Német felderítőgép az orosz határnál, még tovább húzódhat a háború
2023. április 13. 04:26
Magyarország területére 2023. április 12-én az ukrán-magyar határszakaszon 4846 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5753 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 82 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 12-én 63 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.
Az Egyesült Királyság további 400 millió font (500 millió dollár) garantált hitelt ígért Ukrajnának, így az idei teljes költségvetési támogatás csaknem 900 millió fontra (1 milliárd dollárra) nőtt. A pénzből az egyéb állami szolgáltatások mellett a kórházak és iskolák költségeit is fedezni fogják – közölte a brit kincstár.
A kincstár közölte, hogy az Egyesült Királyság közös konferenciát rendez Ukrajnával, hogy mobilizálja a magánszektor befektetéseit az országban.
Az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Ügynökségétől kiszivárgott dokumentumok szerint kétszer annyi orosz katona halhatott meg a háborúban, mint ukrán.
354 ezerre becsülik a háború miatt összesen meghalt vagy megsebesült katonák számát. A dokumentumok szerint az áldozatok száma körülbelül tízszer akkora, mint amit Moszkva vagy Kijev elismer. Az orosz sebesültek számát 154-180 ezer közé teszik, az orosz halottakét 35-43 ezer közé. Ukrán sebesültből 109-113 ezer lehet, ukrán halottból pedig 15-17 ezer - a becslés szerint.
Az adatok hitelességét független forrásnak nem sikerült ellenőriznie, egyes országok megkérdőjelezték azok valódiságát.
Két amerikai zsoldos halt meg Ukrajnában – írja a Daily Beast. A kiadvány arról számolt be, hogy az egyikük - Edward Walter Wilton - meggyilkolásával kapcsolatos információk "oroszbarát bloggerek" körében jelentek meg. Azt jelentették, hogy az artemovszki csatákban halt meg. Wilton rokona megerősítette a férfi halálát, de nem kívánt részleteket közölni.
A kiadvány szerint Wilton mellett az egykori tengerészgyalogos Grady Kerpasit is megölték Ukrajnában. A halálával kapcsolatos információkat a GoFundMe közösségi finanszírozási platformon tették közzé a családja nevében. A zsoldos felesége megerősítette, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma tartja a kapcsolatot a családdal - írja a RIA Novosztyi.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy erői csapást mértek az ukrán hadsereg tartalékaira, megpróbálva áttörni Bahmutban. Azt is állították, hogy az orosz Wagner zsoldoscsoport harcosai újabb három háztömböt foglaltak el, amikor megpróbálták átvenni az irányítást a város felett. Az orosz állításokat független források nem tudták ellenőrizni.
A háború jóval 2023 vége után is elhúzódhat – derül ki az állítólagos amerikai hírszerzési dokumentumokból, amelyeket az interneten közzétettek. A február 23-án készült értékelés szerint Oroszország nem valószínű, hogy az idei évben elfoglalja a Donbász régió egészét keleten, ehelyett holtpontra juthatnak a harcok.
Független forrás nem tudta ellenőrizni a dokumentumokat, és egyes országok, köztük Oroszország és Ukrajna megkérdőjelezték azok valódiságát, míg amerikai tisztviselők szerint úgy tűnik, hogy néhány fájlt megváltoztattak.
Oroszország szigorította a hadkötelezettségre vonatkozó törvényét, beleértve az elektronikus katonai okmányok bevezetését, mielőtt az elkövetkező hetekben széles körben várt ukrán ellentámadást hajt végre. A parlament alsó- és felsőháza meghozta azokat a jogszabályokat, amelyek jelentősen megnehezítik az oroszok számára a hadkötelezettség alóli kibújást, miközben automatikusan megtiltják a nyilvántartott sorkatonáknak az ország elhagyását.
Moszkva közölte, hogy egy orosz vadászgép kísért egy német felderítőgépet, amely megközelítette az orosz határt. A német haditengerészet járőrrepülőgépét a kísérőrepülőgép vezette a Balti-tenger felett a védelmi minisztérium szerint. A közlemény szerint a P-3C Orion repülőgép nem lépte át az orosz határt.
