A Liszt Ferenc Kamarazenekar (LFKZ) és Pusker Júlia adott koncertet a magyar kultúra napján a Karmelita Beethoven-termében, ahol egy új műalkotást, a termet díszítő festményt, Kisléghi Nagy Ádám Szent párbeszéd című képét is átadták.

A művész alkotása kifejezetten erre a helyszínre készült, amely egykor a karmeliták templomának adott otthont, ma pedig koncertteremként használják - hangzott el az eseményen.

A koncerten köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárt és Fodor Gergely kormánybiztost, a Várkapitányság vezetőjét.

Az LFKZ a Karmelita-koncertsorozaton Weiner-, Erkel-, Mendelssohn- és Hubay-műveket adott elő Pusker Júlia hegedűszólójával. A koncertmester Tfirst Péter, a zenekar művészeti vezetője Várdai István.

A koncert előtt a termet díszítő új festményt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája méltatta. Kiemelte: Pilinszky Johann Sebastian Bachról mondta, hogy ő a legnagyobb Isten-bizonyíték. Talán ennek az igazságnak is szerepe van abban, hogy a monumentális kép alkotója a protestáns német muzsikust is a szentek sorában helyezte el, közvetlenül Remete Szent Pál mögött, Szent Benedek mellett.

Hangsúlyozta: ez a művészet, elérni az elérhetetlent, kimondani a kimondhatatlant, leírni a láthatatlant.Kiemelte: a művészet nem lehet, csak szakrális. "Nem a témája miatt, hanem mert üzenete hordozza a szakralitást, vagyis az ég és a föld összekapcsolását, a mennyei földre érkezését" - fogalmazott.
Mint mondta, a most átadott kép közénk hozza a szenteket, de nem pusztán ábrázolásával. Kisléghi Nagy Ádám képének címe: Sacra conversazione, szent beszélgetés. "A szentek ugyanis beszélgetnek" - mondta, kiemelve: ahhoz, hogy meghalljuk a szentek szavát, nekünk is "szentekké kell válnunk".
Hozzátette: a művész megtette a maga lépését, hogy hozzásegítsen minket ehhez a szentté váláshoz. "A művészet szentté tesz, közel hozza a szentséget, részesít belőle. S éppen erre van szüksége a mai magyar valóságnak, a mai Európának, a mai világnak" - fogalmazott.

Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: az épület az 1700-as évek közepétől a karmelita rendnek adott otthont, a mai koncertterem akkor templomként szolgált. Kisléghi Nagy Ádám művén a szakralitás is megjelenik, ugyanakkor a kultúra nagy alakjai is, Bach mellett a festők védőszentje is látható a festményen.Kitért arra, hogy miután II. József feloszlatta a karmeliták rendjét, az uralkodó kérésére Kempelen Farkas áttervezte az épületet, ami színházként működött tovább, ez volt Buda első kőszínháza.
A festmény az épület két funkcióját is összeköti - mondta, kiemelve, hogy az új alkotást a magyar kultúra napján mutatják be, a második évadjában járó Karmelita koncertsorozat alkalmával.

Kisléghi Nagy Ádám, Kossuth-díjas festőművész az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az egykori karmelita templom nyugati falára készült a műalkotás. Mint fogalmazott, a terem képért kiáltott.
Elmondta: egy látomást festett meg, amikor először lépett be a terembe, már látta maga előtt a kész képet.
Mint mondta, a festmény 17 négyzetméteres, 5,6 méter magas, 37 figura, angyalok és szentek láthatók az alkotáson, a jelenet egy kupola térben, egy templombelsőben zajlik. "Azt festettem meg, amin szeretnék én is részt venni, ha meghalok. Ez hajtott" - mondta, hozzáfűzve, hogy ezért választott olyan szenteket, akik számára különösen kedvesek.

Hangsúlyozta: az volt a legfontosabb számára, hogy ne illusztráció legyen a műve. "Azt akartam, hogy olyan jelenet legyen, amelyet én álmodok meg, és nem akarja azt elmondani, amit az írás is el tud" - fogalmazott. "Festékből és vászonból lehet szellemi dolgot teremteni ma is" - hangsúlyozta a festőművész.

A Karmelita koncertek magyar kultúra napján megrendezett ünnepi alkalmán a Liszt Ferenc Kamarazenekaré volt a főszerep, amely a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjének állandó szereplőjeként több mint fél évszázada képviseli és népszerűsíti a magyar kultúrát szerte a világban.

Szólistaként Pusker Júlia csatlakozott hozzájuk, aki hegedűművészként maga is sokat tesz a hazai klasszikus zenei kultúra műveléséért.

A műsort Weiner 1. divertimentója nyitotta, amely erejével, sokszínűségével és táncos lendületével a szerző egyik legnépszerűbb műve. A programban szerepeltek Erkel magyaros témákkal játszó változatai, Mendelssohn gyerekkori vonósszimfóniája, valamint Hubay Carmen-fantáziája, amely az opera több népszerű részletét öltözteti virtuóz vagy épp lírai köntösbe.