Orbán nem tartja időszerűnek a szárazföldi erők bevetését<br/>

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magyar nemzeti érdekeknek - a határon túli magyarok és Magyarország érdekeinek egyaránt - megfelelő módon foglalkozik a NATO-országok vezetői által elfogadott Koszovó-nyilatkozat a Vajdaság kérdésével. "A vajdasági magyar kisebbség ügye nem magyar ügy, hanem NATO-ügy" - mondta a magyar miniszterelnök, szombati washingtoni sajtótájékoztatóján.

A nyilatkozat ezzel kapcsolatos pontja megállapítja: a szabad, virágzó, nyitott és gazdaságilag integrált Délkelet-Európát nem lehet megteremteni a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság demokratikus átalakulása nélkül. A NATO ennek szellemében kifejezésre juttatja támogatását egy olyan demokratikus Jugoszlávia létrehozása mellett, amely védelmezi a kisebbségek jogait, beleértve a vajdasági és a szandzsáki kisebbség jogait. Az atlanti szövetség a jelenlegi koszovói konfliktus lezárásán túl is tevékenykedni kíván az ilyen változás érdekében.
Orbán Viktor szerint a vajdasági magyarok oltalmazásának ilyetén megfogalmazása erőteljesebb védelmet jelent, mint amilyenre akkor lenne lehetőség, ha Magyarország nem lenne a NATO tagja.. Orbán úgy fogalmazott, hogy a vajdasági magyarság az utolsó olyan jelentősebb létszámú jugoszláviai kisebbség, amely ellen még nem indult etnikai tisztogatás.
Magyarország fontosnak tartja, hogy a Vajdaságban kizárólag katonai célpontokat sújtsanak légi csapással, és hogy a NATO katonai illetékesei nagy körültekintéssel válasszák ki a célpontokat. A vajdasági hidak bombázását azzal magyarázta Orbán Viktor, hogy a szerbek jelentős, nehéztechnikával ellátott katonai erőket vezényeltek a Vajdaságba, és a hidak megsemmisítésével a NATO meg kívánja akadályozni, hogy ezeket az erőket déli irányba át tudják csoportosítani. Ez tehát lényegében a koszovói konfliktus elszigetelését célozza.
A miniszterelnök pénteken Bill Clinton amerikai elnökkel és Tony Blair brit miniszterelnökkel beszélt erről, és ugyanerre törekszik majd Gerhard Schröder német kancellárral tervezett eszmecseréjén, amely pénteken időpontegyeztetési nehézségek miatt maradt el.
A Clinton elnökkel tartott kétoldalú találkozón felmerült a Jugoszláviába irányuló segélyszállítmány-átvizsgálás kérdése is - közölte Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt is egybevágónak tartja a magyar érdekekkel, hogy a NATO nem változtatta meg Jugoszláviával szembeni fellépésének stratégiáját: folytatja és intenzívebbé teszi a légitámadásokat, és nem tartja időszerűnek a szárazföldi erők bevetésének gondolatát. A stratégiaváltás ideje nem érkezett el, mert még sok tartalék van a jelenlegi stratégiában - mondta.
Orbán Viktor kijelentette: Magyarország éppen azért támogatja a légi csapások intenzitásának növelését, hogy elkerülhető legyen a stratégiaváltás, a szárazföldi bevetés. Az ilyen váltáshoz mind a 19 tagállam egyetértésére lenne szükség, és akkor meg kellene adni a választ olyan kérdésekkre is, hogy honnan támadnának, milyen kiterjedésű célokat fogalmaznának meg. A szövetség célja azonban -
és ez magyar érdek is - az, hogy ne legyen szükség ilyen stratégiaváltásra.

(MTI)