Hankó Balázs: Jókai a legmagyarabb író

A 200 éve született Jókai Mór a legmagyarabb író, minden művéből és tettéből a hazaszeretet tanúskodik. Az idei Jókai-emlékévvel is éreztetni akarjuk, hogy magyarnak lenni büszkeség, kiváltság és küldetés – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, a Jókai emlékév kapcsán tartott sajtóeseményen, a Kertész Imre Intézetben.

Jókai 200. Jókai a legmagyarabb író. Jókai, akinek minden művéből, minden cselekedetéből, minden tettéből a hazaszeretet tanúskodik – fogalmazott a miniszter az emlékév kapcsán.

Jókai velünk él. A velünk élő író, aki ott van a mindennapokban. Ha valamire ma igazán szükségünk van, az a mindennapi hazaszeretet, a mindennapi patriotizmus

– emelte ki Hankó.

Fotó: Purger Tamás / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/Budapest, 2025. március 17. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (j2) beszél a Jókai 200 - a legmagyarabb író című rendezvényen a Kertész Imre Intézetben 2025. március 17-én. Mellette Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Szabó László kommunikációs szakember, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke (b-j). MTI/Purger Tamás

A kultúránk a magyarságunk összetartó ereje, mert átíveli a határokat. A teljes magyar nemzetet köti egybe. Jókai idősíkok között utazva, múltat, jelent és jövőt kapcsol egybe. Magyarnak lenni büszkeség, kiváltság, küldetés! Ez az a küldetés amelyet a Jókai 200-al szeretnénk mindenhova eljuttatni – szögezte le a miniszter.

Schmidt Mária a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója felidézte: Jókai Mór „1848 forradalmára, az egyik hőse”.

Mindenkinek személyes élménye kötődik valamilyen formában Jókaihoz

– mondta, hozzátette: Jókai írásai, tevékenysége hősöket teremtett a számunkra, példákat adott nekünk és mindig a szívhez szólt.

A rendezvényen Schmidt Mária bejelentette: számos pályázatot írnak ki az emlékévhez kapcsolódva az alkotóknak, mert itt az idő minél többet megmutatni Jókaiból és gazdag munkásságából.

Az a célunk, hogy Jókai arcát újra ismertté tegyük – közölte.

Egy olyan évet szeretnénk csinálni, ami után Jókai mindenkinek a személyes ismerősévé és barátjává válik

– tette hozzá.

Káel Csaba filmügyi kormánybiztos felidézte:

Jókai több mint száz művet írt, komoly adósságunk van filmes fronton. Először egy némafilm készült Jókai-regényből, Az aranyembert 1919-ben mutatták be, ez volt Korda Sándor utolsó Magyarországon készült filmje, amelyet az emlékév során a Filmarchívum felújításában fogunk bemutatni.

A kormánybiztos beszámolt arról, hogy három pénzdíjas filmes pályázatokat írnak ki Jókairól szóló művek elkészítésére. A Jókairól szóló négyrészes televíziós dokumentumfilm első három helyezettje 5 millió, 3 millió és egymillió forintot kap, a műveiből készülő játékfilm megalkotására kiírt forgatókönyves pályázat esetében 7-5-3 millió, egy négy-hatrészes sorozat elkészítésére pedig 10-6-2 milliós a díj. Az elbíráló szakmai zsűrit a Nemzeti Filmintézet állítja össze történészekből, irodalmárokból, filmes szakemberekből; a nyertes alkotók, producerek ezekkel tudnak pályázni a filmek elkészítésére.

A Jókai 200 emlékév aloldalként a Kertész Imre Intézet weblapján fog működni, itt teszik közzé a pályázati felhívásokat is.