Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu142 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én ünnepélyesen megnyitotta kapuit Budapest egyik legismertebb és legimpozánsabb épülete. Az Operaház Ybl Miklós tervei alapján készült, és már a megnyitásakor lenyűgözte a közönséget gazdag díszítésével és monumentális belső tereivel. A díszelőadáson I. Ferenc József is részt vett, a műsorban pedig Erkel Ferenc és Richard Wagner művei is helyet kaptak. A neoreneszánsz palota azóta is a magyar opera- és balettjátszás egyik legfontosabb központja, valamint Budapest egyik kiemelkedő műemléke.
142 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Operaház. A neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervei alapján emelték az Andrássy úton, és azóta is a magyar kulturális élet egyik meghatározó helyszíne. A Magyar Állami Operaház nemcsak az opera és a balett szerelmeseit vonzza, hanem Budapest egyik legjelentősebb műemlékeként évente turisták ezrei keresik fel.
Ybl Miklós tervei alapján épült
Az önálló budapesti operaház gondolata a 19. század második felében merült fel. Az Andrássy út, amelyet akkor még Sugár útnak neveztek, fokozatos kiépítésével Pest városképe is jelentősen átalakult. Közben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Nemzeti Színház már nehezen tud megfelelni egyszerre a prózai színház és az operajátszás igényeinek.
Lónyay Menyhért miniszterelnök kezdeményezésére Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója 1872-ben részletes javaslatot készített egy önálló operaház létrehozására. Egy évvel később a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, valamint I. Ferenc József is támogatta a tervet, így megnyílhatott az út a beruházás előtt - írja az Opera honlapja.
A pályázatra hat építészt hívtak meg, köztük Ybl Miklóst, Steindl Imrét, Skalnitzky Antalt és Linczbauer Istvánt, valamint két külföldi mestert, Ferdinand Felmert és Ludwig Bohnstedtet.
A bírálók végül nagy többséggel Ybl pályaművét választották.
Az építési programot Podmaniczky Frigyes, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke és a pályázat bíráló bizottságának elnöke határozta meg. Fontos szempont volt, hogy lehetőség szerint magyar mesterek dolgozzanak az épületen, és a felhasznált anyagok is Magyarországról származzanak.
Ferenc József különleges feltételt szabott
Az építési engedélyt 1875-ben adták ki, az eredeti terveken azonban változtatni kellett. I. Ferenc József ugyanis ahhoz kötötte az építkezés engedélyezését, hogy a pesti operaház ne legyen nagyobb a bécsinél.
Ybl ennek megfelelően több ponton módosította a terveket: többek között elhagyta a legfelső páholyszintet és kisebbre szabatta az előcsarnokot. A változtatások ellenére az épület művészi koncepciója nem változott. Az építészet és a gazdag díszítés középpontjában a zene állt, a dekorációban pedig számos antik mitológiai jelenet kapott helyet.
A palota kialakításánál különleges anyagokat is használtak. A márványburkolatok egy része Carrarából, a gránitoszlopok Ausztriából, a tölgy- és cédrusburkolatok Olaszországból érkeztek. A színpadtechnika Bécsből, a hatalmas csillár pedig Mainz környékéről származott.
1884-ben megnyitotta kapuit az Operaház
Az építkezés az eredeti elképzelésekhez képest hosszabb ideig tartott, végül 1884. szeptember 27-én elérkezett a nagy nap: megtartották az Operaház ünnepélyes megnyitóját.
Az esemény hatalmas érdeklődést váltott ki. A Sugár úton óriási tömeg gyűlt össze, hiszen Budapest lakói látni akarták a kívül-belül fényűzően kialakított épületet. A korabeli beszámolók szerint az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a megnyitó körül kisebb tumultus is kialakult.
A díszelőadáson maga I. Ferenc József is megjelent.
A műsorban Erkel Ferenc Bánk bánjának első felvonása, a Hunyadi László nyitánya, valamint Richard Wagner Lohengrinjének első felvonása szerepelt. A zenekart Erkel Ferenc, illetve fia, Erkel Sándor vezényelte.
A képre kattintva galéria nyílik:
Galéria: 142 éve nyitotta meg kapuit a Magyar Állami Operaház
1/20
142 éve nyitotta meg kapuit a Magyar Állami Operaház
A több mint 140 éves épület azóta is Budapest egyik legismertebb kulturális és építészeti jelképe. Ybl Miklós alkotása ma is az Andrássy út egyik leglátványosabb épülete, amely nemcsak előadásainak, hanem különleges belső tereinek és művészi díszítésének köszönhetően is a főváros egyik kiemelkedő látnivalója, és 2022-ben újranyílt egy nagyobb felújítást követően.