Oroszország és a NATO összecsapásának fokozott kockázatáról beszélt az orosz külügyminiszter-helyettes. Alekszandr Gusko az Izvesztija című lapnak adott interjúban azt mondta: "A kockázatok sajnos nőnek. Ezt mindenki megérti."
A legszembetűnőbb példaként a balti térség helyzetét említette, amely a NATO közös erőfeszítései révén nyugodt térségből a "katonai rivalizálás zónájává" változott. Oroszország minden lehetséges módon megpróbálta normalizálni a balti-tengeri helyzetet, de az észak-atlanti szövetség egyik javaslatot sem vette figyelembe - jegyezte meg Grusko.
Véleménye szerint az Oroszország és a NATO érintkezési vonalának 1200 kilométerrel történő meghosszabbítása Finnország katonai szövetségbe lépésével "sokszorosára növeli az ütközés kockázatát" - idézte Gruskót a RIA Novosztyi.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankcionált egy félkatonai szervezetet. A Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterhez köthető "Patriot" zsoldos egységet vették célba, amely a Wagner-csoport alternatívája lehet. A brit védelmi minisztérium a múlt héten közölte, hogy az orosz katonai vezetők ki akarják szorítani a Wagner-csoportot, mert vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin a háború kezdete óta kritizálja a taktikájukat.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint a szankciók egy kínai székhelyű műholdkép-kereskedő cégre is kiterjednek, amelyik Ukrajnáról készült fotókat értékesített. A katonai magáncégeket sújtó szankciók így 20 ország 120 emberére és szervezetére vonatkoznak.
Az Egyesült Államok továbbra sem adott engedélyt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter különgépének, hogy New Yorkba utazhasson az áprilisi ENSZ-rendezvényekre, és nem biztosított vízumot a delegációnak – mondta Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet.
"A vízumkiadás elmulasztása az Egyesült Államok, mint az ENSZ székhelyének otthont adó ország kötelezettségeinek megszegését jelenti, ami akadályozza a világszervezet megfelelő, teljes értékű működését" – idézi a diplomatát a RIA Novosztyi.
Orosz diplomaták évek óta felhívják a figyelmet arra, hogy nehéz amerikai vízumot szerezni az ENSZ különböző szerveiben való munkához. Április 1-től Oroszország látja el az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki teendőit.
A Krím-félsziget oroszok által kinevezett vezetője szerint biztonsági okokból lemondták a győzelem napjára tervezett ünnepségeket. Szergej Akszjonov szerint hagyományosan május 1-jén, a munka ünnepén rendeztek ünnepi felvonulásokat, ahol megemlékeztek a Szovjetunió náci Németország felett aratott második világháborús győzelméről is.
Azt mondta, a lemondott ünnepségek ellenére "veteránjaink nem maradnak figyelem nélkül". A helyi hatóságok képviselői mindenképpen felkeresik őket és gratulálnak nekik május 9-én, a győzelem napján.
Noha Kijev azt szerette volna elérni, hogy az Egyesült Királyság Typhoon vadászgépekkel lássa el Ukrajnát, a londoni döntéshozók úgy látták, nincs elég tartalékuk, túl sokáig tartana az ukrán pilóták kiképzése a típusra, és a vadászrepülők átadása tovább fokozná a harci konfliktust.
Ehelyett fegyvertelen, több éve nyugdíjazott egykori haditengerészeti Sea King helikoptereket adnak át Kijevnek. Az egyik gép már az 1982-es falklandi konfliktus idején is szolgált. Hogy az ukrán haditengerészetnél mennyire elégedettek a gépekkel, arról a BBC helyszíni riportban számolt be.
Dél-Korea állítólag beleegyezett abba, hogy 500 000 lövedéket ad "kölcsön" az Egyesült Államoknak, miközben Szöul megpróbálja minimalizálni annak lehetőségét, hogy a lőszer Ukrajnába kerüljön – ez a lépés hazai bírálatokat válthat ki Yoon Suk-yeol elnökkel szemben.
