Indonézia - kompromisszum a hadsereg parlamenti képviseletéről



Indonéziában a muzulmánok támogatta fő ellenzéki párt, a Fejlesztés Egyesített Pártja (PPP) szerdán elfogadta azt a kompromisszumot, amelyet a kormányzó Golkar párt és a hadsereg kötött arról, hogy az 500 tagú parlamentben az eddigi 75 helyett 38 képviselői helyet tartsanak fönn a hadsereg számára.

Ez volt az utolsó nagyobb akadály azoknak az új politikai törvényeknek a megalkotása előtt, amelyekkel a június 7-re kiírt, immár demokratikusabb általános választásokra készül az ázsiai ország. A PPP azt szerette volna, ha kevesebb hely jut a katonáknak. A kormány csütörtökig adott időt a parlamentnek arra, hogy elfogadja az új törvényeket. Ha ez addig nem sikerül, akkor a választásokat el kell halasztani, ami viszont elemzők szerint újabb zavargások előidézője lehet. Suharto elnök tavaly májusi bukása óta a diákok tüntetéseiken azt is rendszeresen követelték, hogy a hadseregnek egyetlen képviselője se legyen a törvényhozásban. A parlamenti frakciók abban is megállapodtak szerdán, hogy a legmagasabb törvényhozói testület, a Népi Konzultatív Tanács létszámát 1000-ről 700-ra csökkentik, amelyből 200-at a kormány nevez ki, a többi pedig parlamenti képviselő. Wiranto tábornok, a hadsereg főparancsnoka kérte Suhartót, hogy befolyása révén érje el, hívei ne szítsák az erőszakot az országban - jelentette a Jakarta Post napilap. Az országban eluralkodott gyűlölködés és erőszak legutóbbi megnyilvánulása volt, hogy a múlt héten Ambon szigetén muzulmánok és katolikusok egymás elleni öldöklésében a legfrissebb adatok szerint meghalt 50 ember. 15 év óta ez volt a vallási gyűlölködésből fakadó legnagyobb tömegmészárlás. Mind muzulmán, mind katolikus vallási vezetők és sokan a közvéleményből is azt gyanítják, hogy a vérontás a politikai elit, Suharto hívei mesterkedésének következménye. Mások között Abdurrahman Wahid, az ország legnagyobb muzulmán szervezetének vezetője is felszólította Wirantót, hogy hozza nyilvánosságra, kik szítják a gyűlölködést. Jusuf Habibie államfő rendelettel megszüntette a mintegy 4,1 millió közalkalmazott párttagságát a Golkarban, megtiltotta, hogy részt vegyenek bármely párt végrehajtó testületében. A rendelet az AP szerint nagy csapás a Golkar támogatottságára nézve. Suharto uralma idején a közalkalmazottaknak kötelező volt a Golkarra szavazni. Ez a legutóbbi, 1997-es választásokon több mint 70 százalékos győzelmet biztosított a pártnak.
(MTI)