Vidnyánszky Attila rendezőtanítványa óriási sikerű, megrendítő előadással mutatkozott be

A megnyerő, jó megjelenésű, ám semmirekellő Liliom a század eleji Városligetben Muskátné körhintájának közönségcsalogatója. Megtetszik neki Juli, az ártatlan cselédlány, emiatt összeveszik Muskátnéval – ugyanis az özvegy is vonzódik az ifjú, léha fiatalemberhez. Liliom elveszíti munkáját – ahogy Julit is elküldik a cselédállásból. Liliom – bár szereti Julit – nem bánik jól vele. Julika várandós lesz, Liliom pedig – talán életében először – azt érzi: felelősséget kell vállalnia. Elhatározza, hogy előteremti a családi élethez szükséges pénzt. Ficsúrral, a bűnöző barátjával ki akar rabolni egy férfit az utcán. Ficsúr elmenekül, Liliom a rendőrök gyűrűjében saját szívébe döfi a kést. A túlvilágon kell számot vetnie életéről, ahonnan egy napra – halála után tíz évvel – visszaengedik, hogy jóvá tegye bűneit, meglátogassa Julit és a kislányát. Erről szól Molnár Ferenc Liliom című darabja, amelyet most a Nemzeti Színház állított színpadra. Az előadást Vidnyánszky Attila tanítványa, Fejes Szabolcs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója rendezte. Liliom szerepét Bordás Roland, Juliét pedig Battai Lili Lujza alakítja. Fontosabb szerepekben láthatjuk még Bubik Rékát, Berettyán Sándort, Madácsi István, Tóth Augusztát, Nagy Marit, Kovács S. Józsefet, Rubold Ödönt és Tóth Lászlót. Az Origó a főpróbán járt. Közben a premiert pénteken megtartották - óriási sikerrel.

Szokatlanul kezdődik a Nemzeti Színház Liliom című előadása: már az aulában elindul a produkció: Liliom harsányan csábítja az érkezőket a körhintához, mindenki próbálja ki, jöjjenek, jöjjenek, előtte persze kóstolják meg a vattacukrot is, amelyet a színházterem előtti térben árusítanak. Juli, a cselédlány és barátnője, Mari is elvegyül a tömegben „ az érkező színházlátogatók tömegében. Mari először jár a „Városligetben”, nemrég érkezett vidékről. Juli pedig megmutat neki mindent – a körhintát is.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt - Nemzeti Színház

A látogató ekkor lép be a színházterembe. A Gobbi Hilda színpad közepén egy hatalmas körhinta áll. Ebben a körhintában pedig benne van az egész világ – sőt, a túlvilág is. Fejes Szabolcs rendező ebben az egy díszletben valósította meg az előadás összes helyszínét – a városligeti játékot, Liliom és Juli lakását, a fényképész műtermét, és a túlvilágot is. Rendkívül izgalmas és látványos a színpadkép, a színészek játéka pedig fergeteges. Mintha mindannyian jutalmul kapták volna a szerepüket.

A rendező fiatal – a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves hallgatója –, rendkívül tehetséges, a színpadi teret különösen jól használja: szinte minden pillanatban történik valami a színpad különböző szegleteiben, miközben a darab története a szemünk előtt zajlik.

Fejes Szabolcs mesetere Vidnyánszky Attila - és ez látszik is a fiatal rendezőhallgató előadásán, ami tele van friss, fiatalos pillanatokkal, ötletekkel, de úgy, hogy Molnár Ferenc szövege és atmoszférája egy cseppet sem csorbul. 

Fotó: Eöri Szabó Zsolt - Nemzeti Színház

Az előadás egyszerre szórakoztató, a néző sokszor felkacag az előadás első felének jelenetein, ugyanakkor a produkció hihetetlenül mély és elgondolkodtató. 

