Orgazmusjelenet miatt tiltották be Bartók darabját

2016.03.25. 09:15

Nézték adóellenőrnek, vádolták hazafiatlansággal, közel tíz nyelven beszélt, a darabját pedig betiltották az orgazmusjelenet miatt. Ezeken kívül is akad még jó pár tény, amit biztosan nem tudott Bartókról, aki ma lenne 135 éves. 2016-ot a zeneszerző emlékévének nyilvánították.

1. Kapott hét bokrétát

Háromévesen kapott egy dobot. Amikor az anyukája zongorázott, a csöpp Bartók verte a taktust, de olyan pontosan, hogy amikor a mama háromnegyedből négy negyedre váltott, egy pillanatra abbahagyta a dobolást, majd a megfelelő ütemben folytatta. Négyévesen egy ujjal lejátszotta mind a negyven népdalt, amit ismert. 

Bartók Béla érettségi tablóképeForrás: Wikimedia Common

Tízévesen volt az első nyilvános fellépése Nagyszőlősön, ahol már saját kompozícióját, A Duna folyásá-t is eljátszotta nagy sikerrel. „Volt óriási taps, elragadtatás, kapott hét bokrétát, köztük egyet igen ügyesen cukorkákból összeállítva” – írja édesanyja 1921-ben az unokájának. 

2. Kvázi magától Liszt Ferenctől tanult zongorázni

A gimnázium után Dohnányi Ernő tanácsára ment Budapestre a Zeneakadémiára, ahol Thomán István zongoratanár vette a szárnyai alá. Thomán szinte az apjaként bánt a fiatal Bartókkal. Egyszer egy szeptemberi napon óra után magával hívta, és aggódva kérdezte, miért vett félcipőt, amikor olyan hűvös a reggel.

Az első hangverseny emlékéreForrás: Origo

Bartók kvázi magától Liszt Ferenctől tanult zongorázni, ugyanis Thomán Liszt-növendékként a liszti mozdulatokat és technikát örökítette neki tovább. Thomán ajánlotta be Bartókot Koessler Jánoshoz, hogy a zeneszerzést is megfelelő kezekből sajátítsa el. Ezzel eldőlt Bartók sorsa, akiben a zeneszerző egyre inkább háttérbe szorította a zongoraművészt.

3. Lángelméjét a román kultúra szolgálatába állította?

Egy berlini tudományos zenei folyóiratban Bartók publikált egy cikket a hunyadmegyei románok zenei dialektusáról. Ezért Bartókot a Nemzeti Újság 1920. május 19-i számában hazafiatlansággal, sőt magyartalansággal vádolják. Szemére vetik, hogy a magyarokat „madjaren”-nek és nem ungároknak nevezi,  ráadásul  Máramarost, Ugocsát  román kultúrterületnek hívja. A véres szájú zsurnaliszta szerint a publikálás időpontja is súlyos bűn. A rágalmazó újságíró nem csak buta, hanem tájékozatlan is, azt hiszi, hogy a cikk friss, pedig azt Bartók 1914-ben publikálta az Ethnographia II. füzetében. Csupán a berlini lap volt egyéves, amelyben a cikk másodszor megjelent. Bartók semmi másról nem beszélt, mint zenei dialektusokról. 

A 23 éves Béla Bartók testvérével, ElzávalForrás: wikipédia

4. Egy reménytelen szerelem története

Geyer Stefi, a csodagyerek hegedűjátékával 13 évesen elbűvölte Európát és Amerikát, 18 évesen pedig Bartók Bélát. Bartók 1906-ban egy budapesti koncerten figyelt fel rá. Amikor tanítani kezdett a Zeneakadémián, félénkségét legyőzve egyre többször botlott bele a lányba „véletlenül” a folyosón. Egy év múlva elkísérte Stefit jászberényi nagynénjéhez, szigorúan zenegyűjtés ürügyén. 

Geyer Stefi, Bartók Béla reménytelen szerelmeForrás: Wikipedia

A konzervatív, hívő katolikus Geyer Stefi hamar besokallt a szabad szellemű Bartóktól, megírta elbocsátó szép üzenetét, amire Bartók az első hegedűversenynek nevezett darabbal (Geyer Stefi portréjával) válaszolt. A kéttételes mű végül a lány íróasztalfiókjában landolt. Ötven évvel később, 1958. május 30-án volt az ősbemutatója Bazelben, amikor már sem a zeneszerző, sem a hegedűs múzsa nem élt. Hansheinz Schneeberger szólaltatta meg a darabot Paul Sacher vezényletével.

