Oroszország rosszalja a szárazföldi beavatkozást<br/>

Ivanov orosz külügyminiszter a NATO egyik tervezetét sem tartja elfogadhatónak a szárazföldi beavatkozással kapcsolatban. A NATO azt tervezi, hogy lezárja Jugoszlávia olaj-utánpótlását, amit tengeri blokáddal oldana meg.

Ivanov orosz külügyminiszter szerint a NATO szárazföldi akcióra készül Jugoszláviában, s több változatot is napirenden tart. Koszovó egy részének elfoglalásától és katonai protektorátussá való alakításától egész Jugoszlávia megszállásáig, s majdani apróbb államalakulatokra való darabolásáig. Ivanov - akárcsak előzőleg Borisz Jelcin orosz elnök és Igor Szergejev védelmi miniszter - óva intette a NATO-t ezektől a tervektől, arra figyelmeztetve, milyen hatalmas áldozatokkal járna a szárazföldi csapatok bevetése Jugoszláviában.

A Reuters értesülése szerint a NATO berkeiben komolyan fontolgatják, hogy blokád alá helyezik a Jugoszláviát olajjal ellátó tengeri útvonalakat.

A NATO vasárnap éjszakára tervezett akcióinak túlnyomó többségét le kellett fújni a rossz időjárás miatt. Az elindított gépek mindegyike sértetlenül tért vissza bázishelyére.

Hétfőn délelőtt rakétatalálat ért egy koszovói tv-átjátszóállomást. A Tanjug jugoszláv hírügynökség beszámolója szerint az éjszakai heves bombázások után az észak-atlanti szövetség repülőgépei néhány perccel 10 óra előtt több rakétát lőttek ki a Mokra Gora-hegyen álló átjátszóállomásra, Pristina közelében.

A szerb menekültügyi főbiztos szerint a NATO-rakéták eddig a Szerbia területén létesített 600 menekülttábor 80 százalékát rongálták meg vagy rombolták le. Bratislava Morina elmondta, hogy a hétfőre virradóra végrehajtott támadásokban majdnem megsemmisült a paracini menekültközpont, ahol 80 boszniai és horvátországi (szerb) menekült, zömében gyermek és idős ember él. A tábor közelében 11 rakéta csapódott be, de személyi sérülés nem történt. Morina úgy vélte, hogy a NATO-támadások közvetlenül fenyegetik 80 ezer menekült életét Szerbia-szerte.

A bolgár kormány és Petar Sztojanov államfő azt javasolta hétfőn a szófiai parlamentnek, hogy hagyja jóvá a NATO hét végi kérését, s a jugoszláviai légi csapások kapcsán engedélyezze az ország légterének használatát a NATO-gépek számára. Ugyanakkor Ivan Kosztov kormányfő hangsúlyozta, hogy a légtér megnyitása nem jelenti Bulgária bekapcsolódását a jugoszláviai konfliktusba, mert nincs tervbevéve a bolgár fegyveres erők résztvétele az akciókban.
A NATO ugyanakkor nem kérte Zágrábtól, hogy Horvátország területét felhasználhassa egy esetleges szárazföldi akcióhoz Jugoszlávia ellen.

Š Copyright Reuters Limited. Š Hungarian translation Origo. Minden jog fenntartva.
A jelen képernyő Reuters-tartalmának a Reuters írásbeli engedélye nélkül történő közzététele vagy terjesztése kifejezetten tilos.

(MTI)

Korábban:

Ivanov ellenzi a NATO szárazföldi akcióját