Liliom szerepében Bordás Roland lenyűgöző, ahogyan a Julit játszó, szintén egyetemista Battai Lili Lujza is. Mari szerepét Bubik Réka egyetemi hallgató egyszerűen zseniálisan formálja meg. Hugót a Nemzeti Színház művésze, a rendkívül tehetséges Madácsi István játssza – fergeteges alakítást láthatunk tőle is. Tóth Auguszta – ahogy mindig – most is sziporkázik szerepében: ő özvegy Muskátnét alakítja. A bűnöző Ficsúr szerepében pedig Berettyán Sándort láthatjuk. Az SZFE hallgatói csodát alkottak a Nemzeti Színház színpadára – ezek a fiatalok fantasztikusan tehetségesek.

A Liliom külföldön is hatalmas siker volt Molnár Ferenc Liliom című darabjának ősbemutatója 1909. december 7-én volt a Vígszínházban - nem aratott túl nagy sikert. A mű megszületésének idején ugyanis merész tett volt az írótól, hogy darabja hőséül egy városi szegényt, egy semmirekellőt választott.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt - Nemzeti Színház

Azonban a darab elindult világhódító útjára: igazi siker volt Benjamin Glazer Fordításában a Broadwayn 1921-ben, majd 1926-ban Londonban. Fritz Lang 1934-ben megfilmesítette. 1939-ben Orson Welles rendezett egy egyórás rádiós adaptációt a műből. 1940-ben New Yorkban mutatták be Burgess Meredith és Ingrid Bergman főszereplésével. 1945-ben pedig a dráma alapján írt Carousel című musical hatalmas Broadway-siker lett.

Hogy mi volt a kezdeti sikertelenség oka idehaza? Talán az, hogy a Vígszínház polgári közönségét nem foglalkoztatta a társadalom perifériáján élők története. Molnár Ferenc kortársa, Tersánszky Józsi Jenő így írt a bukás okáról: “a magyar értelmiség furcsa betegségének fő tünete, hogy addig nem mer még tetszésének sem engedni, míg külföldi tekintélyekre nem kacsintott.”

Az biztos, hogy amikor 1919-ben már Csortos Gyulával tűzte újra műsorra a Vígszínház, itthon is óriási siker lett.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt - Nemzeti Színház

A Liliom című darab sok tekintetben Molnár Ferenc önéletrajzi ihletettségű műve. Azután született meg, miután a szerző felesége, Vészi Margit egy heves vita után közös lányukkal otthagyta az írót és külföldre menekült. Molnár sokszor nem bánt túl jól a szerelmeivel, és a Liliom című művében mintha saját durvasága alól kérne felmentést.

A Liliom ma is ugyanolyan aktuális, mint száz éve

„Molnár Ferenc darabjában néhány kifejezés régies, de a szöveg tartalma egyáltalán nem az. Az író ugyanazokról a kérdésekről és gondokról ír, ami ma is foglalkoztatja az embereket: milyen szakmát válasszak, hogyan találjak párt, hogyan legyek jó ember vagy rossz ember. Véleményem szerint a téma örök.” – mondta az Origónak Fejes Szabolcs, az előadás fiatal rendezője.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt - Nemzeti Színház

Azt is hozzátette: a dráma a felnőni képtelen emberről szól. És bár érkezik egy nő az életébe, akiért érdemes lenne rendes emberré válni. Ahogyan a darabban is elhangzik: „lehet ám gazemberből is ember.” Liliom meg is próbálja a maga módján, csakhogy mégis képtelen a felnőtté válásra, nincsenek meg a képességei ahhoz, hogy felelősséget vállaljon a tetteiért. A darabban Liliom körül mindenki halad, családot alapít, fejlődik, változik, ő azonban megmarad örök gyereknek, és még a túlvilágon sem nő be a feje lágya. Az egyik bűnt halmozza a másikra, a lelke mélyén mégis jószándékú, szerethető figura. Julika is éppen ezt a hatalmas gyereket szereti meg benne.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt - Nemzeti Színház

A rendező úgy fogalmazott: a darab aktualitása abban áll, hogy a mai, húszas évei végén járó fiatalok jelentős része is „felnőtt gyerekségben” él, nem képes felelősséget vállalni tetteiért.

