Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Európa jövőjével foglalkozó konventben az úgynevezett hasonlóan gondolkodó országok kormányképviselői arra készülnek, hogy valamilyen formában közös választ adnak az elnökségnek az intézményi rend átalakításáról előterjesztett javaslataira - mondta az MTI-nek pénteken Balázs Péter külgazdasági és integrációs kérdésekért felelős államtitkár, a kormány konventküldötte.
E csoporthoz azok a jelenlegi és jövőbeli kisebb és közepes tagországok tartoznak, amelyek hasonló felfogást vallanak az unió intézményi reformjairól, például ellenzik az EU állandó elnöki tisztségének a nagyobbak által szorgalmazott - és az elnökségi javaslatok között is szereplő - megteremtését. Legutóbb a csatlakozási szerződés aláírása alkalmából a múlt héten tartott athéni csúcsértekezleten egyeztettek, kötetlen keretek között.
Az intézményi rend átalakítását illetően az elnökség javaslatainak csütörtöki előterjesztésével az eddigieknél is élesebben rajzolódnak ki a két országcsoport közötti nézetkülönbségek. Felmerültek olyan aggodalmak is, hogy ha a "hasonlóan gondolkodó országok" most közös választ adnak a javaslatokra, azzal csak még inkább megmerevítik a frontokat, nehezítve ezzel a mindeki számára megfelelő kompromisszumok megtalálását.
Az államtitkár szerint azonban nem áll fenn ilyen veszély. A hasonlóan gondolkodók ugyanis nem ellenpozíciót kívánnak kialakítani, hanem kezdettől fogva olyan tárgyalási javaslatok előkészítésére törekszenek, amelyek alapján egyetértésre juthatnak a nagyobb tagállamokkal. Minden ilyen fellépés célja a nyitás, a kompromisszumok elérése - mondta Balázs Péter.
Még nem dőlt el, pontosan milyen formát ölt majd a hasonlóan gondolkodók fellépése, vagyis módosító indítványokat fogalmaznak-e meg, esetleg újabb javaslatokat terjesztenek elő. A tanácskozó gyűlés munkájának mostani szakaszában azonban már mindenképpen csak a nagyobb közös akcióknak van esélye a sikerre - fűzte hozzá.
A konvent plenáris ülésén pénteken már nem folytatódott a legutóbbi elnökségi javaslatok körüli vita, hanem a küldöttek az eredeti napirenden szereplő kérdésekről, köztük az unió közvetlen környezetével és szomszédságpolitikájával, illetve az uniós tagság feltételeivel kapcsolatos alkotmánycikkekről fejtették ki álláspontjukat.
Felszólalásában az államtitkár visszatért arra a korábban már felvetett módosító javaslatára, amely szerint az alkotmányos szerződésben az uniós tagság koppenhágai kritériumainak is helyet kellene kapniuk. Annál is inkább, mert ha a Római Szerződés erre vonatkozó előírását tartanák meg, amely szerint a közös értékeket elfogadó európai országok kérhetik felvételüket, akkor ennek alapján - a jövőre csatlakozó országokat leszámítva - nem kevesebb mint 19 ország pályázhatna az uniós tagságra. (Igaz, ebben benne van a három jelenlegi tagjelölt is.)
Balázs Péter szerint a kiválasztási kritériumok erősítése érdekében legalább azzal ki kellene egészíteni a feltételeket, hogy az EU-tagságra törekvő ország tagja legyen az Európa Tanácsnak és a Kereskedelmi Világszervezetnek is.
