Lássuk élesen
a világot!

Ha valami nagyon fontos számunkra, azt mondjuk, úgy vigyázunk rá, mint a szemünk fényére. Ez jól érzékelteti, mennyire fontos számunkra a szemünk hibátlan működése. Sokak számára gondot okoz azonban a rövidlátás, az öregszeműség vagy a szemszárazság. E bajok zöme ma már könnyen orvosolható megfelelő szemüvegekkel, szemműtétekkel és a recept nélkül is beszerezhető szemcseppekkel.

A látást befolyásoló leggyakoribb szemrendellenességek

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szem a legfontosabb érzékszervünk. A látásproblémákkal küzdő emberek többségénél a problémát a szem optikai hibái és a sokakat sújtó szemszárazság okozza. Szerencsére ezek zöme ma már könnyen orvosolható.

Normális esetben a szemlencse és a szaruhártya a fényt éles képpé fókuszálja a retinán, mint a fényképezőgép lencséje a filmen. Amennyiben bármilyen hiba következik be a folyamatban (leggyakrabban a szem alakjának deformálódása vagy a szemlencse rugalmasságának csökkenése), akkor segédeszköz nélkül nem látjuk élesen a tárgyakat.

A szem leggyakoribb optikai hibái a közellátás vagy rövidlátás (miópia), a távollátás (hipermetrópia), a nem teljesen pontosan szemtengelyferdülésként emlegetett asztigmia és a bizonyos életkor után mindenkinél fellépő öregszeműség (presbiópia).

Miópia

Olvasni még tudunk, de az árcédulát nem látjuk

A rövidlátó gyerekek, de néha a felnőttek is általában akkor szembesülnek a problémával, ha nem tudják elolvasni a táblán a feliratokat vagy életlenül látják otthon a tévét, vagy moziban a filmet. Ennek oka a szem anatómiai hibája. Normális esetben a szemlencse és a szaruhártya egy pontra fókuszálja a fényt a retina síkjában. A rövidlátó szemben a fény a retina előtt fókuszálódik, így a kép elmosódik.

A szem bizonyos határig elég jól kompenzálja a rövidlátást, így sokszor csak ellenőrző vizsgálaton derül ki, hogy valami gond van a látással. Ha gyermekünk panaszkodik, hogy nem jól látja a táblát, sokat hunyorog vagy fáj a feje, akkor mindig célszerű rögtön elvinni a szemészetre, ahol kiderül, mi a probléma.

Rövidlátás

Rövidlátás

A közkeletű tévhittel ellentétben azonban önmagában attól, hogy a rövidlátó nem hord szemüveget, nem romlik a látása (hiszen a szem anatómiai rendellenessége okozza a bajt), viszont a rövidlátás miatt rengeteg mellékhatás fordulhat elő (fejfájás, szédülés stb.), amelyek szemüveg vagy kontaktlencse hordásával könnyen megszűntethetők, nem is beszélve a jobb látásélményről.

Hipermetrópia

Távollátás és szemtengelyferdülés

A távollátás - amikor a fény nem a retina síkjában, hanem a retina mögött fókuszálódik - ritkán okoz problémát, mert a szemlencse könnyedén kompenzálja a hibát. Rendszerint csak akkor van szükség beavatkozásra, ha fejfájást vagy egyéb panaszokat okoz.

Távollátás

Távollátás

Az asztigmatizmus (pontatlan, de elterjedt magyarítással: szemtengelyferdülés) fókuszálási hiba, amely aszimmetrikus elmosódást okoz. Egy kép bizonyos részletei nincsenek megfelelően fókuszálva. Ez különbözteti meg a rövidlátástól, ahol az összes részlet egyformán elmosódott.

Asztigmatizmus

Asztigmatizmus

Presbiópia

Amikor nem tudjuk befűzni a tűt

Bizonyos életkor (általában 40-45 év felett) elkezd romlani a szemünk. A kor előrehaladtával a lencse elveszti rugalmasságát, és kevésbé változtatható az alakja. Ez teljesen normális, az idősödéssel járó változás, amit nemigen lehet elkerülni. A lencse rugalmasságának csökkenése miatt azonban rosszabbodik a közelre fókuszálás. Ezt az állapotot nevezik a szemészek öregszeműségnek vagy idegen szóval presbiópiának.

Idősebb korban nehezebbé válnak olyan feladatok, mint az olvasás, a varrás, különösen gyenge fénynél. Például észrevehetjük, hogy távolabbra tartjuk az újságot, hogy tisztán lássuk a betűket. Néhányan úgy érzik, hogy már rövid a kezük.

