Fésüs László

Vágólapra másolva!
A természetes sejthalál titkai
Vágólapra másolva!

"A halál törvény, nem büntetés"
Seneca



I. Bevezetés

II. Apoptózis: falevelek hullása
A természetes sejthalált leggyakrabban apoptózisnak nevezzük, amit elsősorban az elhaló sejtek alaki változásai alapján határoztak meg bő 30 évvel ezelőtt.

III. Sejthalál-gének
Az apoptózis jelentőségét leírása után sem ismerték fel sokáig. Intenzív kutatás csak a 1990-es évek elején kezdődött, amikor egyszerű szervezetekben felismerték a sejthalál-gének létezését. Ezen gének leírásáért 2002-ben orvosi Nobel-díjat adtak, mivel az emberre is érvényes sejthalál-szabályozásra derült fény.

IV. Mi indítja el az apoptózist?
A sejtek külső világából állandóan érkezhetnek elhalást kiváltó utasítások. Ilyenek a sejteken belül is gyakran keletkeznek azok magjában, mitokondriumában. Az elhalást lebonyolító sejtölő molekulák minden sejtünkben jelen vannak, de hatékony gátló fehérjék biztosítják, hogy csak szabályozott módon, a szükséges időben és helyen lépjenek működésbe.

V. Az elhaló és az élő határfelülete
Szervezetünkben naponta óriási számban halnak el természetes módon sejtek. Ezeket el kell távolítani, illetve építőanyagaikat újra hasznosítjuk. A bekebelezésre és lebontásra sejtek szakosodtak, de bármelyik sejt képes a feladatot elvégezni. Az élő-elhaló határfelület molekuláris ellenőrzésére igen nagy erőket mozgósítunk, hogy megelőzzük a gyulladást, a pusztító immunválasz kialakulását.

VI. Az apoptózis meghatározza a sejtpopulációk nagyságát
Mi történik, ha az elhaló és születő sejtek száma nincs egyensúlyban? Az apoptózis szabályozásának felborulása mai ismereteink szerint igen sokfajta kóros folyamat, betegség kialakulásában játszik szerepet. A sejthalál-molekulák terápiás célpontok lettek az orvostudomány kezében.

VII. A sejthalál társadalomfilozófiája, művészete
A természetes sejthalál az élettudományok egyik legfontosabb kutatási témájává vált. A kutatók hosszútávú elképzeléseit olykor azonban a művészet is befolyásolja.

tovább