Rendhagyó módon mutatták be az idei Liszt Ünnep programját. A részvevőket először a Nádor utca 23. számú házba invitálták, ahol Francesco Tristano – aki a Liszt Ünnep egyik sztárfellépője lesz - adott elő egy zeneművet a ház belső udvarán felállított zongorán.
Azért éppen itt, mert ezen a helyen állt az a ház, amelyben Liszt Ferenc lakott 1871 és 1873 között, amikor Deák Ferenc Magyarországra invitálta a művészt, hogy segítsen a Zeneakadémia létrehozásában.
A sajtóesemény második helyszíne a Zrínyi utcában található Liszt Ferenc-mellszobor előtti tér volt – nem messze Liszt lakásától –, ahol többek között elhangzott, hogy a lakást a művész egyik legjobb barátja, Augusz Antal magyar főnemes találta. Ez volt egyébként a fővárosban a negyedik utca, amelyet aszfalt borított. A lakást Augusz Antal felesége rendezte be Liszt Ferenc számára – a művész egyébként semmilyen luxust nem igényelt.
Fesztiválunk névadója, a valaha élt egyik legelismertebb hazai előadóművész és komponista nem csupán világraszóló tehetségével emelkedett ki kortársai közül: sokoldalúsága, az újra, az újításra való folyamatos törekvése is példaértékű. Nem kérdés, hogy a Liszt Ünnep szervezésekor ennek szellemében igyekszünk mi is minden évben új és megújuló művészi energiaforrást kínálni a feltöltődésre vágyó közönségnek”
– mondta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.
Hozzátette: Francesco Tristano, a Liszt Ünnep egyik sztárvendégének művészete éppen azt tükrözi, amit a fesztivál célul tűzött ki. Tristano repertoárja ugyanis hatalmas - a klasszikus zongorajáték mellett a kortárs zenéig bezárólag. A zongorán pedig nemcsak a billentyűket használja játék közben, hanem a húrokat is – igazi újító művész.
Liszt Ferenc másik rendkívüli képessége – a megújuláson túl – az volt, hogy elragadtatásig tudott játszani. Ő volt talán az első művész a zenetörténetben, akinek a közönsége tombolt a koncerteken. Ez olyan hírnevet és mítoszt teremtett köré, amellyel ő élt is. A 19. század egyik legismertebb és legkedveltebb komponistája és előadóművésze volt. Ezt a hírnevet szeretnénk mi a 21. században is életben tartani, továbbvinni”
- mondta a Müpa vezérigazgatója.
Káel Csaba az Origónak úgy fogalmazott: a Liszt Ünnep fiatal – négyéves – fesztivál, nehéz versengeni az egyéb nagy európai nemzetközi fesztiválokkal, azonban mindenképpen figyelemfelkeltő a külföldiek számára is, hiszen egyrészt Liszt nevét szerte a világon ismerik a zenekedvelők, másfelől pedig az október kiemelkedő turisztikai szezon Budapesten.
„A Magyar Turisztikai Ügynökség segítségével próbáljuk eljuttatni a fesztivál hírét azokba az országokba, ahol különlegesen sok érdeklődőre számíthatunk, így Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba. Az elmúlt négy évben a Liszt Ünnep brandjét építettük. Jövő évben még koncentráltabban dolgozunk azon, hogy a külföldi közönséget még nagyobb számban megnyerjük. Bár a programjaink rendre telt házasak, mégis szeretnénk, ha minél több külföldi turista látogatna el a Liszt Ünnepre és találkozna Liszt Ferenccel a 21. században, valamint az is fontos, hogy az itt töltött napokon Budapest egyéb szépségeit is megismerné.”
A vezérigazgató azt is elmondta, hogy arra a legbüszkébb, ha Liszt személyisége, jelenléte tapintható a programok kapcsán – és erről többször kapott is visszajelzést.
„Ez a legnagyobb elismerés”
- mondta Káel Csaba.
Az eseménysorozat nagyszabású nyitányán
az Árpád-házi Szent Erzsébet történetéből született oratórium, a Szent Erzsébet legendája elevenedik meg nagyszerű hazai és nemzetközi szólisták, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint a Nemzeti Énekkar és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara előadásában.
A címszerepet a kiváló svájci drámai szoprán, Gabriela Scherer énekli, az este karmestere pedig a zenekar főzeneigazgatója, Vashegyi György.
A generációja egyik legjelentősebb karmestereként számontartott Vaszilij Petrenko mindig is rendkívüli becsben tartotta Liszt művészetét, bensőséges kötődésének köszönhetően pedig Dvořák- és Bartók-művek mellett egy Liszt-darabot is vezényel a Royal Philharmonic Orchestra koncertjén.
Külön öröm, hogy az esten a Liszt-specialista Balog József zongorázik majd.
A Kolozsvári Magyar Opera együttesének estje is kihagyhatatlannak ígérkezik, a Selmeczi György vezette társulat ugyanis hangversenytermi körülmények között kifejezetten ritkán hallható Liszt-kompozíciókból összeállított műsorral érkezik.
