Idén 8. alkalommal tartották meg a Pajtaszínházi Szemlét

Budapest, 2022. április 12. A Nemzeti Színház épülete 2022. április 12-én. MTI/Vasvári Tamás

Idén 8. alkalommal tartották meg a Pajtaszínházi Szemlét, melynek most is a Nemzeti Színház adott otthont január 21-én és 28-án. A Szemle alkalmával a 19 vármegye 19 településének színjátszócsoportja mutathatta be az elmúlt hónapok során megvalósított előadását. A programban a komédiától kezdve a dokumentumszínházi darabon, bűnmegelőzési vígjátékon, mesén át a szociodrámáig a legkülönfélébb színpadi műfajok szerepeltek.

A Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Teátrumi Társaság együttműködésében megvalósuló és a Nemzeti Színház által támogatott program záróeseménye a Pajtaszínházi Szemle, melyet minden évben a Magyar Kultúra Napja előtt is tisztelegve, a jeles dátum környéki hétvégéken tartanak.

A Pajtaszínházi Program célja a régen igen jelentős magyar falusi színjátszó hagyományok újraélesztése, melyet 2015-ben a Nemzeti Művelődési Intézet kezdeményezésére a Magyar Teátrumi Társaság együttműködésével és a Nemzeti Színház támogatásával indítottak el.

A projektbe minden évben Magyarország 19 vármegyéjének egy-egy települése kerül bevonásra.

Az így született pajtaszínházi közösségek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra a Nemzeti Színház stúdiószínpadain a Szemle során. A produkciók megvalósulását a Magyar Teátrumi Társaság színész és drámapedagógus mentorai segítik, végigkísérve az alkotói folyamat minden állomását a tervezéstől a próbafolyamatokon át egészen a megvalósulásig.

A Nemzeti Színház épülete Forrás: MTI/Vasvári Tamás

Az VIII. Pajtaszínházi szemlén bemutatkozott települések: Bakonszeg (Hajdú-Bihar vármegye), Dunavarsány (Pest vármegye), Eger – Felsőváros (Heves vármegye), Jakabszállás (Bács-Kiskun vármegye), Kővágóörs (Veszprém vármegye), Mihálygerge (Nógrád vármegye), Nagydobsza (Baranya vármegye), Nemesbikk (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Nyírbogát (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye), Rajka (Győr-Moson-Sopron vármegye), Ruzsa (Csongrád-Csanád vármegye), Ságvár (Somogy vármegye), Sárkeresztúr (Fejér vármegye), Sorkikápolna (Vas vármegye), Szeghalom (Békés vármegye), Tatabánya – Felsőgalla (Komárom-Esztergom vármegye), Tiszasüly (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), Újireg (Tolna vármegye), Vasboldogasszony (Zala vármegye).

A legkisebb település a 229 fős Sorkikápolna, a legnagyobb pedig a 17 300 fős Eger-Felsőváros (Felsővárosi Lakótelep) volt.

A program koncepcióját, előzményeit és eredményeit január 21-én Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke; Szedlacsek Emília, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója; Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója; Mező Gábor, Sorkikápolna polgármestere és Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, a program szakmai koordinátora mutatta be.

Január 28-án pedig Szabó Ágnes mellett Novák Irén, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatóhelyettese; Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója nyitotta meg a szemlét.

Az elmúlt 8 évben, a projekt kezdete óta összesen 138 település vett részt a programban, ahol ennek köszönhetően felelevenedtek a helyi színjátszás hagyományai, létrejöttek vagy újraszerveződtek a helyi színjátszókörök.

Az alkotóközösségek rendszeres együttléteinek közösségfejlesztő hatása is megmutatkozott, melynek köszönhetően új közösségi aktivitások indultak el.