Plácido Domingo: Én lelkesedtem a legjobban azért, amit csináltunk

2016.08.09. 19:56

Augusztus 10-én, szerda este 20.30-kor – viharveszély miatt az eredeti tervekkel ellentétben nem a Szent István-bazilika előtt, hanem a Papp László Sportarénában – ingyenes koncertet ad Budapesten a világ legnagyobb élő operaénekese, a „három tenor” egyike, Plácido Domingo. A Müpa produkciójában megvalósuló koncerten fellép a Magyar Állami Operaház Zenekara Eugene Kohn vezényletével, Micaela Oeste, Angel Blue, Pasztircsák Polina és Váradi Gyula hegedűs. A maestro interjút adott az Origónak.

Micaela Oeste, Plácido Domingo és Káel Csaba a koncertről tartott sajtótájékoztatónFotó: Mudra László - Origo
  • Plácido Domingo budapesti koncertjére olyan műsort állított össze, hogy a közönségben mindenki megtalálja a kedvencét: operaáriák mellett operett, zarzuela, musicalszámok és dalok is szerepelnek a repertoáron.
  • Nagyon fontosnak tartja a tehetséggondozást, a fiatal tehetségek támogatását. A Virtuózok című műsort – amelynek egyik díjazottja, Váradi Gyula szintén színpadra áll a Domingo-koncerten – a világon egyedülállónak nevezte.
  • Ő maga is azért alapította az Operalia énekversenyt 1993-ban, hogy új tehetségeket fedezzen fel az operaéneklés műfajának. Mint mondta, az Operaliát „az operaénekesek olimpiájának” szánta. Az Operaliának köszönhetően indult el például a világsztár José Cura karrierje, de ugyanennek az énekversenynek a felfedezettje a budapesti koncert két másik fellépője, Angel Blue és Micaela Oeste is.
  • Az operettet különösen összetett és nehéz műfajnak tartja, ahol nem lehet „egy helyben állva énekelni”: sokoldalú művészi jelenlétre, színészi képességekre és tánctudásra van hozzá szükség.
  • Kedvenc futballcsapata a Real Madrid: újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy ha választania kellene a Don Carlos végén felzengő 20 perces tapsvihar és ünneplés vagy egy győztes Real-gól között a Bayern München ellen, ez utóbbit választaná.
  • Szoros kapcsolat fűzi őt a magyarokhoz, hiszen egyik legközelebbi munkatársa, a titkára magyar származású. Sokáig gondolkodott azon, hogy New Yorkban nyitott spanyol étterme helyett akár magyar éttermet nyisson.
  • Káel Csabának, a Müpa vezérigazgatójának 15 éve nagy álma lett volna, hogy Domingo énekelje az általa rendezett operafilm, a Bánk bán címszerepét. Ez akkor nem valósulhatott meg: „Nagyon tetszett neki az ötlet, szerette volna elénekelni a Bánk bánt, csak azt mondta: nem tudná magyarul úgy megtanulni, hogy azzal nemhogy mi, magyarok, hanem ő elégedett legyen” – árulta el Káel Csaba. Domingo legendás Otelló- és Don Carlos-alakításait jól ismerve a Müpa vezérigazgatója rendezőként a mai napig szívesen gondolkodna a világhírű tenorral való közös munkában. „Van még más filmötlet is... Érezhető, hogy maestro Domingo számára nagyon fontos az operaműfaj népszerűsítése, ami mindannyiunk számára létkérdés. Nagyon remélem, hogy ennek kapcsán Plácido Domingo többször lesz Magyarországon, és vannak terveink, de most még nem szabad ezekről többet elárulni, már csak babonából sem.”
  • Bár Plácido Domingo arra készült, hogy szabadtéri koncertet ad, teljesen egyetért a helyszínváltoztatással az időjárási előrejelzések miatt. „A közönség kényelme a legfontosabb” – mondta.
Plácido DomingoFotó: Mudra László - Origo

Mint mondta, olyan program összeállítására törekedtek, amelyben mindenki megtalálja a maga kedvenc műfaját. Magukat a konkrét műveket milyen szempontok alapján választották ki?

Először is, nagyon boldog vagyok, hogy a közönség ingyen vehet részt a koncerten. Sokszor előfordul, hogy hiába szeretne valaki eljutni az operába, nem tudja megengedni magának, mert túl magas a jegyek ára. Ezért csodálatos, hogy ez a budapesti koncert ingyenes lesz.

A műsor pedig, amelyet összeállítottunk, különböző műfajok kombinációjából jön létre. Amikor akkora közönség gyűlik össze a koncerten, mint előreláthatóan itt – akár 10 ezernél is több néző és hallgató –, akkor különösen csodás, hogy más-más módon minden rétegnek kedvezni tudunk a programmal. Ezért nemcsak operát adunk elő, hanem mellette operettet, zarzuelákat, musicalrészleteket és dalokat is. Ezeknek az együttes jelenléte garantálja, hogy a közönségben mindenki boldog és elégedett legyen a műsorral.
De az Ön rekordok könyvében jegyzett, egyedülállóan széles repertoárját mégiscsak komoly feladat néhány konkrét műre szűkíteni. Van a választás mögött olyan megfontolás, hogy esetleg népszerűsíteni szeretne bizonyos áriákat? Az André Chénier például szélesebb körben talán kevésbé ismert opera, mint Verdi Traviatá-ja.