A Jézus Szíve Jezsuita Templomban megrendezett Kórusmaratonon egy egész napon át Liszt művei szólnak majd.
A fesztivál záróprogramján költészet és zene sajátos kapcsolódásának lehetnek tanúi a nézők Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie koncertjén, amelynek szólistája a fiatal zongoristageneráció csillaga, Ránki Fülöp lesz.
A Liszt Ünnepet jellemző műfaji sokszínűség jegyében az eseménysorozaton a könnyedebb műfajok is megjelennek.
A különféle zsánerekkel merészen kísérletező, Bach életművét és a technót ugyanolyan lelkesedéssel tanulmányozó luxemburgi születésű zongorista-zeneszerző, Francesco Tristano koncertjét a klasszikus zene felől érkezők éppúgy élvezhetik, mint a modernebb műfajok rajongói.
Az elektronikus tánczene úttörőjeként legendássá vált Jeff Mills Tony Allennel és Jean-Phi Daryval közös víziójából született Tomorrow Comes The Harvest projektjét Allen 2020-ban bekövetkezett halála után a tablavirtuóz Prabhu Edouarddal viszik tovább: a különleges hangok és ritmusok kereszteződésére, valamint improvizációra épülő produkció nyújtotta élményt pedig most a budapesti közönség is átélheti.
A saját, alien popra keresztelt műfaját megteremtő, idén negyvenéves legendás zenekar, az Einstürzende Neubauten európai turnéja keretében vadonatúj albumának dalait hozza el a fesztiválra.
Barabás Lőrinc és a Jazzical Trio közös koncertjén is a műfajok találkozásáé a főszerep: az esten több, Liszt Ferenc zenéjére reflektáló kompozíció is elhangzik, megőrizve az eredeti művek fő témáit, ismerős dallamait és karakterjegyeit.
A nyugati klasszikus zenéből táplálkozó, ám az avantgárd és a jazz hatásait is mutató Markus Stockhausen Group idén tavasszal megjelent, Celebration című lemezét a kritika és a közönség elragadtatással fogadta; az együttes Franz von Chossy jazz-zongoristával kiegészülve ad koncertet.
Harmadik alkalommal tér vissza a Liszt Ünnep és az Akvárium közös könnyűzenei minifesztiválja, az Isolation Budapest, amely idén is a színtér legkurrensebb előadóit és formációit hívta meg az angol dalszerzőszcénából jól ismert Jake Buggtól az afrobeatben utazó Seun Kutin és zenekarán át az egykor David Bowie-t is a rajongói közt tudó Clap Your Hands Say Yeah-ig vagy épp az énekes Elias B. Ronnenfelt és a dobos Gabriel Ferrandini igazi kuriózumnak számító közös produkciójáig.
Szinte már hagyomány, hogy a kortárs táncot a cirkuszművészettel ötvöző Recirquel itthon a Müpa fesztiváljain mutatja be legújabb produkcióját. A Vági Bence koreográfiájával és rendezésében látható Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszáról mesél az együttes védjegyévé vált cirque danse nyelvén.
Szintén a Liszt Ünnepen debütál a hazai közönség előtt a Háromszék Táncegyüttes Ecce Homo címet viselő új előadása, amely Munkácsy Mihály életútjának egy-egy jelentős momentumát kelti életre a kortárs néptánc segítségével.
Ismét a Liszt Ünnep keretében valósul meg a kortárs irodalom hazai és nemzetközi alakjait felvonultató Margó Irodalmi Fesztivál, amelyen a kötetbemutatók, beszélgetések és író-olvasó találkozók mellett Nóvé Soma / iamyank / Vangel Tibor, az Anima Sound System, Vecsei H. Miklós és a QJÚB, valamint Kollár-Klemencz László koncertjét élvezhetik a látogatók, míg a tavalyi Margó-díjas Visky Andrással Müpa-beli estjén találkozhat majd az irodalomkedvelő közönség.
Ugyancsak a „fesztivál a fesztiválban” hagyományt erősíti a Múzeumkert egész napos családi kavalkádja, a PONT Fesztivál, amelyen idén a török kultúrával ismerkedhetnek meg az oda látogató kicsik és nagyok.
A képzőművészet rajongói is gazdag kínálatból válogathatnak: a Magyar Nemzeti Galéria Galimberti Sándor és Dénes Valéria életművét bemutató új kiállításán és a Ludwig Múzeum női alkotókat és műveiket fókuszba állító, Női kvóta címet viselő tárlatán túl Közép- és Kelet-Európa legjelentősebb kortárs nemzetközi képzőművészeti vására és Magyarország legnagyobb művészeti kiállítása, az Art Market Budapest is a Liszt Ünnep keretében nyitja meg kapuit.
A történelem és a tárgykultúra mélyebb összefüggései iránt érdeklődőknek sem kell csalódniuk: a Néprajzi Múzeum nemzetközi összefogásban megvalósuló, a határon túli magyarság életében is kiemelt jelentőséggel bíró, Székelyek című kiállítása a történelmi Székelyföld sokszínűségét mutatja be Magyarországon még nem látott műtárgyak sokaságán keresztül.