Balázs Zoltán újabb nemzetközi sikere

2017.02.06. 13:27

Balázs Zoltán rendezései nem egyszer arattak már nagy sikert külföldön - legutóbb az amerikai kritikusokat és közönséget hódította meg több előadásával is. Ezúttal 2017. február 10-én mutatják be Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperáját a Maladype Színház vezetőjének rendezésében a színházi tradíciók és a kortárs színházi trendek nemzetközi találkozóhelyén, a genfi Théâtre Saint-Gervais-ben. A darab 2016-ben Artisjus-díjat nyert az "Az év komolyzenei műve" kategóriában.

A svájci vendégjáték helyszíne nem ismeretlen a Maladype vezetője számára, hiszen a 2016 őszén ugyanott, az "ICI C'EST AILLEURS" fesztiválon Karsai György színháztörténész, egyetemi tanár meghívására, Eszenyi Enikő rendező, a Vígszínház igazgatója, Néder Panni rendező és Spiró György író, költő, műfordító társaságában a kortárs magyar színházi élet független színházi vonatkozásairól tartott előadást. Philippe Macasdar, a genfi színház igazgatója ekkor figyelt fel a Maladype szellemiségére és újító jellegű előadásaira.

Részlet a Remek hang a futkosásban című előadásból.Forrás: © Andrea Tiziani

Sáry László Remek hang a futkosásban című művét Balázs Zoltán a 2015. évi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztiválon a Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble koprodukciójában vitte színre. A bemutatót országos fesztiválturné követte. Az előadás 2016. szeptember 8-án a bécsi Musiktheatertage Wien fesztiválon vendégszerepelt, ahol a közönségtalálkozót és a szakmai beszélgetést követő napon a rendező az általa kidolgozott Aranybogár-módszer címmel színházi workshopot is tartott a fesztivál résztvevői számára.

Balázs Zoltán és Sáry László zeneszerző alkotói kapcsolata Weöres Sándor oratorikus művének, a Theomachia-nak nagy sikerű színpadi adaptációjával kezdődött, 2003-ban. A Remek hang a futkosásban című előadás alapja szintén egy Weöres-alkotás, a költő Téma és variációk című verse. Weöres műve egyetlen versszak tizenkétféle játékos szövegváltozata, így az operának cselekménye nincs. Sáry - a zeneszerző műfaji meghatározása szerint - „félig komoly operája" (amelynek felépítése: nyitány, 12 jelenet, áriák, recitativók, kórusok és utójáték) végtelenül variálható zenei kombinációs játéksorozat. A szokatlan hangzás alapját a klasszikus hangszerek - zongora, fuvola és klarinét - mellett a speciális ütős hangszerek, például kövek és tikfák adják. Az előadás különlegessége abban rejlik, hogy a Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble művészei a közönség kreatív együttgondolkodására alapozva, a nézőket partnerként bevonva építik fel esténként az összművészeti eseményt: a költő, a zeneszerző és a rendező által kijelölt játéktéren belül szabad utat engednek az improvizációnak is. Így két egyforma előadást soha nem láthat a közönség.

Szilágyi Ágota és Petrovics AnnaForrás: © Andrea Tiziani

Malina János zenetudós, zeneesztéta így írt Balázs Zoltán rendezéséről: „Krónikásként hosszan keringek az előadás körül anélkül, hogy le tudnám írni, tulajdonképpen mi is történik a meglehetősen kis területű színházi arénában. Azonban az, ami történik, olyan elbűvölően változatos, váratlan, kamaszos, ihletett, erotikus, komikus, emberi, meghökkentő, hogy szóbeli érzékeltetése a maga konkrétságában teljesen reménytelen. De szavamat adom, hogy az egész minden pillanatban élvezetes és megunhatatlan."

Az előadás zenei vezetője Rozmán Lajos, szereplői, közreműködői, előadói pedig Borbély László, Petrovics Anna, Rákóczy Anna, Rozmán Lajos, Duffek Ildikó, Huszárik Kata, Kéringer László és Szilágyi Ágota.