Született: Miskolc, 1927. október 23.
Klub: Gamma, Csepeli MTK, UTE, Bp. Dózsa (1956), FTC
1956 novemberében a Forradalmi Bizottság egyik vezetője, 1957 februárjától 1958-ig emigrációban élt, 1958-ban amnesztiával hazatérhetett, 1958-tól 1960-ig a Sasad Tsz-ben segédmunkás, a Kályhaépítő Szövetkezetben segédmunkás, italbolti csapos.
Volt felesége, Székely Éva olimpiai bajnok (1952), olimpiai ezüstérmes (1956) úszó. Lányai, Gyarmati Andrea olimpiai ezüstérmes úszó (1972), gyermekorvos, Gyarmati Eszter tornász.
Eredmények: 1948-ban a londoni olimpián 2., 1952-ben, a helsinki olimpia bajnoka, 1954-ben Torinóban Európa-bajnok, a melbourne-i olimpia bajnoka, 1960-ban, a római olimpián 3., 1962-ben Lipcsében Európa-bajnok, 1964-ben a tokiói olimpia bajnoka. 1963-ban a KSI úszó- és vízilabda-szakosztályának alapító tagja. 1970-től 1971-ig a kolumbiai vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, 1973-től 1980-ig a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Edzőként a magyar válogatottal 1973-ban Belgrádban világbajnok, 1974-ben Bécsben Európa- bajnok, 1975-ben a cali vb-n 2., 1976-ban a montreali olimpia bajnoka, 1977-ben Jönköpingben Európa-bajnok, 1978-ban a nyugat-berlini vb-n 2., 1979-ben a belgrádi Világkupán 1., 1980-ban a moszkvai olimpián 3.
Az ökölvívó-, majd a kézilabdacsarnokban ismerkedett a sporttal, majd átpártolt az úszáshoz, és onnan már csak egy lépés volt a vízilabda, amelyben olyan tehetség volt, mint kevesen. A "Suta" becenévre hallgató bajnok játékosként öt, szövetségi kapitányként két olimpián vett részt, és mindannyiszor érmet szerzett.
1990-től 1994-ig az MDF színeiben országgyűlési képviselő, 1993-től 1994-ig az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság tagja.
1992-ben NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát kapja, 2002-ben MOB-érdemrenddel tüntetik ki, 2002-ben Magyar Örökség Díjat kapott.