Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Kossuth-díjas alkotópáros, Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus és Zs. Vincze Zsuzsa ezúttal is a néptánc nyelvén mesél történelmi sorsokról. A Dózsa György tetteit is feldolgozó látványos színpadi produkció azonban nemcsak múltidézés, hanem az összetartozásról, a közös emlékezetről és a magyar kultúra erejéről is szól. „A Hősök hajnala Magyarország legnagyobb szabadtéri színpadán születik meg, huszonkét táncospár közreműködésével. Ez hatalmas lehetőség és nagy felelősség is. Számunkra azonban nem a látvány mérete a fontos, hanem az, hogy a magyar történelem sorsfordító pillanatait a néptánc erejével tudjuk megszólaltatni” – mondta Zsuráfszky Zoltán.

Dózsa György szenvedélyessége
„A Tánckrónika Dózsa György tetteiről a mohácsi tragédiát megelőző időszakot idézi fel, hiszen Dózsa története nem választható el attól a történelmi folyamattól, amely végül a mohácsi tragédiához vezetett. Wunderlich József rendkívül muzikális, tehetséges színművész, ezért különösen izgalmas számunkra, hogy Dózsa alakját ő kelti életre” – tette hozzá a rendező.
Dózsát a szenvedélyességén keresztül fogom meg, illetve Dózsa engem az ő szenvedélyességén keresztül fogott meg. Olyan az énekesi, táncos anyag is, sőt a hőmérséklet is, hogy kívül belül égni fogunk az előadáson. Én már nagyon erősen érzem belül ezt a tüzet
– fogalmazott.

A Szarka Tamás zenéjére épülő előadás dalai is közel állnak hozzá. „Szeretem a szenvedélyes és szerelmes nótákat benne, szívesen énekelem ezeket” – mondta. A művész nem először dolgozik együtt a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel, már az István, a király jubileumi előadásában is megtapasztalta a társulat erejét.
Irgalmatlan ereje van ennek a csapatnak. Látom, hogy mennyire beleteszik magukat a táncokba. Néha azt érzem, lesöpörnek a színpadról az energiájukkal, de pontosan ez az energia kell a szegedi szabadtéri színpadra, a Dóm térre
tette hozzá. A második felvonásban a Rekviem Mohácsért ősbemutatója következik, amely a mohácsi csata 500. évfordulójára készült.
A rendező szerint az előadás nem a csata történelmi rekonstruálására vállalkozik, hanem arra, hogy emberközelből mutassa meg a tragédiát.
A zenét Eredics Benjamin, a Söndörgő zenekar muzsikusa szerezte. A történelmi korszakokat a koreográfiák és a jelmezek is végigkísérik. A produkcióban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mellett a Hatetudnád Tánctanoda, a Tiszavirág Néptáncegyesület és a Szeged Táncegyüttes táncosai is színpadra lépnek, ami különleges közösségi jelleget ad az előadásnak. A szegedi premier után augusztus 22-én Mohácson, december 3-án pedig a Müpában is látható lesz az előadás.