A díszletet is a rendező tervezte. Azt mondta: Kondor Béla festményei inspirálták.

„Kondor Béla valamiféle életgépezeteket festett, főleg a háborúról. A háború eseményeit gyúrta össze egy nagy gépbe. Úgy gondoltam, hogy nekem is egy körhinta-gépbe kell összegyúrnom Liliom élettereit. Így született meg a díszlet. Hiszen a Liliomban az egész élet olyan, mint egy körhinta, amely forog velünk, és nincs belőle kiszállás.”

A Liliom szerepét megformáló Bordás Roland az Origónak elmondta: nagyon élvezte a közös munkát a fiatal rendezővel.

„Általában idősebb rendezőkkel dolgoztam eddig – kivéve ifj. Vidnyánszky Attilát, de őt a barátomnak mondhatom, így a munkafolyamat is más volt. Fejes Szabolcs negyedéves egyetemi hallgató, rendkívül nagy tudással. A próbák alatt láttuk, hogy hihetetlenül felkészült, tudja, hogy mit akar, és a díszlet, amit megálmodott, zseniális.”

Bordás Roland kiemelte, hogy már gimnazista korától több Liliom-előadást látott.

„Láttam a Vígszínházban, de láttam egy moszkvai előadást, és egy nyíregyházi produkciót is. Az általam megformált Liliom rendkívül sokrétű. Hatalmas érzelmi kitörései vannak az előadás során. Negatív és pozitív kitörések. Ahogy Szabolccsal próbáltuk megfejteni: ő egy mély figura, aki megrögzött, negatív karakterré válik, hiszen nőverő, iszik és kártyázik is. 

Fotó: Eöri Szabó Zsolt - Nemzeti Színház

De vannak pozitív tulajdonságai is: vidám, szórakoztató, és a lelke mélyén jószándékú. Aztán Juli várandós lesz, és érzi, most tényleg felelősséget kell vállalnia a családjáért. Erre azonban képtelen lesz.” – mondta a színész. Azt is hozzátette, hogy az utolsó pillanatig keresi majd Liliom figuráját, az apró játékokat, gondolatokat a címszereplővel kapcsolatban.

A Színház- és Filmművészeti egyetem hallgatója, Battai Lili Lujza játssza Juli szerepét az előadásban.

„Juli nagyon tiszta, de akaratos, makacs, hatalmas hitű lány, aki valójában azért van ezen a világon, hogy szeressen.” – mondta az Origónak Battai Lili Lujza.

Azt is hozzátette, hogy véleménye szerint egyáltalán nem áll a mai fiataloktól távol Molnár Ferenc csodálatos szövege.

A rendezővel való közös munkáról úgy fogalmazott:

„Mind a ketten egyetemi hallgatók vagyunk. Két évvel ezelőtt Szabolcs egyik vizsgadarabjában szerepeltem, és nagyon jól együtt tudtunk dolgozni. Mindkettőnknek fontos ez az előadás, valójában a szívügyünk, ami összetart minket.”

A Liliom bemutatóját péntek este megtartották, hihetetlen sikerrel. A gyönyörű előadás rendezőjét, a negyedéves rendezőhallgató Fejes Szabolcsot éppúgy ünnepelték, mint a címszerepet hihetetlen őszinteséggel, emberséggel, döbbenetes erővel játszó Bordás Rolandot, a női főszerepet egészen szívszorítóan alakító egyetemi hallgatót, Battai Lili Lujzát és persze a többieket is: Bubik Réka, Berettyán Sándor, Tóth Auguszta, Rubold Ödön, Tóth László, Madácsi István vagy Kovács S. József alakítása egytől-egyig hibátlan művészi teljesítmény.

Vidnyánszky Attila rendezőtanítványa, Fejes Szabolcs megrendítő előadással mutatkozott be.