Irak - BT ülése



A Biztonsági Tanács szerdán zárt ajtók mögött két órán át tanácskozott arról a kanadai javaslatról, amelynek az alapján bizottságokat hoznának létre, hogy megvizsgálják és értékeljék az iraki leszerelés és a humanitárius körülmények, valamint az Irak által Kuvaittól elrabolt levéltári iratok, anyagi javak és hadifoglyok sorsa terén kialakult helyzetet.

Az egyszerű eljárási kérdés címszó alatt a múlt héten beterjesztett kanadai kezdeményezést a BT tagállamai kedvezően fogadták, de a megbeszélésen kiderült, hogy elfogadásának több akadálya is van. Az iraki válság kezelésében mélyen megosztott BT-tagok nem tudtak dűlőre jutni abban, hogy kiket válasszanak be a szóban forgó csoportokba és elsősorban is a leszereléssel foglalkozó bizottság tagjai közé. Másrészt Oroszország, Kína és Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy határozzák meg az értékelés céljait, mielőtt elfogadnák a kanadai javaslatot egészében. A BT soros elnöki tisztét betöltő brazil nagykövet, Celso Amorim közölte, hogy a következő két napban kétoldalú találkozók keretében megpróbálja előremozdítani az általa konstruktívnak ítélt javaslat ügyét. Elfogadása esetén a kanadai indítvány megvalósítása lenne az első hivatalos lépés, amelyet a Biztonsági Tanács az Irak ellen intézett decemberi amerikai-brit légicsapás-sorozat óta megtesz. A kanadai indítvány nem érinti az iraki válság kezelésének két fő problémakörét: nevezetesen az Irakot több mint nyolc éve sújtó nemzetközi büntetőintézkedések esetleges feloldásának és a leszerelés további ellenőrzésének a kérdéseit. A BT állandó tagállamai közötti ellentétek mélységét jelzi, hogy a lényeget illetően csak szerény előrelépést jelentő kanadai javaslat ügyében sem tudtak dűlőre jutni. A Reuters jelentése szerint a Biztonsági Tanács hivatalos dokumentumaként mégis köröztetni fogja az iraki leszerelést ellenőrző különleges ENSZ-bizottság (UNSCOM) legutolsó jelentését. A Kína és Malajzia támogatását élvező Oroszország eddig ezt megakadályozta, ám a nem állandó tagállam Hollandia és Szlovénia - élve jogaival - kérte a több mint 200 oldalas dokumentum nyilvánosságra hozatalát.
(MTI)