A korszerűsítendő épület bejárása után új évad kezdődött az Operában

2016.09.17. 21:20

Pénteken Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Ókovács Szilveszter főigazgató sajtóbejárás keretében mutatta be a média képviselőinek a korszerűsítés előtti állapotokat a Magyar Állami Operaház tereiben és műhelyeiben. A kormány nemrégiben hozta a döntést, hogy több mint 23 milliárd forintból valósulhat meg az Operaház felújítása, amely előreláthatóan 2018 tavaszára fejeződik majd be. Az Operaház bejárása után, a pénteki társulati ülésen megnyílt a Magyar Állami Operaház 2016-2017-es, Magyar Évada.

Sajtóbejárás - Hogyan fest ma az Operaház épülete?

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, miközben a sajtó összegyűlt munkatársait köszöntötte, elmondta: Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől származik az ötlet, hogy sajtótúra keretein belül mutassák be, milyen állapotban van jelenleg, a tervezett felújítás előtt az Operaház épülete. A főigazgató arra is figyelmeztetett mindenkit, hogy sok szempontból nehéz és fárasztó túra várható, ahol a szűk terekkel, a nagy meleggel, a levegőtlenséggel is sokszor meg kell majd küzdeni.

Az, hogy mire költünk több mint 23 milliárd, 23,1 milliárd forintot az adófizetők pénzéből, szerintem közérdeklődésre tarthat számot- mondta Balog Zoltán miniszter. – Ha megnézik azt, hogy milyen fantasztikus lehetőségek vannak ebben az épületben, az elődeink mit gondoltak erről az épületről, és most milyen állapotban van, akkor bízom benne, hogy mindenkit meggyőz majd a látvány arról, hogy ez a nagyon komoly beruházás szükséges."
„Az Operaház a leglátogatottabb, a legtöbb jegybevétellel és legnagyobb kihasználtsággal rendelkező nemzeti intézmény – folytatta Balog Zoltán. – Az a célunk, hogy amikor a magyar állam, a kormány egy nagy beruházást elindít, és egy nagy történelmi és kulturális múlttal rendelkező intézményt megújít, akkor az ne csak tégla, malter, festék és dekoráció legyen, hanem tartalmi megújulás is. Hiszen Magyarországon az operajátszásnak nagy hagyományai vannak, Béccsel és Prágával versenyzünk."

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az épületben tett túra előtt köszöntik  sajtót.Fotó: Mudra László - Origo

„Olyan hármas játszóhely jön most létre, amely méltó a múlthoz, és bízom benne, hogy a jövőben is biztosítja majd, hogy az operakedvelőknek gyarapodjon a száma, és a legmagasabb színvonalon, a legnagyobb művészi élményekben lehessen részük." - tette hozzá a miniszter.

 A túra során a legalsótól a legfelső szintig járhatták be a sajtó képviselői az épületet.

Bepillantás a kulisszák mögé.Fotó: Mudra László - Origo

A zengőtérrel kapcsolatban elhangzott, hogy a nézőtéri munkálatok azért is szükségesek, mert friss mérések támasztják alá: teltház esetén tér és utóhangzás nélküli a hangzás. Ennek javításához bővíteni kell a zenekari árkot, meg kell változtatni a földszinten az ülések elhelyezkedését és a zenekari mellvéd nem látszó részének megnyitásával használatba kell venni a nézőtér alatti pufferteret. Zenekari süllyedőt is építenek majd be, a földszinti székek elhelyezésénél pedig visszatérnek Ybl koncepciójához: a nézőtéri ülések egy blokkban lesznek, két oldalfolyosóval és a zenekari árok előtt egy vízszintes folyosóval. Két utólagosan, 104 éve bekerült sor kikerül majd. Szintén fontos, hogy a nézőtéri drapéria is elnyeli a hangot, ezért ezek a textilek is megújulnak, lesz, amit festéssel helyettesítenek, az énekhang visszaverődését segítő színpadnyílást pedig megnövelik.

