A legszebb szerelmes dalok szerzőjét a Rákosi-diktatúra űzte el

Fényes Szabolcs, zeneszerző,  arckép, portré FOTÓ KÉPKIVÁGÁS Közéleti személyiség foglalkozása művész SZEMÉLY zenész zeneszerző
Budapest, 1972. március 31. Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerző, aki Érdemes Művész-díjat kapott a nemzeti ünnepen. MTI Fotó: Keleti Éva
Vágólapra másolva!
A magyar operett egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Fényes Szabolcs kétszer vezette az idén százéves Operettszínházat, a negyvenes évek közepétől, pár évig tulajdonosként. Az államosítások idején mennie kellett a színház éléről, majd az operettet teljesen átformáló Rákosi-diktatúra után pár évre ismét szakmai szemléletet vitt a teátrumba. Kivételesen termékeny és sokoldalú zeneszerző volt, aki az operett műfajában volt a leginkább otthon, de darabjaival a popzene előfutára volt.
Vágólapra másolva!

„Nem hiszem, hogy akad még egy sikeres zeneszerző, a „könnyű" muzsikának, az operettnek, filmzenének elkötelezettje, akivel oly gyakran találkozhatni a „komoly" zene koncertjein, bemutatóin, színházaik prózai előadásain, mint Fényes Szabolccsal. Amint

történelmi pannóhoz, habkönnyű vígjátékhoz, keserű kordokumentumhoz, mint ő.."- írja Fényes Szabolcsról a Muzsika című lap, hetvenedik születésnapján, négy évvel a halála előtt.

Vérbeli színházi és igazi társasági ember, színházcsináló és kivételes muzikalitású zeneszerző volt,

aki mindig meghallotta az idők hangját és zenéjével átmenetet teremtett az operett és a musical között. Nem véletlen, hogy egyes dalait új hangszereléssel a popzenei előadók is átvették, több híres számát előadta mások mellett Máté Péter, Cserháti Zsuzsa és az Illés Együttes.

Nagyváradról Budapestre utazott tizenévesen, hogy bemutassa szerzeményeit Forrás: Origo

Például a Rejtély című dal, Makk Károly, Fűre lépni szabad című vígjátékának betétdala, amelyet először Kovács Erzsi énekel, majd Máté Péter emeli be a repertoárjába és általa lett később népszerű.

Egészen fiatalon, hatodikos gimnazista korában Nagyváradról Budapestre utazott Fényes Szabolcs, hogy a Városi Színházban Zerkovitz Béla igazgatónak megmutassa szerzeményét.

– ilyen szavakkal csillapította először a lelkes Fényes Szabolcsot az igazgató, anélkül, hogy átnézte volna a magával hozott partitúrát.
De a kamaszkorú Fényes Szabolcs már akkor is kellőképpen elszánt volt, és bár megfogadta az igazgatói tanácsot, hogy leteszi az érettségit, de azt kérte, hadd játsszon valamit szerzeményeiből. Zerkovitz Béla meghallgatta a zeneszámokat, majd papírt vett elő, és Fényes Szabolccsal aláírt egy szerződést, amelyben

a budapesti Városi Színház megvette a tizenhat éves fiú első operettjét.

Hét esztendő alatt, négy magyar operettel az operettszerzők élvonalába került itthon.

Fényes Szabolcs ezalatt leérettségizett, szülei közben Nagyváradról Budapestre költöztek. A Hunnia filmgyár vezetői egy véletlen alkalmával meghallgatták a fiatal zeneszerző darabját és megbízták a Füst című első magyar hangosfilm megzenésítésével.

Első színpadi sikerét mindössze 19 éves korában a Maya revüoperett bemutatója hozza el számára. 1931-ben.

A darabban olyan ismert slágerek vannak, mint a Szeretnék egyszer boldog lenni, amelyet Házy Erzsébet is előadott és a Kellene ma egy kis, hacáré haccacáré kezdetű dal.

A Maya sikere előtt mutatják be a Fővárosi Operettszínházban A háremet és ugyanez év december 10-én a Mayát Honthy Hannával, ami az igazi nagy berobbanást jelentette a zeneszerzőnek. A címszerepben Honthy Hanna nemcsak alakításával, de frivol, akkoriban szokatlan testhez simuló öltözékével is feltűnést keltett. Egymás után írja operettjeit: a Háremet, Mayát, Manolitát és a Csipetkét, majd 1934-ben a Music Hall-t, a Fővárosi Operettszínház részére, tehát öt darabot, mindössze három és félév alatt.

Sikerei csakhamar túllendítették nevét az országhatárokon három évet Berlinben töltött ezalatt többek között az UFA filmgyár is foglalkoztatta a tehetséges, nagyon muzikális alkotót. Itt készül el a Csúnya Lány című film, amelynek zenéjét írja, és világszerte megismerik.

