Arnóthy (Kovách) Krisztina 1930. november 20-án Budapesten született, 1948-ban a családjával gyalog menekült Ausztriába, ahol francia tannyelvű középiskolába érettségizett. Első műveit magyarul írta és lefordította franciára, 1955-től már csak franciául írt. Ausztriából Belgiumba került, majd Párizsba költözött.
Tizenöt éves vagyok, és nem akarok meghalni című önéletrajzi írásával 1954-ben megnyerte a Grand Prix Verité díjat, amelyet későbbi férje, Claude Bellanger lapja, a Le Parisien libéré alapított. A 27 nyelvre lefordított regény, amely 10 millió példányban kelt el a világban,
a tizenéves lány mindenapjait meséli el Budapest ostroma alatt.
A Le Cavalier mongol című novellagyűjteményével 1976-ban elnyerte a Francia Akadémia díját, A győzelem ára című regényével pedig 1980-ban az Interallié-díjjal jutalmazták.
Megkapta a legmagasabb francia állami elismerés, a Becsületrend parancsnoki fokozatát.
2008-ban Les années cannibale (A kannibálévek) címmel jelentetett meg önéletrajzot,
írt színpadi műveket, hang- és tévéjátékokat is, 1966 és 2004 között a Le Parisien című napilap irodalmi újságírója volt,
1982 és 1994 között a La Suisse svájci lapban is jelentek meg írásai. Férje 1978-ban bekövetkezett halála óta Párizsban és Genfben élt.
Christine Arnothy és férje hamvait a tengerben fogják szétszórni.