A NATO egyelőre nem indít szárazföldi akciót - Schröder Magyarországot bírálja?<br/>

Madeleine Albright amerikai külügyminiszter és Javier Solana NATO-főtitkár amerikai tévéállomásoknak adott vasárnapi nyilatkozataikban egybehangzóan azt állították, hogy nincs napirenden a NATO szárazföldi erőinek Koszovóba küldése, de egyikük sem zárta ki határozottan, hogy később felmerülhet ilyen eshetőség.

Albright az ABC hálózatnak, Solana a Fox televíziónak nyilatkozott. A külügyminiszter-asszony szerint a szövetségesek elemezték, milyen következményekkel járhatna a szárazföldi csapatok alkalmazása, és jelenleg nem terveznek ilyen lépést. "De - tette hozzá - a helyzetelemzést gyorsan lehet igazítani a friss fejleményekhez".
Solana is arra helyezte a hangsúlyt, hogy most a légitámadások stratégiájának a megvalósítása folytatódik, és nincsenek tervek "Jugoszlávia elleni invázióra".
Albright az ABC-interjúban védelmébe vette Magyarországot, mondván, a magyarok, mint új NATO-szövetségesek rendíthetetlenül őrködnek a Jugoszlávia elleni embargó érvényesítésén, és nem szállítanak üzemanyagot Jugoszláviának.
A külügyminisztert azért kérdezték erről, mert a Washington Post vasárnapi számában Gerhard Schröder német kancellár kijelentette: megengedhetetlen, hogy egy NATO-országon keresztül csővezetéken át tovább áramoljon az üzemanyag Szerbiába. Schröder nem nevezte meg, melyik országra gondol, de a lap szerkesztői - abból kiindulva, hogy Magyarország a Szerbiával határos egyetlen NATO-ország - az interjúszöveg ismertetésekor zárójelben azt tüntették fel, hogy a kancellár szavai Magyarországra vonatkoztak.
Albrightnak az ABC-ben elhangzott válaszából azonban egyértelműen az derült ki, hogy Magyarországot semmilyen elmarasztalás nem érheti a kérdéssel kapcsolatban. A riporter szerint a német politikus kijelentésének egy másik értelmezése: "lapjelentések szerint (Milosevic) montenegrói kikötőkön keresztül jut olajhoz, és az Egyesült Államok vonakodik bolokád alá helyezni e kikötőket, mert az háborús cselekménynek minősülne". Albright erre azt válaszolta: "megbeszéljük NATO-szövetségeseinkkel, milyen szigorúbb fellépéssel lehet korlátozni a (Jugoszláviába) beáramló olaj mennyiségét".

Bill Clinton amerikai elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytatott a Szerbiával határos országok - Albánia, Magyarország, Románia és Bulgária - vezetőivel - közölte David Leavy, a Fehér Ház nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. Leavy elmondása szerint az említett országok vezetői egyetértésüket hangoztatták a NATO Koszovóval kapcsolatos fellépésével, és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Slobodan Milosevicet el kell szigetelni, az általa megvalósított brutalitás és elnyomás nem maradhat megválaszolatlanul. Clinton elnök kijelentette "az atlanti szövetség folytatni kívánja a légitámadásokat mindaddig, amíg el nem érik a kívánt célokat". A szóvivő szerint az elnök a katonai területre is kiterjedő együttműködés elmélyítésére törekszik az említett országokkal. Magyarország már NATO-tag, de az albán, a román és a bolgár vezetés képviselőit is örömmel látják az atlanti szövetség küszöbön álló washingtoni csúcstalálkozóján.

(MTI)