A kor majd minden filmrendezőjének írja a később számtalanszor újra feldolgozott film betétdalokat, és a legnagyobb sztárokhoz kötődnek ezek a szerzemények.

A Kísértés című filmből Karády Katalinhoz, a Mindig az a perc kezdetű szám, 1941-ből.

Érdekes, hogy ezt a dalt maga Fényes Szabolcs is előadta és önmagát kísérte zongorán a 70. születésnapjára rendezett televíziós gálán.

Az Oda vagyok magáért című klasszikus dalt eredetileg Jávor Pál és Ágay Irén énekelte, Gárdonyi Géza regényéből készült Ida regénye című filmből, 1934-ben.

Honthy Hannához Kötődik a Van-e szerelmesebb vallomás című dal, a Régi nyár című film egyik betétdala, ebben a filmben a zeneszerző felesége Csikós Rózsi is játszott.

A Régi nyárban szintén Honthy Hanna énekli a Valami kis szerelem című dalt, amit később Kalmár Magda operaénekesnő ad elő.

Barátai biztatására pályázta meg 1942-ben a majdnem csődbe jutott Operettszínház igazgatását, amelyet 1944-ben megvett és néhány évig tulajdonosként vezetett. Következetes, jó vezető és kedves ember volt, viszonylag kis személyzettel, állandó munkatársakkal dolgozott. Az operett épületében volt egy lakása, gyakran maradt ott munka után.

Szokása szerint minden előadás után átvette a pénztárostól a bevételt, ebben nagyon rigorózus volt és az operett megmaradásáért mindent megtett.

1945-ben nem volt a színháznak pénze fűtésre, ekkor Fényes Szabolcs megkereste az orosz városparancsnokságot

azzal, hogy megvendégeli őket a színházban, eljátszatja nekik a Csárdáskirálynőt a fűtetlen színházban, hogy ha elnyerte a tetszésüket a darab, támogassák amennyivel akarják a működést.

Annyira megszerették az orosz vezetők a darabot, hogy ezzel a lépéssel megszerezte az egész télre a tüzelőanyagot a színháznak.

Tulajdonosként májusban felújítja legnagyobb sikerét a Mayát, illetve 1947-ben színre állíttatja a legkedvesebb művét a Rigó Jancsit.
Igazgatása alatt a Latabár testvérek és Honthy Hanna mellett Karády Katalin, Mezei Mária, Tolnay Klári, Csikós Rózsi, Turay Ida, Somogyi Nusi fémjelezték a társulatot. Arra egyébként ügyelt, hogy feleségét, a tehetséges és szép Csikós Rózsit saját darabjaiban ne léptesse fel.

Budapest, 1964. április 2. Fényes Szabolcs zeneszerző átveszi Ilku Pál művelődésügyi minisztertől (j) az Erkel Ferenc-díj I. fokozata kitüntetést a Művelődésügyi Minisztériumban rendezett állami ünnepségen. MTI Fotó: Keleti Éva Forrás: MTI/Keleti Éva

Az államosítás idején el kellett hagyja színházát, a Fővárosi Víg Színházhoz – nem azonos a Vígszínházzal - vitte darabjait, majd 1957-ben, a Rákosi-diktatúra után, mintegy a színház megmentőjeként ismét visszatért az Operett élére a színház művészgárdájának bizalmából.

Mit tett a harmincas, negyvenes évek romantikájában úszó darabokkal, a fényűzést és az előkelő osztályokat éltető operettel a munkás-paraszt kultusz?

Az ötvenes évek diktatúrájában újraértelmezett Operettszínházat Gáspár Margit vezette, az ő idejében a némileg átírt darabok,

a gonosz és ostoba arisztokratákkal szemben jóravaló munkás, paraszt réteget ábrázolták,

és honvéd, bányász- és különféle munkás operettek születtek ezidőben.A bányász bonviván és az állami gazdaság vezető primadonna a Két szerelem című szocialista operett főszereplője az ötvenes évek elején. A Fővárosi Operettszínházra a társadalmi utópia tematikáját és pátoszát középpontba állító termelési operettek, szovjet operettek zárt, politikai színházi ambíciójú előadásformája volt ekkoriban jellemző.

Ebbe a világba kerül vissza Fényes Szabolcs, aki minden tekintetben osztályidegen, rendszerellenes, de tehetsége, csillapíthatatlan ambíciója és széles látóköre miatt, nem igen akad hozzáértő, alkalmas ember, aki irányíthatta volna a színházat.

