színházban szintén, ahol olyan, 1956 után oda a forradalmi bátorságuk miatt „száműzött" művészekkel játszott együtt, mint Darvas Iván vagy Sinkovits Imre. Ám úgy hozta a sors, hogy rendre felbukkant a közelében egy Moszkvában végzett (közismerten tehetségtelen) színházrendező, aki arra kényszerítette a színésznőt, hogy tovább álljon onnan, ahol addig kedve szerint gyakorolhatta a hivatását. A Thália Színháztól ment nyugdíjba, amint tehette. Ott már nem akadt dolga az említett rendezővel, de a színház profilja távol esett saját színházi elképzeléseitől, ráadásul egy nap az öltözőjéből is kirakták. Csaknem hetvenéves volt, amikor már némileg elfeledve ismét elvarázsolhatta az ország publikumát Lenke néni szerepében a Szomszédok című televíziós sorozatban. Mindemellett pályafutása töredezettségét jelzi az is, hogy az érdemes művész cím után nem jelölték kiváló művésznek, ahogy a Kossuth-díjat sem kapta meg. Művészi teljesítménye ismeretében mégis vitathatatlan, hogy joggal nyerte el a Nemzet Színésze címet. Sztankay Ádám írása.
Vágólapra másolva!

Lenke és Sajó

Komlós Juci születése idején édesapja, Komlós Vilmos még karcsú, snájdig fiatalember. Legfőbb szerepköre szerint táncoskomikus, de repertoárjában tudhatja klasszikus művek főhőseit is. Valójában „all round" színész, bármit el tud játszani.

Sorsa alakulása, felszedett kilói kapcsán találkozik majd össze Sajó figurájával, aki passzol az alkatához, de mire észbe kap, már nemcsak passzentos a szerep, hanem hozzá is nő.

Lánya majd eljátssza Roxanne-t, Opheliát, Nyilas Misit, Ziliát, sok mást.

Már nyugdíj után kérik fel egy szerepre a Szomszédok című teleregényben, s mintha minden más felejtődne, ő lesz az ország Lenke nénije.

Komlós Vilmos, úgyis mint a Sajót megidéző médium, vérmes kávéházi asztalcsapkodóként hagyott mosolyt fakasztó emléket maga után; ifjan férfiszíveket akaratlanul is heves dobogásra késztető leánya pedig közértes eladó néniként, aki mosolyogva adta grátisz az életbölcsességeket a felvágottak mellé.

Selyem köntös, répalopás

Komlós Juci 1919. február 19-én született Szabadkán. Ahogy édesapja, úgy édesanyja, Pintér Irma is a helyi színtársulat tagja. Komoly tehetség, amikor Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház vezető színésze szabadkai vendégjátékán Rómeót alakítja, Irma adja mellette Júliát.
Komlós Juci anyai nagyszülei is színészek, unokájuk érkezésekor azonban a nagyapa, Pintér István már ügyelőként működik, a nagymama súgónőként. Ugyancsak velük él, a színháznál játszik az édesanya húga, Pintér Rózsi is.
Komlós Juci második gyermekként érkezett, László bátyja ugyancsak szabadkai születésű. András öccsük már Pécsett jött a világra. A szülők keresete ott sem sokkal több, mint Szabadkán, de az a kicsi is számít.

Komlós Juci (balról az első nő) és barátai Pestszentlőrincen, az Állami lakótelepi kultúrház előtt 1935 körül Forrás: wikipedia.org


Komlós Juci is Pécsett lép először színre, hároméves korában. Egy operettbben kell keresztülgyalogolnia a színpadon.

Nincs kedve hozzá, de az ügyelő egy félbe tört csokoládéval elcsalogatja a színpad bejáratáig, a kellékes a takarás túloldalán lengeti a kislány felé a csoki másik felét. Estéről estére működik a dolog, Jucika szépen átgyalogol a színen a jutalomért, rá sem pillantva a jelmezes rokonságára.
Szülei szép feladatokat kapnak, édesapja Offenbach szerepét is eljátssza, esténként pedig altatódal helyett operettslágereket énekel gyermekeinek.

Jucika és fivére már pár éves korukban megtanulják, hogy vannak befelé hulló könnyek és el nem csókolt csókok.

Komlós Vilmos nagy mókamester, gegeken töri otthon is a fejét, s folyton játszik a családnak. Bohém ember, de nem kikapós. Megesik, hogy alig jut pénz ételre, de felesége születésnapjára háromszáz pengős selyemköntöst ajándékoz. Nem őszinte az asszony öröme.
Mikor nincs éppen mit enni, akkor a két kisebb Komlós gyerek répát lop a szomszédos bolgárkertészetből. Laci bátyjuk, aki mindenféle munkát elvállal, hogy segítse szüleit, a lopást is magára vállalná, verje el őt a nagyanyjuk a porolóval. Végül senki nem kap verést, de a bolgárkertész kárát hitelből is kifizetik, mert mondhatnak bármit a csepűrágó famíliára, de a tisztességüket senki nem veheti a szájára.

