Vigasz az éjszakában

Vágólapra másolva!

Ilyen volt a 22. Kárpát-medencei (II. online) Kossuth-szónokverseny A Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye és az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke közösen szervezte meg 2021. november 12–13-án a 22. Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyt és az ahhoz kapcsolódó retorikai konferenciát, melynek témája az interperszonális retorika (disputa, vita) volt.

PR cikk

Vágólapra másolva!

irodalom

A Kossuth-szónokverseny célja a megelőző évekhez hasonlóan a közéleti, szakmai, pedagógiai szerepekre való felkészítés; a komplex nyelvhasználat színvonalának emelése; a hagyományápolás. Bár a Kossuth-szónokversenyre és a kapcsolódó konferenciákra hagyományosan az „élő szó ünnepeként" tekinthetünk, végül a szervezők nem sokkal az esemény előtt a járványhelyzet magyarországi és határon túli alakulása miatt úgy döntöttek, hogy az idei versenyt is online formában tartják meg – a tavalyihoz hasonlóan.

November 12-én pénteken 10:00-kor a verseny főszervezője, dr. Pölcz Ádám adjunktus, mb. tanszékvezető-helyettes nyitotta meg az idei versenyt virtuális köszöntőjével. A megnyitót követően meg is kezdődött a digitális térben a versengéshez kapcsolódó retorikai konferencia, melynek témája s címe az Interperszonális retorika (disputa, vita) volt
A konferenciaelőadások sorában az első dr. Deli Eszter, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa volt. Látványos, Nyilvános, Hatásos: A retorikai beszéd elemei és ismérvei című előadása színes példák segítségével igyekezett a mindennapi gyakorlatban is hasznosítható retorikai tudást nyújtani az érdeklődőknek. Ezután a második előadó, Pej András a Szónok Születik Retorikaiskola retorikatrénere következett, aki az angolszász vitakultúra hagyományait és formai sajátosságait mutatta be a nagyérdeműnek Az oxfordi stílusú formalizált viták retorikája című, informatív előadásában.
Az idei évben az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékén működő Általános retorikai kutatócsoport online tudománykommunikációs pályázatot hirdetett PhD- és DLA-hallgatóknak Ti vagytok a Föld SZÓja! címmel. A jelentkezőknek egy legfeljebb háromperces, saját tudományterületüket kreatívan, népszerűsítő szándékkal bemutató videót kellett készíteni. Győztes pályaműve révén Szili Csaba Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója kapott lehetőséget arra, hogy a 22. Kossuth-szónokverseny retorikai konferenciáján legfeljebb 25 percben bemutassa saját kutatási területét. Előadásának címe A katolikus reneszánsz egyházhoz kapcsolódó szervezetek, egyesületek volt.
A konferenciát a Kossuth-szónokverseny 20. évfordulójára készült tanulmánykötetet (A jövendő tükre. Retorika a gyakorlatban – gyakorlat a retorikában) bemutató előadás zárta, melyben a kötet szerkesztői, dr. Lózsi Tamás és dr. Tóth M. Zsombor, az ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusai tartottak.

A konferencia zárása jelentette egyben a szónok-verseny kezdetét is: a versenyzőknek /magyarországi idő szerint/ 14:30-ig kellett feltölteni az előre felvett kötelező beszédeket a verseny szervezői által megjelölt módon, s formátumban. A kötelező beszédekkel szemben támasztott követelmény volt, hogy a legfeljebb hat perces szónoklatot papír nélkül, szabadon mondják el a versenyzők, emellett a csak vágatlan, szerkesztettlen felvételt lehetett feltölteni. A beszéd alapját egy Pilinszky János idézet képezte:
„Vigasztalást a játék sem szerez / az éjszakának legmélyebbje ez."
A versenyzőknek ebből kiindulva kellett állást foglalniuk a következő kérdés kapcsán: Megfér-e egymással a politikai korrektség és a humor?

A versenyzőknek ezen a napon a videók szabályszerű feltöltésén kívül nem volt más tennivalójuk – a zsűrinek cserébe annál inkább! A zsűri elnöke idén is dr. Kiss Róbert Richard nyelvész, Prima Primissima-díjas újságíró volt. A további tagok:
 Dr. Koltói Ádám ny. főiskolai docens (ELTE);
 Dr. Merényi Hajnalka egyetemi adjunktus (ELTE);
 Dr. Hoványi-Nagy Fruzsina, a Szónok Születik Retorikaiskola munkatársa;
 Nyulász Péter, a Petőfi Kulturális Ügynökség Ifjúsági és Gyermekirodalmi Centrumának munkatársa;
 Dudás Róbert Gyula, a Kossuth-szónokversenyek korábbi oszlopos tagja, versenyzője.
A rögtönzött beszédek témáját a versenyzők november 13-án 9 órakor ismerhették meg, az idei évben a következő témák közül választhattak:
1. Javasolja plasztikai műtétre a Janus-arcúakat?
2. „A félsiker egész felsülés." (Jókai Mór)
A versenyzőknek a fenti témák egyikét kiválasztva, egy legfeljebb háromperces beszédet kellett rögzíteniük, majd azt /a kötelező felvételekkel megegyező szempontokat követve s betartva, magyarországi idő szerint 11:00-ig/ feltölteniük.

2021. november 13.: A rögtönzések pillanatképekben

A beküldött felvételeket a zsűri megnézte, értékelte, majd a versenyfeladatokon elért eredményeket összevetve hozták meg végső döntésüket.

Az idei év a díjazottjai:

I. helyezett: Czipa András (jogász, Miskolci Egyetem) Felkészítő: Szitás Benedek

II. helyezett: Nánia Hanna (Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely) Felkészítő: Nagy-Babos Tamás

III. helyezett: Török Máté (magyar nyelv és irodalom-filozófia tanári szak, Comenius Egyetem) Felkészítő: Nádor Orsolya

A zsűri különdíját kapta: Both István (kommunikáció és PR szak, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kar) Felkészítő: Hubbes László-Attila

A Tinta Könyvkiadó különdíja: Nagy Kristóf (Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár) Felkészítő: Lőrincz Tamás

A Tinta Könyvkiadó különdíját kapta: Nagy Kristóf

A legszebben beszélő női szónok Nánia Hanna, míg a legszebben beszélő férfi szónok Török Máté lett– ők a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) különdíjában részesültek.

Szeretettel gratulálunk minden díjazottnak és felkészítőnek!

A verseny szervezői remélik, hogy 2022-ben, a Petőfi Kulturális Ügynökség közreműködésével (esetleg) új helyszínen, egy nagyobb, reprezentatív versennyel térhetnek vissza!

A cikk szerzője Tóth M. Zsombor, az ELTE TÓK adjunktusa