Felújításra szoruló terek.Fotó: Mudra László - Origo

A sajtóbejáráson bemutatták a színpad alatti levegőztetőrendszert, ahol szintén komoly javításokra lesz szükség. A különleges, a színpad és a nézőtér alatt elhelyezkedő térben egyébként rövidesen rendhagyó előadást tartanak: október 23-a kapcsán a Kádár János utolsó beszéde című színielőadást rendezik meg- a szándékosan nyomasztó térben ötvenhatan láthatják majd a produkciót.

A legalsó szinten található alsógépészetről, az ottani elektromos helyiségről elhangzott, hogy indokolatlan területpazarlás – az ott található, gigantikus, szobányi berendezések muzeális darabok, a feladataikat manapság akár egy mobiltelefon is elláthatja már. De olyan szivattyúhelyiség mellett is elhaladt az út, amellyel a rendeltetésével szemben éppen az a probléma, hogy állandóan vizes.

Az alagsori asztalos üzem pedig, az átalakítások után, méltó helye lehetne az Opera Emléktárának.

A legalsó szinteket is érinti majd a korszerűsítés.Fotó: Mudra László - Origo

A díszletek raktározásával kapcsolatban Ókovács Szilveszter nemcsak azt mondta el, hogy a díszleteknek már az épületbe való megérkezése is rendkívül problémás, hiszen egy betonfödém miatt a függőlegesen érkező díszleteket vízszintesre kell elfordítani, majd újra felállítani, hanem azt is, hogy a díszletek sértetlensége azért is létfontosságú, mert az operaháznak 10 milliárd forintnyi vagyona áll díszletekben. A tervek szerint a jövőben az Eiffel Műhelyházban modern, konténeres rendszerben tárolnák a díszleteket, és gépesített rendszer szállítaná őket.

Hogyan változna meg mindaz, amit láttunk?

Az idén 132 éves Operaházat több mint három évtizede renoválták utoljára, kiszolgáló épülete, a Hajós utcai üzemház ugyanakkor épült. A Magyar Állami Operaház egy kormányhatározat alapján 2016-ban megkezdte az elmúlt évtizedek legnagyobb volumenű beruházását: a MÁV egykori Északi járműjavítójának épületeiben létrehozza új logisztikai központját, az Eiffel Műhelyházat. A Kőbányai úton, közel harmincezer négyzetméteren megépülő komplex központba költözhet az Opera kilenc gyártóműhelye, helyet kap benne egy méretazonos próbaszínpad, a majdani Bánffy Kisszínház, valamint egy raktár, ahol megfelelőképpen őriznék a nyolc, jelenleg távoli külső raktár összes díszletét, kellékét és mintegy 400 ezer jelmezt.

2017/2018-as évadban megvalósulhat a színpadtechnika, a felsőgépészet és a strangok cseréje, a nyílászárók javítása, a tűzjelző és a nézőtájékoztató rendszer kiépítése és a fűtés-korszerűsítés. Sor kerülhet a Hajós utcai üzemház víz- és villanyvezetékeinek, liftjeinek és burkolatainak cseréjére, valamint az épület végleges azbesztmentesítésére és szigetelésére.

A beruházás egyik legfontosabb indoka, hogy a jelenlegi színpadtechnikai gépekre általánosságban igaz, hogy az Operaház repertoárját képesek ugyan kiszolgálni, de a mai kor műszaki elvárásainak már nem felelnek meg: elhasználódtak, elavultak, nem elég gyorsak, nem elég alacsony a zajszintjük. Egy átfogó állapotfelmérés után készültek el a tervek a korszerűsítésre, és annak nyomán az Operaház gépészeti színvonala versenyképessé válik majd az európai operaházakéval. Megmarad majd a jelenlegi, 6 utcás, 10 oldalpódiumos elrendezés, de nőni fog az utcák emelési magassága, és megújul az elavult lámpapark – az alsó és felső színpadi gépezet cseréje önmagában 6 milliárd forintos tétel a költségvetésben.