Az öregszeműség a távoli látást nem befolyásolja, így sajnos a rövidlátók szeme nem fog megjavulni a korral. Érdekes viszont, hogy a rövidlátóknál általában később alakul ki az öregszeműség, mint a fiatalabb korban jól látóknál.

Szemszárazság

A szemszárazság az egyik legkellemetlenebb szemrendellenesség

Bár a szemszárazság optikai értelemben nem rontja a látás minőségét, mégis nagyon sok kellemetlenséget tud okozni.

A szemszárazságot könnyhiány vagy a könny túlzott mértékű párolgása miatt kialakuló könnyfilm felszakadása okozza. Ez a szemfelszín károsodásához és egyéb kellemetlen tünetekhez vezethet.

A szemszárazság egy vagy több tünetétől - különböző mértékben ugyan - de a lakosság 20-30 százaléka szenved. Minden harmadik embert érinthet élete valamelyik szakaszában, és a szemészhez fordulók ötödénél bukkan fel ez a probléma. Idősebb korban a könnymirigyek sorvadása miatt a tünetek még gyakoribbak, a 65 éves kor felettiek 50-60 százalékát is érinthetik.

A száraz szem nemcsak kellemetlen és rontja az életminőséget, hanem kezeletlenül veszélyessé is válhat és a szem szaruhártyáját maradandó károsodás érheti.

Sajnos az esetek nagy részében nem sikerül kideríteni a betegség hátterében meghúzódó okokat, így csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. A kezelés célja a szemfelszín nedvesen tartása és ez által a tünetek megszüntetése. Ez szemcseppekkel érhető el.

A rövidlátáson már a középkorban tudtak javítani

A szem optikai hibáit szemüveggel vagy kontaktlencsével, illetve újabban lézeres műtéti eljárással korrigálják. A rövidlátást domború (konvex) lencsével javítják, a rövidlátás fokát dioptriában adják meg. A rövidlátók szeme mindig negatív dioptriaértékű.

A domború lencsék nagyító hatásáról már az időszámításunk után 1021-ben megjelent arab tudós, Alhazen Optika című munkájában olvashatunk. Az első szemüveget valószínűleg a 13. század végén készítették Itáliában. 1301-ben a velencei kormány már a szemüvegek kereskedelmére vonatkozó szabályt is alkotott. A 15. századra már az öregszeműség korrigálását is megoldották.

Alhazen Optika című könyvének részleteKép: Wikipedia

Alhazen Optika című könyvének részlete
Kép: Wikipedia

Valószínűleg kevesen tudják, hogy a kontaktlencse elvét már Leonardo da Vinci felvázolta 1508-ban. Természetesen az első használható kontaktlencse jóval később, 1887-ben készült el. Ez az üvegből készült lencse az egész szemet befedte. A műanyag kontaktlencséket 1939-től gyártják, a lágy lencséket pedig 1971-ben vezették be.

Lehet-e szemüveg nélkül javítani
a szemhibákon?

Az utóbbi időben rengeteg "látásjavító" eljárás terjedt el a neten a szemtornáztató lyukacsos szemüvegektől kezdve a pár hét alatt éles látást ígérő szemtornákig. Ezekhez azonban célszerű kellő óvatossággal hozzáállni, mert kontrollált vizsgálatokban egyik sem ért el tartós pozitív hatást. Az vitathatatlan, hogy a szemtorna erősítheti a szemizmokat és így csökkentheti a fáradtság okozta panaszokat, de sajnos a szem eltorzult alakját (ami az optikai hibák fő oka) nem korrigálja.

Ne higgyük el az oldalak azon állítását se, hogy a szemüveg viselésétől hamarabb romlik vagy ellustul a szemünk, mert ez sem igaz. Sőt, ha szemüveg nélkül erőlködünk a látással, akkor még a fejünk is gyakrabban megfájdulhat.

Arra viszont már vannak bizonyítékok, hogy a sok tévézés (számítógépezés) nem tesz jót a szemnek. A fiatalkori mobilozás elősegítheti a kancsalság kialakulását, és a képernyők kékes sugárzása (általában a kék fény) rontja a látást. Tehát a látás megóvása érdekében igyekezzünk gyerekeink (és saját magunk) ilyen tevékenységét a lehető legminimálisabb időtartamra korlátozni.