A NATO főtitkára Koszovóról



Javier Solana NATO-főtitkárnak az a szilárd meggyőződése, hogy Koszovóban meg lehet akadályozni szabályos háború kitörését. "Koszovó nem lesz második Bosznia" - jelentette ki abban az interjúban, amely a La Vanguardia című barcelonai napilap vasárnapi számában látott napvilágot.

A NATO-főtitkár azzal számol, hogy a koszovói ellenfelek még képesek valamilyen megoldást találni. Kétségtelen tény azonban, hogy a NATO komolyan veszi a katonai beavatkozással való fenyegetését - mondta. Ha egy ilyen beavatkozás szükségessé válik, akkor ez a Biztonsági Tanács megfelelő határozata nélkül fog bekövetkezni, mert Oroszország és Kína vétót emelne - mondta Solana. A NATO-főtitkár végső soron szükségesnek tartja, hogy szárazföldi katonai alakulatok állomásozzanak Koszovóban. A szerbeket és a koszovói albánokat szükség esetén légitámadásokkal kell majd a nyugati követelések teljesítésére késztetni - jelentette ki Solana, aki azonban nem zárta ki annak szükségességét, hogy - ugyanúgy, miként ez Bosznia-Hercegovinában történt - katonákat is küldjenek a helyszínre. Solana véleménye szerint Oroszországnak is részt kellene vennie a többnemzetiségű haderőben. Mindamellett egyértelművé tette, hogy a NATO Oroszország ellenállása esetén is végrehajtja katonai terveit. Humanitárius indokok igazolhatják a beavatkozást egy szuverén állam belügyeibe - jelentette ki. Solana ismét Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt kárhoztatta a koszovói helyzet elmérgesedéséért. Jóllehet mindkét fél megsértette az októberben létrejött tűzszüneti megállapodást, a szerb tartomány autonómiájának megszüntetésével mégiscsak Milosevic idézte elő a konfliktus kirobbanását. Solana mindazonáltal figyelmeztette a nemzetközi államközösséget, hogy ne kardoskodjék Koszovó Jugoszláviától való elszakadása mellett. A független Koszovó végül elvezethet Nagy-Albánia létrejöttéig. Márpedig ez éppolyan vészterhes lenne, mint a Nagy-Szerbiára való törekvés, a boszniai háború kiváltója - mondta.
(MTI)