A Magyar Állami Operaház nézőtere.Fotó: Marton Szilvia - Origo

De emellett, többek között, javulni fog a nézőtéri akusztika, bővül a zenekari árok, korszerűbbek lesznek a fűtés-hűtés rendszerek, megtisztítják a homlokzatot, kiépül a díszkivilágítás, egyes szobrok kicserélődnek a szoborparkban, és megtörténik az akadálymentesítés. Kicserélik továbbá a strangokat és a jelenlegi teljesítmény töredékére tervezett kábeleket az áramhálózatban.
Az 1980-ban megtervezett felújítás még egészen más szempontokat vett figyelembe, így ma már máshogyan kell majd megoldani a szellőzést, takarékosabb gázkazánokra, hatásosabb klímarendszerre van szükség. Az Operaház tetején elhelyezett, alacsony hatásfokú, de hatalmas fogyasztású hűtőtornyokat is modern gépekre cserélik, az üzemépületbe pedig napkollektor vagy napelem kerülhet. Magát az üzemházat 1982-ben egy helyre nem állított háborús sérüléstől rogyadozó bérház elbontásával építették meg. Mára halaszthatatlanná vált az épület homlokzatának javítása, illetve a kazánház korszerűtlen berendezései miatt gyakran be is ázik a karterem álmennyezete.

Az Operaház belső tereinek felújítása is elengedhetetlenné vált. A rossz állapotú parketták és korlátok javítása mellett nagyon fontos feladat, hogy költséghatékonyabbá váljon az épület rezsije, a nehezen közlekedő nézők pedig egyszerűen juthassanak be az épületbe. Ezért liftek is kerülnek majd a karzati lépcsőházakba, és egy kijelölt páholyban külön helyet alakítanak ki a kerekesszékes vendégeknek.
Fejlesztik továbbá a wifihálózatot és a biztonságtechnikai rendszert, erősebbek lesznek a mobiltelefonok jelei, az üzemházban pedig létrejöhet egy kép és hang magas színvonalú keverésére alkalmas ministúdió is. A korszerűsítéssel együtt a színpadszint szólistaöltözőit is renoválják majd, amelyek nem felelnek meg a kor nívójának, pedig a nemzetközi sztárvendégeknek is ezeket kell használniuk.

Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete.Fotó: Szabó Gábor - Origo

A beruházás nyomán számos helyiség funkciója változhat meg az Andrássy úti épület tereiben és a hozzá kapcsolódó üzemházban,a tervek szerint feloldva egy sor, a művészi munkát hátráltató problémát. A teljes program az Opera minden részlegét érinti majd.

A következő lépcsőfok: a Magyar Évad

Az épület jelenlegi állapotát bemutató túra után vette kezdetét az Operaház új évadát megnyitó, ünnepélyes társulati ülés.

Az évadnyitó társulati ülésen Balog Zoltán is köszöntötte a társulatot.Fotó: Mudra László - Origo

Balog Zoltán köszöntötte a társulatot. „Eljutottunk odáig, hogy a 21. század elején a belső tartalomhoz, a művészi produkcióhoz méltó környezet teremtése az infrastruktúrában és a történelmi térben elkerülhetetlen lett." – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a magyar színházak közül az Operaház teljesíti a legtöbb nagytermi előadást évente, 2015-ben például 430 darabot, itt a legmagasabb a nézőszám – ez 2015-ben meghaladta az 557 ezret, és itt van a legmagasabb összegű jegybevétel – szintén 2015-ben másfél milliárd forintnyi. Ez az intézmény működteti az ország legnagyobb professzionális zene-, ének- és tánckarát, valamint egy gyerekkart is, továbbá 9 saját műhelyben gyártják a világszínvonalú kézműves díszleteket és jelmezeket. Ez tehát indokolja az Operaházra fordított komoly befektetést.

Balog Zoltán azt is hozzátette, hogy a társulattal most kölcsönösen erőt kell adniuk egymásnak, mert az elkövetkezendő időszak az összetett munkálatok miatt bizonyára szervezési nehézségekkel is fog járni.

