Olyasmire készül a 100 Tagú Cigányzenekar, amit még biztosan nem látott a közönség

Rendhagyó húsvéti nagy koncertre készül a világon egyedülálló magyar zenei formáció, a Magyar Örökség és Hungarikum díjas 100 Tagú Cigányzenekar. A 2025. április 20-án az MVM Dome-ban megrendezésre kerülő Hungarikum Kavalkádon a magyar nóta, a magyar operett és a tradicionális magyar cigányzene műfajai egyesülnek, három énekes közreműködésével.

Bár korántsem teljes létszámmal próbált április 8-án a 100 Tagú Cigányzenekar, a szakmai felkészültségből is fakadó egység és összhangzás, az életigenlő és felszabadító energia így is magával ragadta a sajtó munkatársait. Még a magyar nótától idegenkedők számára is nehéz volt mozdulatlanul végighallgatni – és nem tapsolni, a záróakkordoknál –, ahogy a zenekar és a három énekes, Fischl Mónika, Sándor Csaba és Maneszes Márton megszólaltatták a Jaj, cica eszem azt, a Hajlik a rózsafa vagy az Este van kezdetű nótákat, nem is szólva az olyan operettek áriáiról, mint a Cigánybáró vagy a Bob herceg, illetve a próba (és majd a nagykoncert) végére tartogatott, a cigányzenekar egyedi hangzásához igazított operaátirat, a Sevillai borbély nyitányáról.

Utóbbi azért is különleges „csemege” az április 20-i Hungarikum Kavalkád elnevezésű koncerten, mert Rossini operájának „beemelésével” nem sérül, hanem teljessé válik a koncert három tradicionális magyar műfajra építő koncepciója. A 19. és 20. századi polgárosodást végig kísérő operett, a magyar nóta és a cigányzene legnemesebb hagyományainak bemutatására hivatott Hungarikum Kavalkádon ugyanis a negyedik műfaj, az opera megjelenése azt illusztrálja, hogyan lehet hangzásában magyarrá varázsolni egy népszerű olasz operát, például az említett három másik műfaj hangulat- és hangzáselemeinek alkalmazásával, hiszen a magyar kultúrát világszerte népszerűsítő 100 Tagú Cigányzenekar egyik különlegessége épp klasszikus zene cigányzenekarra hangszerelt, magas színvonalú előadásában rejlik.

A magyar nóta, az operett és a cigányzene hungarikum, egyben alappillére a zenekarunk művészi tevékenységének. De ilyen összefüggő egységben, a magyar kultúra legnemesebb hagyományának ennyire céltudatos bemutatásának igényével még nem jelent meg soha a színpadon

 – fogalmazott az Origónak Danyi Lőrinc Róbert, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke és prímása.

Kiemelve, hogy az április 20-i koncert a zenekart illetően eleve hármas ünnep: a tervek szerint világméretű koncertsorozattá alkuló, hamarosan Ausztriában és Szerbiában is bemutatkozó Hungarikum Kavalkád budapesti premierjét húsvétvasárnap rendezi meg az idén negyven éve alapított zenekar, miközben a repertoárral eleve a magyar kultúra értékeit és érzésvilágát mutatják be, azaz a magyar virtust ünneplik.

Három műfaj, három énekes és egy legendás zenekar. Egyedi rendezvényt hoztunk létre, amely egyszerre őrzi a hagyományos magyar értékeket, de kicsit újra is értelmezi és ezáltal továbbörökíti a jövő nemzedékei számára

– mondta az Origónak a Hungarikum Kavalkád megálmodója, a Magyarszovátról származó, a magyar nóta régi fényének visszaállításában és világszintű népszerűsítésében elhivatott énekművész, Maneszes Márton.

A 100 Tagú Cigányzenekar Danyi Lőrinc Róbert vezetésével a Sevillai borbély nyitányát is eljátszotta április 8-i próbáján 

Ez tulajdonképpen egy küldetés 

– teszi hozzá Danyi Lőrinc Róbert – 

Magyarországon és az egész világon szeretnénk megmutatni azokat az értékeket, amelyek kifejezik, mit jelent magyarnak lenni. Egyszerre igyekszünk a hagyományokat ápolni és a zenekar számára hagyományt is teremteni, hiszen Márton és az én elképzelésem szerint is a Hungarikum Kavalkáddal brand születik. Tavaly nyáron kezdtünk egyeztetni, de már akkor tudtuk, ez egy olyan hosszú távú projekt lesz, ami a zenekar szempontjából is generációkon keresztül ível: azt szeretnénk, hogy amit mi most előadunk, azt majd az utánunk jövők vigyék tovább.

S ha már brand: Maneszes Márton azt szeretné, ha a Hungarikum Kavalkád nem csupán koncertsorozat lenne, de az egész Kárpát-medencére kiterjedő, akár televíziós tehetségkutató épülne rá, amelyben az operett, a magyar nóta, a cigányzene, valamint a népdal és néptánc állna a középpontban.