Budapest, 1972. március 31. Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerző, aki Érdemes Művész-díjat kapott a nemzeti ünnepen. MTI Fotó: Keleti Éva Forrás: MTI/Keleti Éva

A forradalom kitörésekor ugyanis Gáspár Margitot a társulat leváltotta, és a forradalom leverése után úgymond konszolidációs célból a „forrongós" társulat lecsitítása miatt hívták vissza, mint régi igazgatót.

Fényes Szabolcs a társulat egybetartásáért és a műfaj megmentéséért vállalta el újból az igazgatóságot.

Tisztelték és szerették kollégái, rendkívül figyelmes és kedves vezetőnek tartották, ügyes lépéseivel lecsitította a kedélyeket az operett körül. Ajtay Andort például ekkor kéri fel, A Tavaszi keringő főszerepére, megmaradt a kézzel írott levele.

Édes Bandikám megszólítással, azzal győzködve, hogy a közönség nagyon régen látta ilyen zenés darabban.

A Fővárosi Operettszínház, a "Tavaszi keringő" című darabjának főszerepére köt vele szerződést, a fennmaradt megállapodás szerint előadásonként 800 Ft fellépti díjjal, csereszínészt nem alkalmazva a szerepre.

Feleki Kamillnak írott távirata is megmaradt, ez a kora negyvenes évekből való, vagyis első igazgatása idejéből. Ekkor várja szerződéskötésre a színészt.

A Film Színház Muzsika így fogalmazott Fényes Szabolcsról, mint vezetőről:

Az ötvenes évek végén, még igazgatása idején a Küldök néked egy nápolyi dalt című száma kapcsán ismerkedett meg a világhírű tenorral,

Mario Lanzával, aki ezt a dalt és sok más Fényes-dalt lemezre akarta énekelni és a következő filmjének megzenésítésére is felkérte a zeneszerzőt.

Rómában megállapodott az énekessel, de a külföldi munkához Fényes Szabolcsnak engedélyt kellett kérnie az Operettszínház fenntartójától, addig nem írhatta alá a szerződést. Miközben az ügyintézés zajlott, Mario Lanza meghalt, így nem valósulhatott meg ez a talán világhírt jelentő alkotás sorozat.

Amikor 1964-ben a könnyűzene és a táncdalok terén elért eredményeiért az Erkel Ferenc-díj első fokozatával tüntették ki, a zeneszerző így nyilatkozott:

Mindössze három évig 1957 és 1960 között vezette másodszor az operettet, a fővárosban akkor már alig várták, hogy pártfunkcionárius jöjjön az operett élére. Három pártkáder vezető követi a színház élén, de máig úgy tartják, hogy az idén száz éves operett eddigi életében talán

Fényes Szabolcs adott legtöbbet a teátrumnak, aki szerzőként és színházi emberként, vezetőként is professzionális volt.

Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti társasági élet kedvelt és meghatározó szereplői voltak, állandó asztaluk volta Fészek Klubban. A Muzsika című lap részletesen beszámolt arról a hangulatról, ami a budapesti Fészek klubban őket körülvette.
„És mégis működik művészklub Magyarországon!

Színész és író, előadóművész és zeneszerző-társ csapódik az elbűvölő házaspárhoz. Itt hallhatók a legfrissebb viccek. Itt tudni meg, mit csinál X., és mit Y. (Meglehet az egyik Pesten vagy Pécsett játszik, rendez, dirigál, a másik New Yorkban vagy Montrealban.) A klub tagjainak csípős a nyelvük, beszélgetéseikből ennek ellenére tökéletesen hiányzik a rosszmájúság, itt senki nem „fúrhat" senkit, itt az emberek örülnek a másik sikerének, s minden új tehetségnek, felfedezettnek, s minden irányzattal szemben toleránsak. Mi a titka e Pesten szokatlan béketűrésnek?

Az 1960-as, 1970-es években bemutatott színpadi művei között volt a Latinovits Zoltán vendégszereplésével színpadra vitt, A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak, a Lulu és a Florentin kalap.

Latinovits Zoltánnak 1976-ban a Bozzi úr volt az utolsó szerepe és a kritika, a róla rendszeresen jelentéseket író Molnár Gál Péter személyében, kíméletlenül és aljas stílusban fogalmaz a színészkirály alakításáról. "Latinovits föllépése azonban elmarad a várakozástól. Nem veszi figyelembe ennek a színpadnak a követelményeit, kivált, ha a muzikalitás, a mozgás igényeire tekintünk.." - írta.

De Latinovitshoz köthető a Szeretni bolondulásig című dal előadása, amely Szécsi Pál mellett Latinovits és Ruttkai előadásában nyújtott maradandót, Keleti Márton, Tanulmány a nőkről című filmjében.

A Van neki című dal, a Mici néni két élete, 1962-es vígjátékban, Páger Antal és Kiss Manyi duójában volt először hallható.