Színészvér

Komlóst Vilmost az 1920-as évek elején vendégként szerződteti néhány szerepre a Fővárosi Operettszínház. A család Pestszentlőrincre költözik, a Vércse utca 26-ba, az állami telepre. Komlós Jucit beíratják a Gulner Gyula utcai általános iskolába.
A szülők még a fővárosba költözésük előtt megegyeznek: a gyermekek édesanyja felhagy a színészettel és háztartásbeli lesz.

Azonban a színészvér, az színészvér.

Pintér Irma előbb rendezőként próbálja csitítani olthatatlan vágyait, amikor színpadra állítja lánya iskolájában Herczeg Ferenc egyfelvonásosát a Holicsi Cupidót, melyben Juci alakítja a címszerepet. Leánya akkor kap rá a játék ízére, amelyről édesanyja sem tud lemondani, kevés számára az iskolai rendezés.

Pintér Irma napokra, hetekre el-elszökik családja mellől, vándortruppokkal járja az országot.

Amikor az anya legyőzi benne a színészt, akkor hazatér, de aztán ismét a színész kerekedik felül.
Férje az első alkalommal kórházakban keresi, a rendőrséget riasztja. Utóbb beletörődik felesége szenvedélyébe, hiszen szenvedéllyel műveli maga is a hivatását. Az Operett után a Teréz körúti Színpad tagja lesz, s a színházak államosítása előtt több pesti teátrumban, kabaréban is színre lép.
Komlós Juci idővel az elemiből polgári iskolába kerül át. A tanintézmény tantárgyait a polgári életforma szükségletei szerint állították össze, főként a tisztviselői hivatás műveléséhez szükséges ismereteket oktatva, ahogy erős hangsúly van a hit- és erkölcstanon is. Szülei egy titkárnői állás irányába terelnék leányukat, gépírásból különórákat is finanszíroznak számára, s Juci meg is nyer egy korosztályos gépíróbajnokságot. De a vér nem válik vízzé.

Komlós Juci tizenkét-tizenhárom éves korában már többet jár az iskola mellé, mint a tanórákra, s ha teheti, akkor meglesi édesapja próbáit.

Komlós Juci egy későbbi interjúban említi: nem rúgták ki nagy hevesen a polgári iskolából, de eljött a pillanat, amikor csendes szóval eltanácsolták az intézmény látogatásától. A pontos körülmények feltáratlanok, tény azonban, hogy tizenöt éves korában jelentkezik Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájába. Édesapja, aki maga is a jó hírű tanodában végzett, nyomatékkal kéri egykori mesterét, Rózsahegyit, hogy semmiképpen ne vegye fel a lányát.

Rózsahegyi erre nyomatékosan ígéretet tesz, de Komlós Juci felvételi produkcióját megtekintve nem tudja a szavát állni.

Megindul a tanítás, s a kedvenc foteljában pipázó Rózsahegyi Kálmán egy helyzetgyakorlat láttán azt mondja az eredetileg operett-pályafutásra készülő lánynak:

Komlós Juci 1934 és 1935 között végzi el Rózsahegyi egyéves színi kurzusát.

Komlós Juci és Mensáros László színművészek Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Bakfis az éjszakában

Már növendékként híre megy képességeinek, ahogy szépségénél izgalmasabb csinosságának is. Énekhangja még nem a legjobb, de azt játékkedve, kiváló tánctudása, szteppelő képessége könnyen feledteti. Utóbbiakat az akkoriban táncmesterként is működő karcsú, jóképű, ifjú Feleki Kamill izmosítja.
Amint végez, megkapja a szubrett szerepét a Király Színházban Ábrahám Pál Viktória című operettjében. Következik a Három a kislány legkisebb Tschöll leánya, amely darabban

az ifjú Somogyvári Rudolf a partnere, a szubrettet, Grisi énekesnőt, Sulyok Mária alakítja.

A Király Színház előadásai után a tizenhat éves Komlós Juci a Moulin Rouge éjszakai műsoraiban is fellép. Fényes Szabolcs-slágereket énekel kevés szövetből összeöltött kosztümökben, valamint édesapjával is van egy duettje. Komlós Vilmos így konferálja fel:

Az éjszakák még gyereklány primadonnáját többen is igyekeznek megóvni a revüvilág mellékhatásaitól.

