Eltemetett, eddig sosem látott Jókai-kéziratok kerültek elő

Jókai Mór 200 címmel páratlan összetételű antikvár ajánlójegyzéket hozott tető alá Borda Márton Áron, a jeles antikvárius család legfiatalabb képviselője. Soha nem látott Jókai-kéziratok és fotók kerültek elő a fiatal gyűjtőnek köszönhetően, a kiadványban húsz év gyűjtőmunkája köszön vissza.

Egyedülálló, eddig soha nem publikált Jókai-kéziratokat és relikviákat tár a nyilvánosság elé egy különleges antikvár ajánlójegyzék, amely a legendás magyar író születésének 200. évfordulójára készült. A Jókai Mór 200 című kötetet Borda Márton Áron, egy szenvedélyes gyűjtő és antikvárius állította össze, aki húsz éven át kutatta a Jókaihoz köthető kéziratokat, fényképeket és egyéb papírritkaságokat – írja a Magyar Nemzet. 

Soha nem látott Jókai-kéziratok és fotók kerültek elő a fiatal gyűjtőnek köszönhetően.
Fotó: Wikipédia

A kiadvány nemcsak a magyar irodalomtörténet, hanem a műgyűjtés és a fotótörténet szempontjából is mérföldkő. Olyan tételek szerepelnek benne, mint például A kőszívű ember fiai utolsó mondatai Jókai saját kezű írásában, lila tintával, 1869-ből. Ezek a sorok a „jobb idők reményét” kérik a Jóistentől „a szegény magyar nemzetnek”. Egy másik kiemelkedő darab a Fekete gyémántok kéziratának két oldala, szintén az író kézírásával. 

A Jókai-kéziratok mellett külön értéket képviselnek a fotók is

A katalógus 150 tételt vonultat fel kronologikus sorrendben, kezdve Jókai legelső nyomtatásban megjelent írásával, az 1845-ös Tavasz című antológiában közölt Istenítélet című novellával, egészen az ismeretlen fotóritkaságokig. Az egyik legnagyobb szenzáció az 1861-es évnél felbukkanó, eddig teljesen ismeretlen portré, amely Simonyi Antal műterméből származik. A fénykép ikonográfiai újdonság, ráadásul három példány is létezik belőle a gyűjtő birtokában, az egyik Jókai kézírásával ellátva. 

A kiadványban szereplő fotók külön értéket képviselnek. Olyan mesterek készítették őket, mint Veress Ferenc, Ellinger Ede, Lengyel Samu vagy Strelisky Sándor – a 19. század legnevesebb magyar fényképészei. A képek nemcsak Jókait örökítik meg, hanem családtagjait, barátait és a hozzá köthető helyszíneket is. Egy különösen megható darab az író 1848-as névjegykártyája, amelyen Laborfalvi Róza törvénytelen, később Jókai által örökbefogadott lánya, Benke Rozália aláírása is szerepel. 

Borda Márton Áron saját bevallása szerint 2005-ben kezdte a gyűjtést, amikor egy kidobásra ítélt papírhalomból halászta ki az első Jókai-kéziratot. Ekkor kezdődött meg a tudatos, szisztematikus kutatás: ritka kéziratok, fényképek, levelek, és a kor fotóműtermeinek története került a látókörébe. E tevékenységét sokáig a Fényiratok.hu oldalon is nyomon lehetett követni. 

Az antikváriumi szakmában különösen izgalmasnak számít az úgynevezett ajánlójegyzék műfaja – egy tematikus gyűjtői katalógus, amelynek ma már kevés példájával találkozunk. Borda azonban nemcsak gyűjtői, hanem tudományos igénnyel szerkesztette meg a kötetet: minden tételhez részletes leírás tartozik, feltüntetve annak méretét, állapotát, keletkezési idejét és történetét is. 

A Jókai Mór 200 nem eladásra szánt, nem kereskedelmi célú kiadvány, hanem egyfajta tisztelgés az íróóriás előtt. A cél az volt, hogy Jókai bicentenáriuma alkalmából a lehető legtöbb relikvia összegyűjtésével és bemutatásával méltó emléket állítson az életműnek. A végeredmény olyan színvonalas, hogy bármelyik hazai múzeum megirigyelhetné – mind gyűjteményi gazdagságában, mind vizuális igényességében.  

A kéziratról készült képeket ITT találja!