Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Madách Színház Lúdas Matyija három évtizede őrzi népszerűségét. Generációk nőttek fel rajta, és ma már sokan saját gyermekeikkel térnek vissza, hogy újra átéljék Matyi, Döbrögi és Galiba mulatságos, ugyanakkor tanulságos történetét. Az október 31-i jubileumi előadás így nem csupán egy színházi produkció harmincadik születésnapja, hanem egy különleges, generációkon átívelő találkozás is.

A Lúdas Matyi sikerének titka
A siker egyik kulcsa Schwajda György szellemes átdolgozása, amely egészen szokatlan nézőpontból közelíti meg Fazekas Mihály jól ismert történetét. Itt ugyanis a libák mesélnek: ők elevenítik meg az eseményeket, és a történet során maguk változnak át a különböző emberi szereplőkké. Ebben a különös színpadi világban szinte minden „libából van”, ami nemcsak számtalan humoros helyzetet teremt, hanem új jelentésrétegekkel is gazdagítja a klasszikus mesét.
Cseke Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, érdemes művész számára a Lúdas Matyi története egy hangfelvétellel kezdődött. A rendező az Origónak adott interjúban felidézte, hogy annak idején egy kazettán jutott el hozzá Schwajda György művének rádiójáték-változata, amely kiváló színészek közreműködésével készült. –
Borzasztóan tetszett, rengeteget nevettem rajta. Fantasztikus szereposztással készült, és rögtön úgy éreztem, hogy ebből nagyszerű színházi előadás születhet
– emlékezett vissza Cseke Péter. A rendező akkoriban a Madách Színház gyermek- és ifjúsági előadásainak meghatározó alkotója volt. Fontosnak tartotta, hogy a fiatal nézőknek szánt produkciók ugyanolyan művészi igényességgel készüljenek, mint a felnőtteknek játszott darabok. Elképzelését Kerényi Imre, a színház akkori igazgatója is támogatta, így Cseke Péter megkereste Schwajda Györgyöt, hogy engedélyt kérjen a rádiójáték színpadi átdolgozására. Az író nyitott volt az ötleteire, és szabad kezet adott neki bizonyos dramaturgiai változtatásokhoz. –
Gyakorló szülőként tudtam, hogy családi előadásokat kell rendezni, olyanokat, amelyeken a szülő is jól érzi magát. Schwajda átirata pontosan ilyen volt. A gyerekek értették a történet elsődleges jelentését, de rengeteg olyan helyzet és utalás volt benne, amelyeken a felnőttek szinte gurultak a nevetéstől
– mesélte. A produkció létrehozásához kiváló alkotótársakat sikerült megnyernie. A zenét Mericske Zoltán szerezte, a díszletet Götz Béla, a jelmezeket Rátkai Erzsébet tervezte. A rendező ma is nagy szeretettel emlékszik az első szereposztásra: Lúdas Matyit Kelemen István, Döbrögit Barabás Kiss Zoltán, Galibát Lippai László, Díszletlibát pedig Lesznek Tibor alakította. Ők ketten már a mennyországból figyelik a jubileumi előadást. A darabban Laklóth Aladár és Kökényessy Ági is fontos szerepet játszott.

„Mindig arra törekedtem, hogy a gyerek és ifjúsági darabokat a legjobb színészek játsszák, így egy nagyszerű előadás született, amelyen rengeteget lehetett nevetni, miközben nagyon fontos üzenete is volt” – fogalmazott.
Amikor a libák mesélik el az igazság történetét
A rendezőt kezdettől az ragadta meg leginkább Schwajda átdolgozásában, hogy a szerző merész fordulattal a libák szemszögéből mesélte újra a közismert mesét. –
A Fazekas-féle történetet mindannyian ismerjük. Schwajda azonban megfordította az egészet, és azt mondta, hogy ő ezt a libák szemszögéből írja meg, ők játsszák el a történetet. Emiatt nagyon sok fontos kérdés egészen érdekes megvilágításba került, és szerintem ezek ma is ugyanolyan erősen szólnak
– hangsúlyozta Cseke Péter. A Lúdas Matyi középpontjában az igazságtalanság, a hatalommal való visszaélés és az elégtétel áll. De vajon mit ért meg mindebből egy hatéves gyerek, és mit lát bele ugyanabba a történetbe egy felnőtt? A rendező szerint éppen ebben rejlik a mese egyik legnagyobb ereje. A gyerekek számára világos és átélhető az alaphelyzet: valaki igazságtalanságot követ el, a főhős pedig elhatározza, hogy nem hagyja annyiban, és háromszor is visszafizeti a sérelmet.