Balog Zoltán beszédet tart.Fotó: Mudra László - Origo

Ezek után az ülésen levetítettek egy filmet, amely az Eiffel Műhelyházzal kapcsolatban elfogadott és most megvalósításra váró terveket mutatta be.

Amint az Operaház ismertette, az Eiffel Műhelyház megépülésével és az Opera műhelyeinek átköltözésével számos helyiség érdemi funkcióváltása indulhat el. A nagy festőterem világszínvonalú gyakorlóterme lehetne Magyarország egyetlen klasszikus balett-társulatának, a galérián pedig tágas házi színpad épülhetne ki. Masszőr-, gyógytornász- és balettmesteri szoba is helyet kaphatna a közelben. Új és komfortosabb balettöltözők jöhetnének létre.

A jelmeztár is átalakulhatna, ami több tekintetben is kiemelten fontos: a tárolószekrények műemléki értéket képviselnek, így felújításuk külön prioritás, a zsúfolt raktárak viszont tűzvédelmi szempontból is veszélyesek. A jelmezek jelentős részének az Eiffel Műhelyházba szállításával körülbelül 670 négyzetméternyi terület szabadulna fel az Operaházban. A felső, impozáns térben még Padlásszínház kialakítására is volna lehetőség.

Az Eiffel Műhelyházra vonatkozó elképzelések bemutatása után az emberi erőforrások minisztere egy garantált 15%-os béremelést is bejelentett, amely a kulturális ágazatban dolgozó 20 ezer közalkalmazottat érint, és 2017. január 1-től lép életbe.

Ókovács Szilveszter és Balog ZoltánFotó: Mudra László - Origo

A társulati ülés következő programpontjaként Ókovács Szilveszter az Opera most kezdődő új, tematikus évadát, a Magyar Évadot harangozta be, amellyel a magyar operakultúrát szeretnék ünnepelni, és az elmúlt 200 év teljes magyar operatermését felöleli. A tematika premierekben és az évadvégi nagy fesztiválban csúcsosodik ki, ettől függetlenül változatlanul szerepel majd a repertoáron számtalan egyéb előadás is.

Az évad célja többek között az is, hogy friss felvételek készüljenek, akár könyvtárak számára, amelyeken hozzáférhetőek a magyar operatörténelem fontos darabjai.

Ókovács Szilveszter, miközben köszönetet mondott az operaház társulatának - rengeteg munkájukért, alkotó energiájukért és teljesítményükért, amellyel megalapozták egy 21. századi intézmény jövőjét, és azt, hogy a korszerűsítés után már egy nyugalmasabb, kiérleltebb próbaidőszakokkal teli kor kezdődhessen az operaház életében. A főigazgató arról is beszámolt, hogy a jövőben az Operaház sokkal intenzívebben lesz jelen a médiában: az M5 kulturális csatornán minden hétfő este fognak teljes operaelőadásokat sugározni, vasárnaponként pedig az opera magazinműsora, az Opera Café szerepel majd a programban. Ezeken kívül esténként Ki mer ma? című, új kvízműsorral is képviselteti magát a csatornán az intézmény, a rádióban pedig két különböző, állandó műsorral.

Az Opera most induló, Magyar Évada még zavartalanul lezajlik az Andrássy úti Ybl-épületben. Szeptember 24-én az évad nyitópremierje a Traviata előadása lesz, Anger Ferenc rendezésében, Miklósa Erika és az évad kamaraénekese, Pasztircsák Polina főszereplésével. A nyolc előadásos sorozatban Fekete Attila, Balczó Péter, Alexandru Agache és Kelemen Zoltán is színpadra lép, és három dirigens vezényli a szériát: Halász Péter és Madaras Gergely előtt Pinchas Steinberg áll a karmesteri dobogóra a bemutatón.

Az ünnepi évadkezdés előestéjén az Erkel Színházban a szezon első balett bemutatóját is megtartják: a KylIing It című, négy koreográfiát felvonultató esten a Magyar Nemzeti Balett művészei lépnek színpadra, és egy új mű magyarországi bemutatója is része lesz a programnak, amelyet Tom Waits zenéjére komponált Johan Inger világhírű koreográfus.