Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz I. világháború hiába ért véget 1918 novemberében, Európában továbbra sem stabilizálódott a politikai helyzet. Sok országban forradalmak hozták el az államforma váltást.
A világégést követően Magyarországon sem volt a legpozitívabb a jövőkép. A társadalmi feszültségeket tovább mélyítette a háború, amely nem csak traumatikus volt, de egyfajta kulturális sokként is érte az embereket.
Forradalmak korszaka
Magyarországon 1918 október végén kezdődött el az őszirózsás forradalom. Károlyi Mihályt még miniszterelnöknek nevezte ki IV. Károly, aki felesküdött a királyra, majd másnap már a népre. Kevesebb, mint egy hónappal később pedig kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. Károlyi azonban nem bizonyult a legmegfelelőbb politikusnak, ugyanis sok diplomáciai és politikai hibát is vétett.
Mindeközben megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, melynek irányítója Kun Béla lett. A férfi Oroszországból tért haza, ahol korábban hadifogolyként tartózkodott, és komoly ismereteket szerzett a bolsevizmus ideológiájáról.
Károlyi Mihálynak nem csak az ellenzéke okozott nehézséget, hanem saját pártja is, illetve a külpolitikai fenyegetettség is folyamatosan erősödött. Az irányítás egyre inkább kezdett kicsúszni a miniszterelnökből időközben köztársasági elnökké vált Károlyi kezei közül.
Bár az ideológia mindig dicsőséges forradalmat hirdetett, ezzel szemben puccsra került sor, amellyel 1919. március 21-én megszületett a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság.
Káosz közepette
A tanácsköztársaság kikiáltásával szovjet típusú rendszert kezdtek kiépíteni. Ennek értelmében a Forradalmi Kormányzótanács vette át a hatalmat, amelynek élén gyakorlatban Kun Béla állt, aki személyesen Leninnel is tartotta a kapcsolatot.
Radikálisan átalakították az államszervezetet, például az igazságszolgáltatás terén forradalmi törvényszékeket hoztak létre. Élükre azonban nem hozzáértő, tanulatlan embereket neveztek ki, az számított, hogy a párthoz és az ideológiához hűségesek legyenek, így nekik kedvezően hozzanak ítéletet. Megkísérelték a földosztás folytatását, amit még Károlyi Mihály kezdett el. Számtalan új szabályt is hozott a kommunista vezetőség, többek között bevezették alkoholtilalmat is.
A kommunista hatalomátvétel nemzetközi viszonylatban sem hozott sok jót Magyarország számára, hiszen egész Európa rettegett a kommunizmus terjedésétől. További problémát jelentett az, hogy katonai konfliktusokra is sor került a demarkációs vonalak átlépésével, ami a béketárgyalásoknál nem vetett jó fényt az amúgy is vesztes országra.
A rendőrséget, csendőrséget felváltotta a Vörös Őrség, akiket több szervezet, például az úgynevezett "Lenin-fiúk" segítettek a lakosság terrorban tartásában. Hatalmuk biztosításához szükség volt rájuk, ugyanis a kommunisták nem számolhattak a társadalom támogatásával, ugyanis nem szavazás útján ragadták meg a hatalmat.
A katonai sikere ellenére a Clemenceau-jegyzék értelmében Kun Béla vállalta a felvidéki területek feladását a románok Tiszántúlról való kivonulásáért cserében. A belpolitikai helyzet is fokozódott, ugyanis egyre több sztrájk, tüntetés vette kezdetét, részben az Antibolsevista Comité támogatásával. A tanácsköztársaság már nem tudta kezelni a kaotikus állapotot.
1919. augusztus 1-jén bukott meg a tanácsköztársaság, az ország irányítását a szocialistáknak adták át, akik szintén rövidesen a lemondás mellett döntöttek. A hatalmat így a Horthy Miklós és Bethlen István féle vezetés vette át. A vörösterrort a fehérterror váltotta fel: sokan kompromittálódtak a tanácsköztársaság idején vállalt szerepük miatt, legyen az akár valamilyen pozícióra való kinevezés elfogadása, vagy komolyabb szerepvállalás. Azonban későbbiekben az ország jogi helyzete is megszilárdult, és a Horthy-korszak egyfajta stabilitást hozott az embereknek, amire évek óta vártak.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
