Nagy-Britannia és az USA csak májusban dönt a szárazföldi erők bevetéséről<br/>

Nagy-Britannia és az Egyesült Államok úgy döntött, a jövő hónap végéig elhalasztják a döntést a szárazföldi megszálló erők koszovói bevetéséről, mivel Tony Blair brit miniszterelnök és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter megítélése szerint a szövetség még nem kész egy ilyen döntés meghozatalára.

A The Guardian című brit napilap értesülése szerint miközben a NATO-tervezők zöld jelzést kaptak arra, hogy felvázolják egy 60 ezer fős NATO-erő bevetésének terveit, a szövetség arra készül, hogy május végén Brüsszelben külügyminiszteri szintű találkozót tart, amelyen áttekintik a légi csapások eredményeit, mérlegelik a szárazföldi hadműveleti terveket, és végső döntést hoznak a támadásról.
Magas rangú NATO-források elmondták a brit lapnak, hogy egy ilyen támadás valószínű időpontja július elseje lehet, mivel időre van szükség az alapos előkészületekhez, hogy még a tél beállta előtt megkezdőhessen majd a menekültek visszatérése otthonaikba.
A NATO-hadvezetés szerint a légi csapásokkal a jugoszláv légvédelem, a parancsnoki, irányító rendszer elsődleges célpontjai teljesen megsemmisültek ugyan, de a közvéleményt az Egyesült Államokban és a dél-európai NATO-országokban még jobban elő kell készíteni egy szárazföldi háború elfogadására.

Wesley Clark tábornokhoz, a NATO-erők főparancsnokához április 18-án intézett levelében a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) főparancsoksága arra kérte a szövetséget, vagy fegyverezze fel az albán fegyvereseket, vagy küldjön sürgősen szárazföldi erőket a tartományba. A levél szerint, (amelyet genfi koszovói albán források eljuttattak a The Times brit napilaphoz is), azzal, hogy a NATO elutasította a szárazföldi erők bevetését Koszovóban, lehetővé tette a szerb hadsereg számára, hogy szétszórja katonáit, fegyvereit a tartományban, gyakran az erőszakkal elűzött albán lakosság otthonait használva fel búvóhelyül a NATO légi csapásai elől. Az UCK részletes listát küldött azokról az ipari, mezőgazdasági létesítményekről, közösségi, kulturális helyekről, lakóépületekről, ahol a jugoszláv hadsereg új állásokat épített ki, elrejtette tankjait, páncélozott harcjárműveit, tüzérségi egységeit.

(MTI)

Ajánló: