Elfogadták az Európai Unió reformcsomagját

Pénteken hajnalig tartó egyezkedés után elfogadták az Európai Unió 15 tagállamának állam-és kormányfői a szervezet belső reformját tartalmazó Agenda 2000 csomagtervet. "Az eredmény nem ideális, de jó kompromisszum" - minősítette az elfogadott dokumentumot Gerhard Schröder német kancellár.

Franciaország "félt" leginkább a tárgyalásoktól. Németország álláspontja ugyanis az volt, hogy Franciaország fizessen többet, csakúgy mint a többi gazdagabb ország, pl. Belgium és Olaszország.
Franciaország kicsikart bizonyos agrárkedvezményeket az Agenda 2000 programján belül – áll az újságíró elemzésében. Jacques Chirac elnök kijelentette: hazájának sikerült bizonyos követeléseit érvényre juttatnia az Agenda 2000 agrárfejezetében. Így például csak 2006-ban kezdődik az Unió tejpiacának megreformálása. Ugyancsak a francia ellenállás miatt nem fogadták el a kofinanszírozást. Ez azt jelentette volna, hogy a különféle agrártámogatásokat nem a brüsszeli központi költségvetésnek, hanem a tagállamok kormányainak kellett volna előteremteni.

Nagy-Britannia elérte fő célját, azaz megtartotta magának az évi 3, 2 milliárd eurós engedményt, amit még Margaret Thatcher csikart ki.

Spanyolország, Portugália, Görögország kisebb sikereket értek el, hiszen némileg több pénzt kapnak az infrasruktúrális és együttműködési alapokból, amelyek 213 milliárd eurót irányoznak elő 2000-2006 között.
Ez az összeg, kevesebb mint amit az EU-Bizottság javasolt, de több, mint amit a gazdagabb tagállámok előirányoztak.

Olaszország is jól járt, hisz tejtermékeit az eddiginél nagyobb kvótában értékesítheti.

Majd minden kisebb tagállam kapott valamilyen speciális támogatást.
A hosszú listán szerepelnek Svédország elmaradott területei (350 millió Euro), 500 millió a lisszaboniaknak, 500 millió észak-Írországnak, szintén 500 millió Hollandiának a munkanélküliség leküzdésére, és 450 millió Görögországnak.
(Reuters)

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek berlini csúcstalálkozóján jóváhagyott reformcsomag legfontosabb pontjai:
A mezőgazdasági költségvetés összege a 2000-06 közötti hétéves időszakban nem lehet több évi 40,5 milliárd eurónál, plusz évi két százalék az inflációra való tekintettel.
A gabonafélék közösségi ártámogatását két lépcsőben (2000-ben és 2001-ben) összesen 15 százalékkal, míg a marhahús ártámogatását 20 százalékkal csökkentik.
Az Európai Unió költségvetésén belül az úgynevezett kohéziós alapok összegét 18 milliárd euróval megemelik, így ebből az alapból - amely hivatalosan a közös európai fizetőeszköz bevezetésére való alkalmasságot szolgálja - a jogosult államok összesen 213 milliárd eurót vehetnek igénybe hét év alatt.
Az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó strukturális alapok összege 195 milliárd euró lesz 2000-06 között.
A berlini tanácskozás részvevői véglegesítették az unió bővítésével összefüggő pénzalapok összegét. Eszerint a leginkább rászorulónak tekintett 10 tagjelölt (köztük Magyarország) összesen 21,8 milliárd euróra számíthat hét év leforgása alatt. Ez az összeg a Phare-segélyből, az agrárfejlesztési alapból és a csatlakozásra felkészítő fejlesztési alapból tevődik össze.
Ezen felül külön keretet képez az az 58 milliárd euró, amely a már belépett új tagok által vehető igénybe (legkorábban 2002-től).
Ez az alap 12,4 milliárd eurót irányoz elő agrártámogatásra, és 39,58 milliárdot strukturális és kohéziós támogatások címén, amelyeknek célja azonos a régi EU-tagok által igényelhető, azonos elnevezésű alapokéval. Egyéb célokra 6 milliárd euró jut hét év alatt a tagjelölteknek.

Š Copyright Reuters Limited. Š Hungarian translation Origo. Minden jog fenntartva.
A jelen képernyő Reuters-tartalmának a Reuters írásbeli engedélye nélkül történő közzététele vagy terjesztése kifejezetten tilos.

Ajánló: