Tolcsvay 70

Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
1/10
Az 1950-ben született Tolcsvay László szülei a második világháborúban, a főváros ostroma idején ismerkedtek össze. Apját repesztalálat érte, és a budai Vár alatti Sziklakórházban anyja kötözte be a sebét. László és négy évvel idősebb bátyja, Béla a Várban nőttek fel, és mivel apjuk zenetanár volt, korán kezdték a zenével való ismerkedést. Mindketten klasszikus zenével kezdték, és mindkettőjüket elsodorta a beathullám. László már a zongoratudása csiszolgatása közben ismerkedett a Beatles zenéjével. Sokakhoz hasonlóan ő is az angolszász beatzene hatására kezdett gitározni. A fotóportré 1984-ben készültForrás: Fortepan / Urbán Tamás
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
2/10
Tolcsvay László már tizenöt éves korától játszott a bátyjával beatzenekarokban, rendszeresen fellépett a Wanderers együttes tagjaként a legendás Horizont Tánciskolában a Nagykörúton. Nem sokkal később már saját dalokat írt - elsősorban folk-beat stílusban, majd 1967-ben bátyjával és Balázs Gábor bőgőssel megalapították a Tolcsvay Triót. A magyar népzene harmóniavilágát idéző városi dalokat játszó együttesben a Tolcsvay testvérek gitároztak és énekeltek. Első saját daluk a Ne menj el volt. A Szentháromság téri Várklubban akkoriban hétvégenként a már nagyon népszerű Illés együttes játszott, a szünetekben pedig a trió kapott lehetőséget a színpadon. Szerették, amit csináltak, akkor még nem is gondoltak arra, hogy ebből éljenek meg. Urbán Tamás 1972-es fotóján a Tolcsvayék és a Trió látható a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, A népdaltól a folkbeatig című műsor rögzítésekor. Tolcsvay Béla, Tolcsvay László, Czipó Tibor, Németh Oszkár és Móricz Mihály. A kezdeti trió felállást 1970-től váltotta fel a Tolcsvayék és a TrióForrás: Fortepan / Urbán Tamás
Forrás: MTI/Sóki Tamás
3/10
Nevük 1968-ban lett egy csapásra ismert, amikor megnyerték kategóriájukban a Magyar Televízió Ki mit tud? elnevezésű, akkor már 6 éve futó tehetségkutató versenyét. 1970 végén létrehozták a Tolcsvayék és a Trió nevű formációt, amelyben már elektromos hangszerek és dob is szerephez jutottak. Egyetlen, 1972-ben megjelent albumukon a három akkor legnépszerűbb énekesnő, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta is énekeltek. A Boldogtalan vándor, a Lá-di-dá, a Ne sírj kedvesem és Szeretni kéne című dalaik slágerek lettek. 1972-től Koncz Zsuzsával és az Illés együttessel KITT-egylet néven léptek fel. A 2015-ös képen Tolcsvay László énekel a Magyarok kenyere program záróünnepségén a pécsi Dóm téren 2015. augusztus 20-án. A programban az ország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött búzaadományt megőrölték, és a lisztből elkészítették az augusztus 20-i kenyereket az ország összes megyei jogú városa ünnepsége számára, valamint a budapesti Szent Jobb körmenetreForrás: MTI/Sóki Tamás
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
4/10
Tolcsvay László 23 évesen, 1973 végén alapító tagja volt a korszak egyik meghatározó magyar zenei formációjának, a Fonográf együttesnek. A Szörényi-Bródy szerzőpárosra alapozott, populáris rockot játszó zenekarban testvérének is helye lett volna, de Béla nemet mondott, és a népzenéből fakadó vonalat vitte tovább. A Fonográfban László főleg billentyűs hangszereken, emellett gitáron, bendzsón és szájharmonikán játszott, énekelt és dalokat írt. Az 1984-es fotón a Fonográf együttes: balról Tolcsvay László, Bródy János, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Németh Oszkár és Móricz MihályForrás: Fortepan / Urbán Tamás
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
5/10