Az orosz hatóságok azonosítottak egy újabb gyanúsítottat a szentpétervári kávézóban történt merényletben, amelyben meghalt egy ismert háborúpárti katonai blogger, Vlagyimir Tatarszkij – írta a TASZSZ.
Az oroszok szerint a merényletet egy ukrán „szabotázs- és terroristacsoport" egyik tagja, az 1987-es születésű Jurij Deniszov készítette elő, aki közvetítőkön keresztül juttatta el a mellszoborba rejtett robbanószerkezetet a kávézóba.
Az oroszok az elmúlt 24 órában kilenc ukrán régiót támadtak, ezekben négy civil meghalt, öten megsebesültek – írta a helyi hatóságokra hivatkozva a Kyiv Independent.
Az Energoatom ukrán atomenergetikai vállalat közleményében azt állította, hogy orosz akna robbant a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktorának közelében. A vállalat szerint a robbanást az erőmű több dolgozója hallotta, az oroszok azonban megpróbálták lecsillapítani a munkásokat, és gyorsan eltüntetni a nyomokat, hogy a NAÜ szakértői ne lássák. Károkról nincs információ.
Európa legnagyobb atomerőműve 2022 márciusa óta orosz kézen van, mind Ukrajna, mind Oroszország azt állítja, hogy a másik fél lövi az erőművet, amivel nukleáris balesetet kockáztat. (The Guardian)
A norvég külügyminisztérium bejelentette, hogy kiutasít 15 orosz nagykövetségi tisztviselőt Oslóból, akik szerintük aktív hírszerző tisztek valójában. A minisztérium közleményében ezt írta, a kormány döntése válasz az Európában megváltozott biztonsági helyzetre, amely az Oroszországból érkező hírszerzési fenyegetés növekedéséhez vezetett. Az érintett tiszteknek "rövidesen el kell hagyniuk Norvégiát" - tették hozzá. (The Guardian)
Minden ukrán városnak és a Krímnek is újra Ukrajna részévé kell lennie, a valódi béke az ország határainak visszaállításával jöhet létre - jelentette ki csütörtökön Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter a bukaresti biztonságpolitikai konferencián.
A Kreml cáfolta azt a jelentést, amely szerint Vlagyimir Putyin személyesen hagyta jóvá Evan Gershkovich, a Wall Street Journal Oroszországban bebörtönzött riporterének letartóztatását.
A Bloomberg meg nem nevezett forrásokra hivatkozva írta azt, hogy az orosz elnök személyesen döntött az ügyben.
Dmitro Kuleba szerint a Fekete-tenger térségének meghatározó szerepe van abban, hogy Európa a béke helye legyen, ezért eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger - a Balti-tengerhez hasonlóan - "NATO-tengerré" váljon.
Kuleba kifejtette: miközben a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak mindig is volt egy agresszív és megtorló terve. Az ukrán külügyminiszter nagyobb NATO szerepvállalást szorgalmazott a Fekete-tengeren, és leszögezte: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, valódi békét csak országa nemzetközileg elismert határainak helyreállításával tart lehetségesnek. (MTI)
Újabb 169 aggregátor érkezett Ukrajnába az Európai Unió magánadományozási rendszerén keresztül koordinált rendkívüli támogatás révén, ezzel együtt immár több mint háromezer, villamosenergia-termelésre alkalmas berendezést kapott a megtámadott ország - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.
Közölték: az 1,95 millió euró (mintegy 780 millió forint) értékű eszközadományt az ausztrál Minderoo Alapítvány ajánlotta fel, majd az unió rescEU programjában résztvevő lengyelországi energiaközponton keresztül szállították Ukrajnába.
Az EU ez idáig legkevesebb háromezer áramtermelő berendezés szállítását és átadását koordinálta. Az eszközöket az uniós tagállamok mellett a magánszektor és unión kívüli országok adományozták.
A támogatás a kisebb méretű, önálló háztartások áramellátására alkalmas aggregátor mellett nagyteljesítményű berendezéseket is tartalmaz, amelyek középületek, valamint kórházak és lakónegyedek központi fűtésének működtetésére is alkalmasak - tájékoztattak.
