Václav Havel cseh államfő pénteken délután a prágai Hradzsinban ünnepélyes keretek között aláírta a Cseh Köztársaság NATO-hoz való csatlakozásának okmányait. Csehország ezzel teljesítette a NATO-csatlakozás összes formális feltételét.

Ugyanebben az időben Varsóban Aleksander Kwasniewski lengyel államfő is aláírta a megfelelő lengyel dokumentumokat. Prágát és Varsót ez alkalommal telehíd kötötte össze, s a két államelnök a televízió képernyőjén láthatta egymást. A cseh közszolgálati televízió riportere elmondta, hogy eredetileg Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak együtt kellett volna aláírniuk az okmányokat. Az egyidejű, hármas aláírás azonban a magyar államfő előre betervezett ázsiai útja miatt elmaradt. Havel az aláírás utáni rövid beszédében leszögezte: a most aláírt dokumentum "valóban történelmi jelentőségű". A NATO-tagság növeli Csehország biztonságát, de ugyanakkor komoly kötelezettséget is ró az országra. "Reményt ad nekünk, hogy országunk már sosem lesz, sosem válik egyetlen támadó áldozatává sem. Ugyanakkor kifejezi azt az egyértelmű elszánásunkat is, hogy közös felelősséget viseljünk a nemzetek szabadságáért, az emberi jogokért, a demokratikus értékekért és kontinensünk békéjéért" - mondta az államfő a cseh közszolgálati televízió és rádió által egyenes adásban közvetített ünnepélyen. Az ünnepségen számos vezető cseh politikus mellett jelen volt Vezér Zoltán prágai magyar nagykövet is. A prágai ünnepséget egy incidens is megzavarta: a dokumentum aláírása után egy újságíró-fotóriporter meggyújtott egy papírdarabot, amelyen egy NATO-embléma volt. Csehországban a lakosság mintegy 50-55 százaléka támogatja a NATO csatlakozást. A parlamenti pártok közül egyedül az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja ellenzi a csatlakozást. Miroslav Grebenícek pártelnök azonban nemrég bejelentette, hogy pártja tudomásul veszi a valóságot és részben módosítani fog álláspontján. Csehország, Magyarország és Lengyelország március 12-én válik hivatalosan a NATO-tagjává.
(MTI)