Egyre fiatalabbak nyúlnak az alkoholhoz, drogokhoz

Napjaink egyik legnagyobb és egyre gyorsulóbb ütemben terjedő problémáját, a drogfogyasztást járta körbe a március 9-én megrendezett Mindentudás Klub, melynek résztvevői ez alkalommal a Kogart Galéria falai között beszélgettek.

A kerekasztal-beszélgetést követően dr. Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet ügyvezető igazgatója válaszolt kérdéseinkre.

Úgy tűnik, egyre "divatosabb" drogot, alkoholt fogyasztani. Önök sok fiatallal találkoznak munkájuk során. Milyen indokokat hoznak fel a fogyasztás mellett?

Melyik a legveszélyeztetettebb korosztály? Valóban egyre fiatalabbak nyúlnak ezekhez a szerekhez?
- A kutatási adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy az első szerkipróbálás életkora lefelé csúszik, vagyis egyre fiatalabb korosztályok próbálják ki a különböző drogokat. Nehéz azonban a legveszélyeztetettebb korosztályt azonosítani, de minden jel szerint a 13-14 éveseket fenyegeti a legnagyobb veszély. Az ő veszélyeztetettségük azonban nem korlátozódik az illegális szerekre, sőt, itt tömegesen inkább a legális szerhasználattal van dolgunk. Minél korábban kezdődik, minél hamarabb tűnik számukra alkalmas megoldásnak életproblémáik "kezelésére" a drog- és alkoholfogyasztás, annál nagyobb a valószínűsége a későbbi függőségi problémáknak, a problémás szerhasználati magatartás kialakulásának.

El lehet valamivel riasztani a fiatalokat? Kire hallgatnak leginkább?
- Az elrettentés technikája nem tűnik működőképes megoldásnak. Rövid ideig befolyásolhatja ugyan a viselkedést, de hosszú távon a tiltott alternatíva - ez esetben a drogfogyasztás - vonzereje nem csökken. A fiatalok, kiváltképp a 9-10. évfolyamara járó középiskolások leginkább a kortársakra hallgatnak. A szülők generációja ebben az életkori csoportban igen sok kritikát kap, felerősödnek a leválási törekvések. Mind a szülő, mind a pedagógus nehéz helyzetben van ezzel a csoporttal kapcsolatban, gyakran érzi magát eszköztelennek, és nehézségei vannak a kommunikáció folyamatosságának fenntartása során is.

Hogyan működik ma Magyarországon a prevenció?
- A prevenciós tevékenységet túlnyomó részt civil szervezetek végzik. Meglehetősen széles a kínálat e tekintetben, ugyanakkor a programok hatásáról és hatékonyságáról még kevés információ áll rendelkezésünkre. Mindenesetre tapasztalható, hogy a közoktatási intézmények prevenció általi lefedettsége imponáló: az elmúlt 3-4 évben a közoktatási intézmények mintegy 80-90%-ban folyt, vagy folyik valamilyen prevenciós tevékenység.

Hogyan állunk nemzetközi szinten? A külföldi prevenció lépései alkalmazhatók hazánkban?
- A prevenciós tevékenység külföldön is hasonlóan szerveződik, mint nálunk: a közösségi, helyi szintű aktivitások határozzák meg a képet. Egyetlen külföldi program sem vehető át a maga teljességében: a programokat nem adoptálni, hanem adaptálni szükséges. Itt ugyanis a mindennapi élet meghatározó kéréseiről van szó. Ezek pedig kultúránként, társadalmi csoportonként nagyon változatosan alakulnak. Egyetlen program sem állíthatja magáról, hogy a biztos, jó megoldást birtokolja. A prevenciós tevékenység lépései egyébként nagyon hasonlóak, bárhol is valósítják meg azokat, ez azonban a tényleges tartalomról, célkitűzésekről szinte semmit sem árul el.