A császár feleséget keres
Ferenc József (1830-1916) uralkodása kezdetén a legfontosabb feladata a magyar szabadságharc leverése volt, amelyet 1849 nyarán orosz segítséggel vitt véghez. Ennek a negatív képnek a javítása, valamint kora is indokolttá tette, hogy mielőbb megházasodjon. Ferenc Józsefnek, mint császárnak joga volt magának döntenie a leendő felesége személyéről.
A Habsburg-ház fejeként azonban mégis korlátozottak voltak a lehetőségei, a menyasszonynak hozzá hasonlóan katolikus királyi családból kellett származnia, sőt a politikai érdekeknek megfelelően lehetőleg német nyelvterületről. Édesanyja, Zsófia főhercegné nemcsak egyéb döntéseiben, hanem ebben a választásában is fontos szerepet játszott, mivel saját, Wittelsbach rokonságának hajadon hercegnőit javasolta fiának.
Az első kiszemelt – aki a feltételeknek megfelelt –, anyai első unokatestvére, Mária Szidónia (1834-1862) szász hercegnő volt, aki drezdai találkozásuk alkalmával nem bűvölte el az ifjú császárt.
Ezután Berlinbe utazott a porosz szövetség megszilárdítása érdekében, de valójában anyai nagynénje unokahúgára, Annára (1836-1918) volt kíváncsi. Ferenc Józsefnek meg is tetszett a porosz hercegnő, azonban őt addigra már eljegyezték mással, amit még a császár kedvéért sem bontottak fel.
„Ausztria császárát nem kosarazza ki az ember!”
1853-ban Zsófia főhercegné húgának, Ludovika bajor hercegnének már öt lánya volt, a legidősebb, Ilona („Nené” – 1834-1890) 19 évesen már bőven házasulandó korban volt és második lánya, a 15 éves Erzsébet („Sisi” – 1837-1898) is közel járt már ehhez. Anyjuk a legelőnyösebb házastársat szerette volna megtalálni, először is Ilona számára.
Zsófia főhercegné 1853. augusztus 16-ra hívta meg őket Bad Ischl-be, hogy részt vegyenek Ferenc József másnapi, 23. születésnapi ünnepségén. Ludovika nemcsak Ilonát, hanem Erzsébetet is magával vitte. A találkozó célja teljesen világos volt a jelenlévők számára: Ferenc József és Ilona megismerkedése.
Bad Ischl-ben viszont a császárt teljesen elbűvölte Erzsébet, akit szebbnek, kedvesebbnek látott, mint nővérét. A másnapi, augusztus 17-i bálon Ferenc József a cotillon csokor átadásával kinyilvánította mindenki számára, hogy Sisit kívánja feleségül venni.
A döntés mindenkit meglepett. Sisi nem értette meg azonnal a szándékot, csupán kedves gesztusnak, de mégis zavarba ejtőnek tartotta. Sisi részéről visszautasításról természetesen szó sem lehetett, hiszen ahogy Ludovika hercegné mondta: „Ausztria császárát nem kosarazza ki az ember!”
A hivatalos lánykérés másnap történt meg abban a szállodában, ahol Erzsébet az édesanyjával és nővérével megszállt. Augusztus 19-én Sisi első nyilvános szereplésének tett eleget, amikor Bad Ischl templomában Ferenc József bemutatta őt, mint a leendő császárnét. Erzsébet már akkor sem élvezte a figyelmet, meg is rémítette.
Az eljegyzés után
Visszatérve Bajorországba minden Erzsébet felkészítéséről szólt, hiszen sem életkorából, sem rangjából adódóan nem a császárság élére nevelték. Rengeteg tanórán kellett részt vennie. Főleg a francia nyelvet kellett elsajátítania, hiszen az volt az arisztokrácia társalgási nyelve. Emellett a horvátot, az olaszt és a csehet is, mert ezek a népek teljesen vagy részben az Osztrák Birodalomhoz tartoztak.
Ekkor Sisi már néhány magyar szót is megtanult. Az etikett mellett kiemelt szerepet kapott a Habsburg Birodalom történelme, amelyre Majláth János magyar gróf oktatta és valószínűleg ő váltotta ki belőle a Magyarország iránti szimpátiát.
Erzsébetnek leánybúcsúja is volt, amelynek során sírva köszönt el a rokonoktól, a személyzettől és gyermekkora helyszíneitől. Már ekkor is nagyon félt a rá váró új élettől, a feladatoktól és kötelezettségektől.
Félénk kislányból Ausztria császárnéja
Az esküvői szertartásra 1854. április 24-én este 7 órakor került sor a bécsi Ágoston-templomban, amelyet Josef Othmar von Rauscher hercegprímás celebrált.
Az esküvői ünnepségek még napokig tartottak nemcsak az arisztokrácia, hanem a nép számára is. Ebből az alkalomból a császár teljes vagy részleges kegyelemben részesített elítélteket, azonban mégsem ez az esküvő és ez a gesztus hozta el imázsának helyreállítását, hanem a felesége személye.
Ferenc Józsefet engedelemre nevelték és ő engedelmeskedett is az anyja, Zsófia főhercegné által hangoztatott Habsburg házasságpolitikának: „Míg mások háborúznak, te, boldog Ausztria, házasodj!" A császár és Sisi kapcsolata valóban érzelmeken alapult, később mégis boldogtalanná vált különböző természetük és érdeklődésük, valamint a bécsi udvar feszélyező légköre miatt.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.