Itt az öt leggyakoribb tévhit Mozarttal kapcsolatban

Salieri mérgezte meg Mozartot, vagy egy féltékeny férj? Netán a sok sertéssült? Szegény volt, és ezért végezte tömegsírban a maga korában már zseninek nyilvánított komponista? Tényleg megtalálták a koponyáját? Valóban isteni sugallatra komponált? És az igaz, hogy Mozart hallgatása okosabbá tesz? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Wolfgang Amadeus Mozart 260. születésnapján.

1. Salieri mérgezte meg Mozartot

1791. november 20. vasárnap. Mozartot magas láz gyötri, keze-lába megdagad, képtelen felkelni az ágyból. Kéri, hogy kedvenc kanáriját vigyék ki a szobából, mert nem bírja tovább hallgatni a trillázását. Két hétre rá kómába esik, és december 5-én meghal. Mindössze 35 évet élt. Még ki sem hűlt a teste, máris legendák keringtek arról, hogy nem természetes halállal halt meg, hanem megmérgezték.

Ismeretlen festő portréja Mozartról Forrás: wikipédia

A szabadkőművesek állítólag azért, amiért nyilvánosságra hozta titkos tanításaikat a Varázsfuvolában. Egyik páholytársa, Franz Hofdemel féltékenységből, mert szerinte a feleségének viszonya volt Mozarttal. Lehetett valami, mert Mozart temetése napján a megcsalt férj borotvával összekaszabolta feleségét, majd magával is végzett. A nő túlélte a támadást. Hónapokkal később fiút szült, akinek a Johann Wolfgang Amadeus Franz Hofdemel nevet adta.

A legelterjedtebb teória szerint Antonio Salieri mérgezte meg a zsenit arzénnal, mert féltékeny volt isteni tehetségére.

Antonio Salieri rendkívül tisztelte Mozartot Forrás: wikipédia

Puskin, illetve Peter Shaffer darabja nyomán Milos Forman híres filmje épül erre a krimiverzióra, ami dramaturgiailag tetszetős, ám teljesen hamis.

A családi levelezésből kiderül, hogy csak Mozart apja, Leopold tekintette fenyegetésnek Salierit fia karrierje szempontjából. Egyetlen kivételtől eltekintve Mozart csak pozitív dolgokat írt Salieriről. Mozart apja egyébként mindenkiről rossz véleménnyel volt, akikről azt gondolta, hogy fia útjába állhat.

Mozart felesége, Constanze a férje halálának évében született fiát éppen Salierihez küldte tanulni. Melyik anya neveltetné a gyerekét férje állítólagos gyilkosával?

Joseph Lange festménye Constanze Mozartról Forrás: wikipédia

2000-ben orvoskonferenciát hívtak össze Baltimore-ban, ahol a szakértők elé tárták Mozart valamennyi tünetét. Anélkül, hogy elárulták volna az orvosoknak, kiről van szó, meg kellett állapítaniuk a halál legvalószínűbb okát. A legtöbben arra jutottak, hogy reumás láz okozhatta a halált, amely ízületi gyulladással, idegrendszeri problémákkal és szívgyulladással járhat.

Az utóbbi években újabb teória ütötte fel a fejét, mely szerint Mozart halálát a trichina nevű élősködő bélféreg okozta, amely a nem kellően hőkezelt sertéshúsból kerülhet az emberbe. Márpedig Mozart kedvenc étele a sertésszelet volt.

2. Mozart szegény volt, és ezért végezte tömegsírban

Erősen tartja magát az a hit, miszerint Mozart mély szegénységben és elhagyatottságban halt meg, akit végül tömegsírba temettek, mert özvegyének, Constanzénak még tisztességes temetésre sem tellett.

Tömegsírba azért temették, mert akkoriban II. József rendelete szerint mindenki ott végezte. Ennek egyrészt gazdasági, másrészt egészségügyi okai voltak.

Mozart egy fityinget sem hagyott a feleségére, de nem azért, mert nem keresett sokat, hanem mert pazarló életet élt, amit megkeresett, azt rögtön el is verte.

A korabeli viszonyokhoz képest tekintélyes és jó minőségű ruhatárral rendelkezett, halála előtt egy körülbelül 140 négyzetméteres, elegánsan berendezett lakásban élt, ahol saját fortepianója és spinétje, valamint biliárdasztal volt. Ez utóbbi egy vagyonba került, és egy egész szobát elfoglalt.

Mozart jó minőségű ruhatárral rendelkezett Forrás: wikipédia

Imádott lovagolni, egy időben saját lova volt, ami egy nagyvárosban szintén nem tartozott az alapvető létszükségletek közé.

Kedvelte a puncsot, a jó minőségű pipadohányt, a kávét, a biliárdot, a kártyát – valószínűleg pénzben is játszott –, rengeteget dolgozott, de a munka szüneteiben szívesen kényeztette magát. Erre pedig élete nagy részében módja is volt.

Egy szobalány évi 20-30, egy házi szolga 60 guldent keresett, egy inas 120-140 guldent is kaphatott, plusz évente egy rend szolgálati ruhát. A kishivatalnokok keresete 300-900 gulden között mozgott, ugyanennyit kaptak a papok és a segédorvosok. Egy néptanító 120-250 guldenért dolgozott.

