Fekete György szerint az MMA még nem bizonyított a kormánynak

A Magyar Művészeti Akadémia beszélgetéssel egybekötött sajtóreggelije - az eseményen köszöntőt mond Fekete György, az MMA elnöke.

A köztestület elnöke szerint a kormány után most nekik kell bizonyítani, és többet vár el a tagságtól is. Fekete úgy véli, a Magyar Művészeti Akadémia nem a kultúrpolitika intézménye, hanem partner a művészeti stratégiában. Az MMA csütörtökön, megalakulásának évfordulóján tartja őszi közgyűlését.

Fekete György a közgyűlésre készülve elmondta az MTI-nek, hogy a kormány után most az Akadémián a sor, még akkor is, ha már most is korszakos jelentőségű a szervezet. De még a korszakos beépülésnél is több kell:

nemzetben való létünk, a magyar művészetbe való beépülésünk korszakos jelentőségű, de még a bizonyítás előtt vagyunk.

Fekete György nem teljesen elégedett a köztestülettel, aminek az elnöke Fotó: Bielik István - Origo

Mint mondta, a kormány a jóindulatát azzal bizonyította, hogy az MMA szerepel az alaptörvényben, rájuk vonatkozóan önálló törvényt hoztak sok kompetenciával, amelyek közül az összessel egyelőre nem is tudnak élni.

Nem teljesen elégedett az akadémikusokkal

A legfontosabb feladatok között az elnök rámutatott arra, hogy a 300 akadémikusnak a mostaninál valamivel

többet kell tennie az MMA működéséért, több koncertet, kiállítást, bemutatót vár el a tagoktól.

Például tartson könyvbemutatókat. "Nem elég a privát életművet beletenni a közösbe, ha valaki köztestületi tag, tartson könyvbemutatókat, tanítson, nyilvánuljon meg a szaklapokban, pici többlet kell" – mondta.

Meg akarja szólítani a fiatalokat

Fekete be szeretné vinni a fiatalokat a Pesti Vigadóba. "Az a korosztály, amely azelőtt idejárt szórakozni, elmenőben van" - fogalmazott. Komoly feladatnak tekinti ezért a fiatalabb korosztály bevonzását, de véleménye szerint a különböző iskolai foglalkozásokkal és versenyekkel ez alakulóban van.

Jön az élő népművészet a Műcsarnokba

A Műcsarnokról Fekete elmondta, hogy a Liget projekt részeként az épületet belülről fel kell újítani. Nem építészetileg, hanem technikailag van erre szükség, többek között a múzeumpedagógiát is segítő fejlettebb kiállítóterek és fogadótér létrehozásával.

Fekete Györgynek a fiatalokra fáj a foga Forrás: MTI/Illyés Tibor

Fekete kitér arra is, hogy a Műcsarnok nagyon eredményesen rendezte meg a képzőművészeti és az építészeti nemzeti szalonokat, a következőkben a fotó, az iparművészet és dizájn, majd az élő népművészet mutatkozhat be a nagyközönségnek.

Tovább csúszik a kutatóintézet elindítása

A jövő évben kezdődhet az Andrássy úti két - szecessziós és eklektikus - palota felújítása, székházzá alakítása, továbbá a XII. kerületi Hild-villa renoválása, amelyben a művészetelméleti és módszertani kutatóintézet működik majd a tervek szerint a jövő év végétől.

A központ vezetésére pályázatot írnak ki a jövőben. A munkát jelenleg nyolc referens végzi, akiknek alapvető feladata annak a feltérképezése, hogy az adott műfajban kik kutatnak ma Magyarországon és hol vannak azok az anyagok, amelyeket az MMA-nak a következő években össze kell írnia.

Vagyis a referensek - akikről nem tudjuk, hogy rendelkeznek-e tudományos fokozattal -,

feltérképezik, hogy hol vannak az anyagok, amiket valamiért össze kell majd írni.

Hogy ez pontosan mit jelent a kutatóintézet tudományos munkájára nézve, feltehetően egy későbbi időpontban világítja meg Fekete.

Hézagokat fognak kitölteni

A kutatás alapvető célja legalább már megvan. Így hangzik: a kutatóintézet feladata vizsgálni a kortárs művészetek művészeti és társadalmi vonatkozásait, hatását, művészetszociológiai hátterét.

A hézagok kitöltése, a kortárs magyar művészet lineáris egybeírása a végső cél - fogalmazott Fekete György.

A Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetről még nyáron írtunk Százmilliókért nem kutatnak semmit című cikkünkben: akkor ugyanilyen ígéreteknél és lelkes tervezgetésnél tartott a kutatóintézettel kapcsolatos munka. Erre csak 2014-ben mintegy 110 millió forintot kaptak.