A korszak egyik első számú komikusa, Radó Sándor, a húszas éveiben járó Kiss Manyi, a feltörekvő sztárnak számító Fenyvessy Éva látnak el közvetlen testőri feladatokat a bakfis mellett, azon igyekezve, hogy se vendég, se gátlásait vesztő kolléga ne kerülhessen a közelébe.
Mindeközben a sűrű igazgatócserék miatt némileg összetákolt repertoárral működő – kiváló és kínos produkciókat egyaránt műsorra tűző – Király Színház egyik napról a másikra bezárja a kapuit. Komlós Jucinak nincs ideje megszeppenni, azonnal szerződést kap Békeffi Lászlótól, a Pódium Kabaré vezetőjétől. A direktor csak egy kis türelmet kér, amíg új műsor kerül az aktuális Elő az okmányokkal! című kabaré helyére.

A Hitleren és a frissen alakult Nemzet Akaratának Pártja tagjain élcelődő produkciót azonban a közönség nem engedi le a színpadról.


Komlós Juci lassan türelmét veszti. Az Elő az okmányokkal! ugyan őt is megnevetteti, de az is feltűnik neki, hogy mind peckesebben, egyre nagyobb számban sétálgatnak a pesti utcákon a poénokban célba vett párt tagjai, hajtókáikban bizarr jelvényeikkel.

Komlós Juci színészi étvágyát nem csillapítja a Moulin Rouge-ban abszolvált hakni, a közéleti történések okozta szorongásait pedig erősíti a részleges munkátlanság.

Felkeresi a korszak legkiválóbb színészügynökségét, amelynek vezetője, Réthy bácsi azonnal szerződést szerez számára a szegedi színházhoz.

Csinos kis ház Görömbölytapolcán

A Tisza-parti városban Patkós Irma a primadonna, Mészáros Ági az első számú szubrett. Komlós Juci úgy tudja: kolléganőjéhez hasonló elismerés mellett osztozik majd vele a szubrettszerepekben.
Első feladatként azonban a Cigánybáró inasát kapja.
A csalódott színésznő kissé idegesen lép színre a premieren. Megbotlik, hason csúszik a súgólyukig. A közönség tapsolja, neveti, maga az elbocsátástól tart.

Komlós Juci és Erdődy Kálmán Szegeden 1937-ben Forrás: wikipedia.org


Sziklai Jenő direktor – a társulatnak csak Pipi – azonban arra biztatja: minden előadáson ismételje meg parádés belépőjét.

Bukása sikert hoz, szerepei egyre méretesebbek lesznek, a tapasztaltabb Mészáros Ági önkéntes, figyelmes szakmai mestereként ügyel rá. Ártatlanságára pedig a Szegedre költöző édesanyja felügyel, valamint a társasági eseményeken gardedámként mellérendelt epizodista, Csonka Endre (Csonka András édesapja. Sz. Á.) Amikor azonban a németországi helyzet „fokozódása" miatt a külhoni UFA filmstúdiótól Szegedre szerződik az Európa-szerte népszerű színész, Földessy Géza – őrzői elbuknak feladatukban.
Komlós Juci tudja, hogy Földessy nagy nőcsábász, mondogatja is, hogy őt biztosan nem lesz képes behálózni. Amikor Földessy ezt visszahallja, ostromolni kezdi a leányt.

Komlós Jucit hasznos szakmai tanácsai éppen úgy lebilincselik, mint az egyebek. Tizenkét évig lesznek majd együtt.

Komlós Juci az Anschluss napjait is Szegeden éli át. Ausztria megszállásának esetleges honi következményeitől tartva – tiltakozások, tüntetések – a szegedi hatóságok megtiltják a jegyárusítást, ám az előadást meg kell tartani. Eisemann Mihály Hadik huszárok című operettjét csupán egy hatósági ellenőr és az ügyeletes tűzoltó nézi végig. Komlós Juci közéleti történések által táplált szorongása ismét előtör, majd elcsitul. Amikor a második bécsi döntést követően, 1940-ben újraindul Nagyváradon a magyar nyelvű színjátszás, kötelességének érzi, hogy elfogadja az ottani igazgató, Putnik Bálint invitálását.
Szerelme, Földessy Géza Nagyváradon is meglátogatja, miközben a férfi a maga pályáján is aktív. Amikor Komlós Juci Nagyváradra szerződik, Földessy Budapesten a Fővárosi Operettszínházban lép fel. Valamint megalapítja Károlyi Mihály unokaöccsével, gróf Károlyi Istvánnal a Madách téren a Madách Színházat. Egy évig igazgatja is, majd főnemesi barátja tanácsára átadja a pozíciót a nála tapasztaltabb, ugyancsak nemesi hátterű Pünkösti Andornak. Földessy Géza pedig 1941-ben a miskolci színházban lesz igazgató, ahová Komlós Juci is átszerződik Nagyváradról.
Az élettársak a közeli Görömbölytapolcán kezdenek közös életet egy csinos kis házban.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!