A kísérletek során a résztvevőknek szótagokat olvastak fel, ezzel egyidejűleg pedig bőrüket enyhe légfuvallatokkal ingerelték. Az eredmények szerint agyunk feldolgozza a különböző érzetekből eredő összes információt, melyekből egységes képet készít.
"Eredményeink nagyon eltérnek a tradicionális felfogástól, miszerint a szemünk adja át a látott, fülünk a hallott információt" - mondta Bryan Gick, a Brit Kolumbiai Egyetem kutatója. "A valószínűbb magyarázat szerint agyunkra erőteljesebb hatással van ugyan mindaz, amit szemünk lát, illetve fülünk hall, de az ember teljes testfelülete egy érzékeny géphez hasonlít, és minden inger hatással van az agy által kialakított összbenyomásra."
A Nature magazin november 26-i számában közölt tanulmányban Gick szerint képesek vagyunk látni a hangokat, illetve halljuk a fényt anélkül, hogy mindez tudatosodna bennünk. Korábbi tanulmányokból már kiderült, hogy pusztán a szájmozgást látva is aktivizálódik az agy hallásért felelős területe, számítván arra, hogy beszélt információhoz juthat.
Gick és munkatársa, Donald Derrick ezen kívül két olyan érzetet tanulmányozott, mely általában nem állítható párba: az auditoros (hallás utáni) és a taktilis (ütemes) érzékelést.
A vizsgálat során négy szótagot kellett felismerniük a résztvevőknek. Szemüket lefedték, miközben felvételről férfihangokat játszottak le nekik, és gombnyomással kellett jelezniük, ha az előre megadott négy szótag közül valamelyiket hallották.
A résztvevőket három csoportra osztották, az egyik csoport tagjait, miközben a szótagokat hallották, légáram érte a kezén, a másikat a nyakán, a harmadikat csoportba tartozókat nem érte légáram. A légárammal befolyásolt résztvevők az esetek csupán 10%-ában rontottak.
A továbbiakban Gick, együttműködve a Kaliforniai Egyetem munkatársaival, azt kívánja elemezni, miként jön létre az agyban az a multi-szenzórikus integráció, aminek köszönhetően a különböző érzetek egységes képpé állnak össze.