Nem, ilyesfajta oktatási megfontolás nincs a választás mögött. Kizárólag arra az izgalomra gondolunk ilyenkor, amelyet egy-egy ária előadása jelent. Például Gérard áriája az André Chénier-ből olyan csodálatos, hogy a közönség, bár talán valóban nem ismeri, lelkesen reagál, amikor meghallja. Nem számít, hogy egy adott ária eleve népszerű-e, vagy sem. Csak az számít, hogy valaki hogyan adja elő, és azzal mit vált ki a közönségből.

A Zeneakadémián tett látogatásakor levetítettek Önnek egy filmet az épület rekonstrukciójáról. Utána az volt az első kérdése, hogy ki volt a zongorista, akinek a játéka aláfestette a film képeit. Ennyire lelkesen törekszik minden pillanatban az új tehetségek felfedezésére, vagy önkéntelenül is így működik a gondolkodása: a zene mindenekfelett?

Egyszerűen annyira fantasztikus volt a zongorajáték, hogy muszáj volt rákérdeznem! Természetesen közben mindarra a sok szépségre koncentráltam, amelyet a felújítás során készült képeken láttam, és odafigyeltem a dokumentumfilm szerkesztésére, a képek sorrendjére is. De a zongorajáték ritmusa (énekli a kisfilm alatt hallott dallamot) annyira jól illett ehhez, hogy a fülem, muzsikusként, óhatatlanul is felfigyelt arra a csodás zongoristára, aki játszott.

Plácido Domingo elkötelezetten kutatja a fiatal zenei tehetségeketFotó: Mudra László - Origo

Rengeteg szögből lát rá a klasszikus zene és az opera helyzetére: mint énekes, mint karmester, mint egy énekverseny alapítója – de mint operaigazgató is. Mit gondol, milyen jövő vár az opera műfajára? Hogyan lehetne népszerűsíteni? A modern rendezésekben rejlik vajon a titok?

Úgy látom, pontosan elég modern rendezés kerül mostanában színpadra. Akkor úgy tűnik, még túlságosan sok is, amikor néha nem olyan minőségű a rendezés, mint amilyenre vágynánk. A modern színpadra vitelnek addig vagyok a híve, amíg nem nyomja el az eredeti darabot, és hagyja érvényesülni, nem rontja el a történetet. Néha a hagyományos rendezés még jobban is működik.

A három tenor formáció óriási sikere viszont rengeteget tett az opera népszerűsítéséért. José Carreras nemrég azt mondta erről az Origónak, hogy az egyik titkuk a személyiségük különbözőségében rejlett. Mi volt az Ön szerepe ezen a hármason belül?

Talán amiatt, hogy egészen fiatal koromtól kezdve a színházban éltem az életemet, bizonyos értelemben én voltam a leglelkesebb ebben a formációban, én lelkesedtem a legjobban azért, amit csinálunk. Például az egyik első koncertünkön, amikor kifogytunk az előre megbeszélt repertoárból, miután Luciano Pavarotti elénekelte a Nessun dormá-t, a backstage-ben azt javasoltam, hogy énekeljük el még egyszer, de ezúttal hárman! Elkezdtem felosztani köztünk az egyes részeket, folyamatosan instruáltam a többieket. Igen, Josénak teljesen igaza van: a közönség szerintem is észrevette és szerette bennünk, hogy nagyon különböző személyiségek vagyunk, és mindig az az elsődleges, hogy a közönség mit gondol.

„Én lelkesedtem a legjobban azért, amit csináltunk”Fotó: Mudra László - Origo

Ebben az évben már másodszor jár Magyarországon, ezúttal az Europa Nostra nevű szervezet elnöki minőségében is jelen van. Februári látogatásakor hangsúlyozta: alig várja, hogy visszatérhessen, mert annyi fiatal tehetséggel találkozott, olyan szívesen látna többet a magyar kulturális életből. Ez alkalommal több fér majd a programjába?

Sajnos az idő ezúttal is nagyon szűkös. Vasárnap a Zeneakadémián jártam, a hétfői napot pedig a sajtótájékoztató után már teljes egészében a próbáknak kell szentelni. Ugyanis a koncert előtti napon gyakorlatilag meg sem szabad szólalnom: teljes csend kell ahhoz, hogy a koncertig kímélni tudjam a hangomat. Természetesen nagyon szeretnék minél többet megtudni Magyarországról. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, máskor kell majd visszatérnem, mert most annál, hogy két-három nevezetességet meg tudok nézni, nem férhet bele több az időbe. Emiatt én is bánatos vagyok. Egy nap biztosan bepótolom ezt.

Lehár Ferenc és az operett iránti rajongásáról a nyilvánosság előtt is beszélt, A víg özvegy-ből a koncerten is elhangzik majd egy duett. Kik azok a magyar zeneszerzők, akik még különösen nagy hatással voltak Önre a pályája során?

Bartók és Kodály, természetesen, és Liszt Ferenc fenomenális muzsikája, amely egészen lenyűgöző. Az egyik kedvencem a Petrarca-szonettek Liszttől. Varázslatos, gyönyörű zene. Mivel eredetileg tenor hangra komponált dalok formájában születtek a szonettek, volt alkalmam énekelni a művet. Nagy álmom volna baritonra transzponálva elénekelni, Daniel Barenboim zongorakíséretével, nem máshol, mint a Liszt Ferencről elnevezett Zeneakadémián.