De mai operett sztárjai is gyakran éneklik: Polyák Lilla és Homonnay Zsolt előadásában kapott új erőre a dal.

Kivételesen termékeny zeneszerző:

százharmincegy film muzsikáját írta, köztük az Egy szoknya, egy nadrág, a 2x2 néha öt, az Esős vasárnap, a Fűre lépni szabad, a Dollárpapa és a Tanu című sikerfilmek.

Bacsó Péterrel közösen több számot ír, A Mese a 12 találatról, egy 1956-os vígjáték (Makk Károly rendezése), ebben Kardos Magda, Csak egy kis emlék című dalát szerzik szintén közösen.

A hatvanas évek fiatal generációjának útkeresését mutatja be Bacsó a Szerelmes biciklisták című filmben, ebben az Illés együttesnek írta a Táskarádió című számot, az Aki megért című dalát, amelyet Mary Zsuzsi és Koncz Zsuzsa is énelkelt.
Bacsó Péter egy interjúban így beszélt a film kapcsán Fényes Szabolcsról: "Hallatlanul tehetséges zeneszerző volt. Az ő

hanem nagyvonalúan elfogadta őket. És Illésék is azt hiszem életükben utoljára játszották el, nem a saját zenéjüket, hanem Fényes Szabolcs zenéjét.."

De Bacsó írta a zeneszerző „Szerdán tavasz lesz" című musicaljét is, amelyet az Operettszínház 1983-ban mutatott be Dayka Margittal és Kozák Andrással a főszerepben. Ez volt az utolsó bemutatója az Operettben.

A Táskarádió azután örökzöld szám lett, valaki az Illésékkel, valaki Fényessel hozza össze, de folyamatosan visszatér, például Tímár Péter Csinibaba című filmjében is.

Legfontosabb alkotótársai voltak mások mellett: Harmath Imre, Szilágyi László, Békeffi István, Szenes Andor, Szenes Iván, G.Dénes György "Zsüti" szövegírók, Bródy Tamás, Gyulai Gaál János, Hidas Frigyes, Körmendi Vilmos karmesterek, hangszerelők.

A szinte gyermekkorában már operettet író Fényes Szabolcs, akit már tizenévesen méltatott a kritika, több mint fél évszázad alatt, 45 operettet és színpadi művet komponált és három önálló nagylemeze jelent meg.

1982-ben, az akkor hetvenéves Fényes Szabolcs tiszteletére hetvenperces műsort készít a Magyar Televízió, ahol prózai és zenés színészek, énekesek rangos névsora adja el a közönség által legkedveltebb dalait. Bodrogi Gyula, Voiht Ági, Esztergályos Cecília, Máté Péter, Záray Márta és Vámosi János ünnepelnek a dalaival.

A zeneszerző is fellép ezen az esten, nemcsak zongorázik, de énekel is.

Egy akkori interjúban arról beszél, öröm számára, hogy ennyi dala sláger lett, mégis neki nem azok a kedvencek, amelyeket a közönség felkapott.
Szívéhez a Rigó Jancsi állt a legközelebb, pedig nem azzal aratta legnagyobb sikerét. Ebben énekli Rátonyi Róbert az ismert Budapest, Budapest, de csodás, Te vagy nékünk a szívdobogás kezdetű slágert.

Ma pedig a 100 tagú cigányzenekar adja elő mások mellett nagy sikerrel:

Bár a történelmi viszonyokhoz képest viszonylag töretlen pályát élt meg, a hetvenéves Fényes Szabolcs mégis úgy érezte, a legsikeresebb korai számai ellenére érett fejjel szerzett a legjobb dallamokat.
„Jöhetett a punk, a disco, mégis mindig éltek olyan dalok, amelyeket a háziasszony a konyhában tudott énekelni vagy a férfiak borotválkozás közben a fürdőszobában. Hamis lenne, ha azt mondanám, hogy az én nótáim a fiatalság kedvencei. Nem. A fiatalságnak más ritmusigénye van. És az is igaz, hogy az utolsó nyolc-tíz évben inkább színpadi sikereim voltak. Igazán nem lett népszerű egyik dalom sem.

Pedig érzem, hogy igazán 45 éves korom után kezdtem jól komponálni..."

A kortárs énekesek újabb és újabb hangszerelésben éneklik megunhatatlan dalait. Szalóki Ági, A vágy muzsikál című lemezén a Mindig az a perc című slágert énekli.

A Kiss-B. Atilla vezetésével megújult Budapesti Operettszínház Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész a zeneszerző lebegést imitáló alkotásával tiszteleg egykori igazgatója Fényes Szabolcs előtt, a színház centenáriumi évadában.