Mozart sógora, aki 1780-ban a Stephanskirche zenekarának sokadik hegedűse volt, kereken 20 guldent keresett, vagyis éppen annyit, mint egy szobalány. Csak akkor lett valamivel jobb a helyzete, amikor bekerült a császári udvari zenekarba, ahol kezdetben 170 guldent, majd tíz év szolgálat után 450 guldent kapott kézhez.

A sztárok helyzete persze más volt. Különösen az énekesek, főként az olaszok számíthattak magas gázsikra. Akadt olyan kasztrált énekes, akinek egyetlen fellépésért több ezer guldent kínáltak.

Részlet a Cosi fan tutte című operából

Mozart Bécs legjobban fizetett hangszeres szólistájának számított, egy-egy hangverseny óvatos becslések szerint alkalmanként száz-háromszáz gulden hasznot hozott neki. Egy operáért 450 dukátot fizetett neki a Nemzeti Opera, de a Cosi fan tutté-ért például dupla gázsit kapott.

Élete utolsó tíz évének mérlege meglehetősen kedvező: a zeneszerző átlagosan évi 3-4 ezer gulden jövedelemre tett szert (mások szerint ez akár 10 ezerre is rúghatott), ami fényévnyi távolságra van attól, amit akkoriban szegénységnek lehetett nevezni. Mai árfolyamon ez évi cirka 35 millió forintot jelentene.

3. Megtalálták Mozart koponyáját

A salzburgi Mozarteum alapítvány több mint egy évszázada mutogat egy koponyát a turistáknak. A városi legenda szerint egy sírásó még emlékezett 1855-ben, melyik közös sírba temették Mozartot, és állítólag ő ásta ki a koponyát, ami 1902-ben került az alapítványhoz.

A tudósok többször nekifutottak, hogy bebizonyítsák a koponya eredetét. Pierre-Francois Puech francia antropológus egyszer már megállapította, hogy a koponya eredeti tulajdonosát valószínűleg jól fejbe vágták, amibe belehalt.

Nem Mozart koponyája Forrás: Mozarteum Salzburg

Később a koponya DNS-ét összehasonlították Mozart nagyanyjának és unkahúgának a csontjaival. Megállapították, hogy semmiféle rokonságban nem állnak egymással. Sokan mégis könnybe lábadt szemmel néznek a koponyára ma is.

4. Mozart hallgatása okosabbá tesz

Népszerű, de bizonyíthatatlan értelmezése az úgynevezett Mozart-hatásnak az a nézet, miszerint Mozart hallgatása intelligensebbé tesz.

Frances H. Rauscher, a Wisconsini Oshkosh Egyetem idegtudósa vizsgálatot végzett, mely során azok a diákok, akik tíz percen keresztül hallgattak egy részletet Mozart D-dúr szonáta két zongorára című művéből, jobban teljesítettek egy térbeli logikát igénylő teszten, mint azok, akik kortárs zenét hallgattak, vagy nem részesültek zenei élményben.

Maga Rauscher 1999-ben cáfolta a Mozart-hatást, a következőket írta:

„A mi eredményeink a két zongorára írt Mozart-szonáta hallgatásának hatásairól és a tér-idő érzékelésének (spatio temporal reasoning) minőségéről szólnak, mely nagy érdeklődést váltott ki, azonban számos tévhitet is, melyek közül sok tükröződik a kísérleteink utánzásának próbálkozásaiban. A leggyakoribb ilyen tévhit, hogy Mozart hallgatása növeli az intelligenciát. Mi nem állítottunk ilyet. A hatás a korlátozott tér-idő feladatokra vonatkozik, amelyekbe az agyi képzelőerő és az időzítő képesség tartozik.”

A lemezkiadóknak mindenesetre jól jött a reklám. A Jupiter-szimfóniát és a Kis éji zenét vitték a boldog anyukák, mint a cukrot, hogy azokkal kupálják gyermeiket. Ha okosabbak nem is lettek, érzelmi intelligenciájuk valószínűleg nőtt. Arról egyetlen kutatás sem számol be, hogy Mozart hallgatása bárkinek is kárt okozott volna.

5. Mozart művei isteni sugallatra születtek

Az nem kérdés, hogy Mozart zseni volt. Az viszont nettó marhaság, hogy nem cizellálta a műveit, hanem csak úgy jött minden hangjegy magától, isteni sugallatra. A legendát valószínűleg az a levél éltette, amelyben a komponista állítólag azt írja, az inspiráció úgy csap le rá, mint a villám.

Mozart az utolsó pillanatig csiszolgatta kompozícióit fejben és a zongoránál Forrás: wikipédia

Mint később kiderült, a levél hamisítvány, tele van következetlenséggel és sületlenséggel. A tény ezzel szemben az, amit a zeneszerző számos rokona és ismerőse dokumentált: Mozart szünet nélkül dolgozott, és az utolsó pillanatig csiszolgatta kompozícióit a zongoránál.

Kihagyhatatlan könyvek Mozartról

Volkmar Braunbehrens: Mozart A bécsi évek, Osiris, 2006
Fodor Géza: Mozart Don Juanja Typotex kiadó, 2009
Soren Kierkegaard Mozart Don Juanja, Európa könyvkiadó, 1993
David Cairns: Mozart és operái, Park könyvkiadó, 2008
Norbert Elias Mozart Egy zseni szociológiája, Európa könykiadó Mérleg sorozat, 2000
Stanley Sadie: Mozart (Grove monográfiák)Editio Musica, 1991