5. Adóellenőrnek nézték Bartókot

A népzenei gyűjtés módszeréről sokat írt Bartók. Többek között arról, hogyan lehet az énekesek bizalmát, főleg az öregekét megszerezni. Arra jutott, hogy az asszonyok többet tudnak, és megbízhatóbban énekelnek, mint a férfiak. A férfiak már csak munkájuk természete miatt sem dalos pacsirták, nem becsülik annyira az éneket, mint a nők. És ezen a kocsma sem segít. A lakodalmas vagy sirató énekeket pedig csakis nők énekelhették. 

Bartók Béla cseh parasztoktól gramofonnal gyűjt népzenét 1908-banForrás: Wikimedia Common

Ezért Bartók a jövő népdalgyűjtőinek azt tanácsolja, ha nótafákat keresnek, csakis nőket keressenek. Az öregeket különösen nehéz volt rábírnia arra, hogy énekeljenek, mert a legtöbben szégyellték. Olyan is akadt, aki adóellenőrnek nézte Bartókot, és azt hitte, a nótázást is meg akarják adóztatni. 

6. Küzdött a helyes magyarságért

Sokat járt külföldön, a nyelvek megszállottja volt. Gyönyörűen beszélt magyarul, és állandóan csiszolta kiejtését. A Magyarosan című folyóiratot járatta, és küzdött a helyes magyarságért. Jól beszélt franciául, németül, románul, tótul, angolul, olaszul, foglalkozott az arab, török, bolgár, finn nyelvvel.

Bartók Béla és Pásztory DittaForrás: Origo

7. Az orgazmus nyílt színi bemutatása miatt tiltották be

A közönség kezdetben nem tudott mit kezdeni Bartók zenéjével. A csodálatos mandarin előadása 1926-ban Kölnben botrányba fulladt. A darabot erkölcstelennek, zenéjét kíméletlennek titulálták. A helyi főpolgármester, Konrad Adenauer az orgazmus nyílt színi bemutatása miatt tiltotta be a premiert követő előadásokat. 

Erről szól A csodálatos mandarin
Három csavargó a nagyváros valamelyik zajos kerületében arra kényszerít egy fiatal lányt, csaljon fel magához férfiakat, akiket ők kirabolhatnak. Mint egy népmesében, három próbálkozás történik. Az első pénztelen öreg gavallér, a második egy lúzer fiatalember, a harmadik egy gazdag kínai. A kínait a csavargók megfojtják, leszúrják, felakasztják, de az addig nem hajlandó jobb létre szenderülni, míg övé nem lesz a lány. A lányt meghatja a vágy, és undorát legyőzve odaadja magát neki, mire a kínai kialszik, mint egy villanykörte.

8. A cigaretta volt az egyetlen káros szenvedélye

Rendszeresen tornázott, lelkes híve volt a 20. század elején elterjedt nap- és levegőkúra-mozgalomnak. Sokat dolgozott a szabadban, valami szélvédett helyen a kertben, imádott munka közben napozni. 

Bartók Béla imádott napozniForrás: Origo

Megvette Müller Mein System című könyvsorozatát, és annak útmutatásai alapján gimnasztikázott. Emellett mindig visszafogottan étkezett, alkoholt egész életében nem ivott, a cigire az első világháború idején kapott rá. Később többször is le akart szokni róla, és haláláig bosszantotta, hogy ez nem sikerült. 

A cigaretta volt az egyetlen káros szenvedélyeForrás: Origo

9. Ne zavarják, ő se zavar

Nagyon nem volt mindegy, milyen lakásban él. A legfontosabb a csend volt számára, hogy ne zavarják a szomszédból átszűrődő hangok. Mindig olyan szobában dolgozott, ami távol esett a szomszédoktól, és jól lehetett szigetelni. Kínosan ügyelt arra, hogy ő se zavarjon másokat, a legforróbb nyarakon is becsukta az ablakot, amikor gyakorolt. 

Jó humora voltForrás: Origo

Kívülállóknak mindig az volt a benyomásuk róla, hogy komor, sőt kedélytelen ember. Pedig jó humora volt, szerette a helyzetkomikumot. 

10. Bevándorló lett Amerikában

1930 és 1936 között itthon nem játszotta a saját műveit, a náci hatalomátvétel után nem lépett fel többé Németországban, tiltakozott az 1938-as (első) zsidótörvény ellen, és híres „budapesti végrendeletében” megtiltotta, hogy utcát, teret vagy nyilvános épületet nevezzenek el róla, amíg az Oktogon tér és a volt Körönd Mussolini, illetve Hitler nevét viseli. 1940-ben bevándorló lett Amerikában. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK