Szaddám arzenálját kérik számon Blairen és Bushon

Újabb indulatokat kelt az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló vita Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. Mindkét országban felmerült ugyanis, hogy a vezetés eltorzította a Szaddám Huszein állítólagos fegyverarzenáljáról szóló beszámolókat, hogy így állítsa a háború mellé a közvéleményt. Blair azt ígéri: bizonyítani fogják a fegyverek meglétét, egyelőre azonban csak annyi bizonyos, hogy az Irakban vizsgálódó szövetségesek nem találják a nyomát a tiltott eszközöknek.

Az iraki tömegpusztító fegyverek ügye nemcsak Nagy-Britanniában, hanem az Egyesült Államokban is vihar kavart. Demokrata és republikánus politikusok egyaránt olyan nyilatkozatokat tettek, hogy tartanak attól, a háborút igazoló érvek - Bagdad kapcsolata a nemzetközi terrorizmussal és Szaddám tiltott fegyverei - valótlan vagy eltúlzott információkon alapultak. A szenátus és a képviselőház ezért meghallgatásokat tervez az ügyben. A brit Times szerint a képviselők levelet is írtak George Tenet CIA-igazgatónak, amelyben arra kérik, július elsejéig számoljon be arról, hogyan kezelték az iraki fegyverarzenállal kapcsolatos hírszerzési információkat.

Rumsfeld külön hírszerzést működtetett

A Times közlése szerint a Szaddám Huszein volt iraki elnök rezsimjére vonatkozó terhelő információk összegyűjtésével nem is elsősorban a CIA, hanem a Rumsfeld által létrehozott Különleges Tervek Hivatala foglalkozott. Ezt a Pentagonon belül működő irodát a Times által háborúpártiként jellemzett Paul Wolfovitz, Rumsfeld helyettese irányította. Ez a CIA-val és a Pentagon hírszerző ügynökségével egyaránt konkuráló hivatal ugyanakkor főként Ahmed Csalabitól, az Irakból száműzött ellenzéki vezetőtől szerezte értesüléseit.

Patrick Lang, a Pentagon hírszerző ügynökségének volt igazgatója hetekkel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy a Különleges Tervek Hivatalának munkamódszerét az jellemezte, hogy azokat az információk azt emelték be tanulmányaikba, amelyek illeszkedtek Irakkal kapcsolatos koncepciójukba. Lang hozzátette: ez nem hírszerzési munkát, hanem egyszerű politikai propagandát jelent. A Pentagonban ugyanakkor határozottan tagadják, hogy manipulálták volna a tömegpusztító fegyverekre vonatkozó bizonyítékokat, és hogy egyoldalú információkat használtak volna fel.

Az Irak elleni háború indokairól beszélt a már említett Paul Wolfowitz a Vanity Fair című amerikai magazinnak adott interjújában is. Ebben az amerikai védelmi miniszterhelyettes elismerte, hogy nem az állítólagos tömegpusztító fegyverarzenál volt a háború elindításának legfőbb oka. Wolfowitz közölte, hogy az iraki inváziónak volt egy másik, "csaknem észrevétlen, mégis óriási jelentőségű" oka: Szaddám Huszein elnök megbuktatása lehetővé tette az Egyesült Államoknak, hogy visszavonja haderőit Szaúd-Arábiából, és ezzel levegyék a királyságról az al-Kaida terroristahálózat fenyegetésének terhét.

"Ez az egyszerű lépés önmagában megnyitja az ajtót" egy békésebb Közel-Kelet előtt - jelentette ki Wolfowitz. A miniszter-helyettes azt mondta, hogy soha nem a tömegpusztító fegyverek kérdése volt a háború fő oka az Egyesült Államok számára. Ugyanakkor "bürokratikus okokból" Washington mégis ezt választotta, mert "ez volt az egyetlen ok, amelyben mindenki egyetérthetett" - tette hozzá.