A Fonográfban Szörényi Levente mellett a legtöbb zenét Tolcsvay László írta. Az együttes olyan örökzöld dalai fűződnek nevéhez, mint Az első villamos, Hunyd le a szemed, Jöjj kedvesem, Rám vár az élet. Emellett pedig rengeteg dalt írt Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak is. A fotó 1984-ben készült, a Fonográf lemezfelvételekor. Elöl, középen Tolcsvay László, jobbra Móricz Mihály, hátul Szörényi SzabolcsForrás: Fortepan / Urbán Tamás
Forrás: MTI/Sóki Tamás
6/10
1973 a Fonográf indulása mellett még egy szempontból bizonyult mérföldkőnek pályafutásában: ekkor zenésítette meg Petőfi Sándor Nemzeti dalát. Amikor először előadta az azóta már legendássá vált szerzeményét az Országos Rendező Irodában a hivatalosságok előtt, elfehéredtek az arcok. A pártállami diktatúra elleni tiltakozások fölerősödése először a március 15-ei tüntetéseken vált a szélesebb társadalom számára is láthatóvá, Tolcsvay László dinamikus rock-zenei alapokat egyfajta himnikus emelkedettséggel egyesítő kompozíciója hamarosan a szabadságvágy egyik szimbóluma lett. A képen Tolcsvay László a 2016-os Magyarok kenyere program ünnepségén a pécsi Dóm térenForrás: MTI/Sóki Tamás
Forrás: MTI/Máthé Zoltán
7/10
A Fonográf együttes hiába lett népszerű Kelet- és Közép-Európában, a Nyugatot nem tudták meghódítani - elsősorban menedzselési hiányosságok miatt. Hat nagylemez és bő tíz évnyi működés után Szörényi Levente 1984-ben bejelentette a színpadtól történő (mint utóbb kiderült, nem teljesen végleges) visszavonulását, ami lényegében a Fonográf végét jelentette, bár az együttes hivatalosan soha nem oszlott fel. Tolcsvay Lászlót ez nagyon mélyen érintette, mindent megtett az együttes feltámasztásáért, 1984-ben a három teltházas Budapest sportcsarnokbeli búcsúkoncert is azt mutatta, hogy van igény a zenekarra. Az együttes 2004-ben, majd 2018-ban, tizennégy év után adott ismét teltházas koncertet. A 2011-es képen a Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját bemutató kiállítás megnyitójánForrás: MTI/Máthé Zoltán
Forrás: MTI/Beliczay László
8/10
Ezután 1987-ben testvérével közösen hozták létre a Magyar Mise című monumentális művét, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A darab eredményeként került be a színházi világba, ahol újra közösségben dolgozhatott. A Madách Színház mutatta be 1988-ban a Doctor Herz, 1991-ben a Mária evangéliuma, 1995-ben a Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten Pénze című musicalt, rockoperát. Tolcsvay László szerint a Mária evangéliuma tükrözi a legjobban muzsikusi habitusát, ez a mű fakad leginkább a lelkéből a végtelen szabadságérzet miatt, amit a komponálása közben átélt. A Müller Péter és Müller Péter Sziámi alkotótársakkal létrehozott darabot számos külföldi és hazai színpadon játszották. További oratórikus, balett- és színpadi zenéi: Testamentom, Bábel, ÖrökKörök, Rákóczi Fantázia, Ördögölő Józsiás, Vörös és Fekete, Egy mondat a szabadságról. 2019-ben tartották az Új magyar rapszódia című szimfonikus művének ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A fotó a 2014-es március 15-ei ünnepségen készült a Magyar Nemzeti Múzeumnál, ahol Tolcsvay László elénekelte az általa negyvenegy évvel korábban megzenésített Petőfi-verset, a Nemzeti daltForrás: MTI/Beliczay László
Forrás: MTI/Mónus Márton
9/10
Saját dalai önálló albumokon jelennek meg: Várd ki az időt, Kapcsolj át, Fehér zaj, T-Monográf, '68. Utóbbi két éve jelent meg, ezen legkedvesebb szerzeményeit válogatta össze és bónuszként egy új dalt is rögzített. A közelmúltban az FG-4 Illés-Fonográf Emlékzenekarral is fellépett. A fotóportré 2018-ban készültForrás: MTI/Mónus Márton
Forrás: MTI/Mónus Márton
10/10
A feleségével, Péreli Zsuzsa textilművésszel évtizedek óta a Dunakanyarban élő Tolcsvay László 1989-ben eMeRTon-díjat, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel, 2015-ben a nemzeti hagyományt megújító zeneművészetéért Magyar Örökség Díjjal ismerték el munkásságát. A fotó 2018-ban készült a Fonográf együttes koncertjén. Tolcsvay mellett Móricz Mihály gitározikForrás: MTI/Mónus Márton