Lengyelország támogatni fogja a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmány felmondását - jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlament alsóházában, bemutatva a lengyel külpolitika idei céljait.
A mintegy két órás beszédében Rau, utalva az ukrajnai háborúra, kiemelte: a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt jóvá kell hagyni a szövetséges erők új modelljét, amely a NATO területének védelmét biztosítaná az agresszió első napjától.
"Sem az észak-atlanti szövetség, sem egyes tagállamai nem érezhetik úgy, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány korlátozza őket a fegyveres erők telepítéséről hozott döntésekben", Oroszország ugyanis felrúgta a dokumentumban foglalt legfontosabb vállalásait - hangsúlyozta Rau.
Bejelentette: Lengyelország támogatni fogja az alapokmány felmondására irányuló javaslatokat.
Egy ukrán férfi felgyújtotta magát csütörtökön Krakkóban az ukrán konzulátus előtt, állapota válságos - közölte a lengyel média a helyi hatóságok beszámolója alapján.
A 63 éves férfi a konzulátus előtt várakozó ügyfelek közé állt be csütörtök reggel, majd egy idő után ukrán nyelven jelszavakat kezdett kiabálni.
Az RMF FM lengyel rádió szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy hazatérésre, valamint az oroszokkal szembeni harcra buzdította a jelenlévőket. A Polsat News lengyel hírtelevízió viszont úgy értesült, hogy a konzulátuson dolgozó diplomatákat vádolta anyagi helyzete miatt.
A Fekete-tenger soha nem lesz a "NATO tengere", helyette meg kell maradnia az együttműködés és a kölcsönhatás tengerének valamennyi part menti állam számára - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
A Kreml szóvivője Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek a bukaresti Fekete-tengeri Biztonsági Konferencián kifejtett elképzelését kommentálta, amelynek értelmében a Fekete-tengert demilitarizálni és egyúttal "NATO-tengerré" kell tenni.
"A Fekete-tenger soha nem lesz NATO-tenger, ez egy közös tenger" - nyilatkozott Peszkov.
Mint mondta, meg kell maradnia minden part menti állam számára az együttműködés, a kölcsönhatás és a biztonság tengerének.
"Méghozzá ennek a biztonságnak oszthatatlannak kell lennie" - hangsúlyozta.
Lengyelország az amerikai Abrams harckocsik európai karbantartó- és szolgáltatóközpontja szeretne lenni, amire jó esély mutatkozik - jelentette ki egyesült államokbeli hivatalos látogatásán a lengyel miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki az Alabama állambeli Annistonban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: azon dolgoznak, hogy "Lengyelországban kapjon helyet az Abrams harckocsik európai kiszolgálóközpontja, amely képes fenntartani az eszközök harcképességét".
A lengyel miniszterelnök csütörtökig tartó látogatása során tárgyalt Kamala Harris alelnökkel, valamint különböző amerikai hadiipari vállalkozások képviselőivel is találkozott.
Az alelnökkel folytatott megbeszélése előtt Mateusz Morawiecki emlékeztetett, hogy Lengyelország új, korszerű Abrams harckocsikat és F-35-ös vadászrepülőgépeket, valamint HIMARS önjáró rakétatüzérségi eszközöket vásárol az Egyesült Államoktól.
Berlin csütörtökön engedélyezte Lengyelországnak, hogy továbbadjon Ukrajnának öt olyan MiG-29-es harci repülőgépet, amelyek még a Német Demokratikus Köztársaság egykori állományából származtak.
Boris Pistorius német védelmi miniszter, aki jelenleg Maliban tesz látogatást az ott állomásozó német erőknél, közleményben üdvözölte a kormány aznapi döntését. "Ez bizonyítja, hogy Németországra lehet számítani" - hangsúlyozta.
Olyan harci repülőgépek továbbadásáról van szó, amelyeket Németország 2003-ban engedett át Lengyelországnak.
A Bundeswehr (a német hadsereg) a gépeket a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Néphadseregének állományából "örökölte". A vonatkozó megállapodások értelmében Lengyelország csak német hozzájárulással adhatja tovább a harci repülőgépeket harmadik félnek.