A legkisebbek boldogan követik, miként teljesül Matyi ígérete, és miként nyeri el Döbrögi a büntetését. A felnőttek azonban ennél jóval többet is felfedezhetnek a történetben. Felismerik a hatalom természetéről, az emberi gyarlóságról és a kiszolgáltatottságról szóló finomabb utalásokat, miközben ugyanúgy átadhatják magukat a mese örömének.
„Valahol a felnőttek szívében is működik a mese. Szeretünk mesét hallgatni, mesét nézni, és a meséken keresztül fejlődni. Schwajda szövege pedig rettentő sok humorral meséli el mindezt” – mondta a rendező.
A sikerhez olykor valami megmagyarázhatatlan is kell
Harminc év és több mint háromszáz előadás után óhatatlanul felmerül a kérdés: mi lehet a Lúdas Matyi rendkívüli sikerének titka? Cseke Péter szerint erre nincs biztos recept. –
Sokszor mondják, hogy egyszerű a színház: vegyél egy jó darabot, jó színészeket, jó rendezőt, legyen szép a látvány és a jelmez, és akkor biztos a siker. De tudjuk jól, hogy ez nem így van. Én azt mondanám, hogy a Jóisten kegyelme is kell hozzá
– fogalmazott. Olykor minden alkotói feltétel adott, mégsem születik maradandó mű, máskor viszont létrejön egy nehezen megmagyarázható, különleges összhang. Úgy érzi, a Lúdas Matyi esetében ez az összhang harminc évvel ezelőtt megszületett, és azóta is működik. Ha ma rendezné meg először a darabot, bizonyára sok mindent másként csinálna, az alapgondolathoz azonban ragaszkodna.
Generációk váltják egymást a színpadon és a nézőtéren
A harmincéves történet természetesen nemcsak a nézőtéren, hanem a színpadon is generációváltásokat hozott. Az eredeti szereposztás tagjait az évek során újabb és újabb művészek követték. Jelenleg Lúdas Matyi szerepében Puskás Peti és Németh Gábor, Döbrögiként Borbély Richárd és Szabó Gyula Győző látható, Galibát pedig Sánta László alakítja. Cseke Péter hosszú éveken keresztül személyesen vezette az előadás felújítópróbáit, és maga gondoskodott az új szereplők betanításáról is. Később azonban kecskeméti színházigazgatói feladatai miatt egyre nehezebben tudott részt venni a produkció mindennapi életében. Ekkor került előtérbe Ruzicska László, aki már az eredeti előadásban is szerepelt, akkor még a csoportos szereplők között. Az évek során több szerepet is eljátszott, majd fokozatosan átvette a produkció művészi összetartásának feladatát. „Most már ő tartja össze az előadást, de ha valamilyen lényeges kérdés merül fel, például új színésznek kell átvennie egy szerepet, mindig felhív, és megbeszéljük. Ez számomra nagyon fontos, mert egyáltalán nem mindegy, ki kerül be ebbe az előadásba” – árulta el Cseke Péter.
A rendező nagy sajnálatára személyesen nem tud részt venni a szombati jubileumi előadáson, ugyanis éppen délelőtt tart főpróbát Kecskeméten. A társulatról azonban ezen a különleges napon sem feledkezik meg: személyes videóüzenettel készül, amelyben szeretetét és köszönetét szeretné kifejezni mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben életben tartották a produkciót.
A gyerekszínház a jövő közönségét neveli
Cseke Péter számára a Lúdas Matyi jubileuma azért is különösen megható, mert egész pályájának egyik legfontosabb művészi meggyőződését igazolja: a gyerekeknek szánt színház nem másodlagos feladat, hanem a színház jövőjének egyik alapja. „Már akkor azt mondtam Ádám Ottónak, a Madách Színház néhai igazgatójának, hogy azok a gyerekek, akik most tíz-tizenkét-tizenöt évesen eljönnek a színházba, húsz év múlva a Madách Színház törzsközönségét jelenthetik. Egyáltalán nem mindegy, milyen közönséget nevelünk” – emlékezett vissza. Ez a szemlélet azóta sem változott.
A rendező ma is azt vallja, hogy a gyerekelőadásokban a legjobb színészeknek kell játszaniuk, hiszen a fiatal nézők első színházi élményei akár egész életükre meghatározhatják a színházhoz, a művészethez való viszonyukat.
Érdekes egybeesés, hogy miközben a Madách Színház Lúdas Matyija harmincéves, a kecskeméti színház fennállásának 130. évfordulóját is ünnepli. Cseke Péter számára különösen fontos, hogy a kecskeméti jubileumon a Micimackó című gyerekelőadás is helyet kapott az ünneplésben. „Ez egyfajta üzenet volt, a jövővel üzentünk. Azt akartuk megmutatni, hogy a gyerekek nagyon fontosak, és egyáltalán nem mindegy, milyen előadásokat látnak, hogyan találkoznak a színházzal” – hangsúlyozta.
